INFORÁDIÓ
2022. december 9. péntek
Natália

iea

oecd

energetika

energiafüggetlenség

energiaválság

Oil Refinery Piping system in contrast with a blue sky

Elismerték Magyarország erőfeszítéseit, de még látnak elvégzendő munkát

Infostart

Magyarország az elmúlt években ugyan az energetika több területén előrelépést ért el, de további jelentős intézkedéseket kell tennie az energiabiztonság, a fosszilis energiahordozók felhasználásának csökkentése és az elérhető energiaárak biztosítása érdekében – áll az OECD keretein belül létrejött Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) Magyarországról szóló jelentésében.

Az IEA legutóbbi, 2017-es felülvizsgálata óta Magyarország emelte klímavédelmi ambícióját a 2050-es karbonsemlegsségi cél elfogadásával: a 2020-as klímavédelmi törvénnyel világszinten is az elsők között volt, a kibocsátáscsökkentési célt jogi kötelezettségvállalás formájában is rögzítve – emeli ki a szervezet szeptemberi jelentésében, amit a Portfolio szemlézett.

Az Energiaügynökség a pozitívumok közt említi, hogy a kormány a Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia, illetve a Nemzeti Energia- és Klímaterv elfogadásával hosszú távú stratégiát alkotott, a szén kivezetését akár 2025-ig is lehetségesnek tartja, előmozdította a napelemek telepítésének „figyelemreméltó” növekedését, a működő atomreaktorok üzemidejének meghosszabbítását, valamint fokozta a gáz- és áramhálózat nemzetközi összekötöttségét.

Ami a szenes termelést illeti, a kormány célja a legkésőbb 2030-ig történő kivezetés, bár a legutóbbi időszakig a 2025-ös lehetséges céldátumot preferálta. Az elsődleges cél ugyan nem módosult, de – amint az az IEA jelentésének megírása után kiderült – a kabinet az ellátásbiztonság érdekében már a lignitalapú termelés 2029. december 31-ig történő fokozását irányozza elő – emlékeztet a gazdasági portál.

Az eredmények elismerése mellett az Energiaügynökség több ajánlást is megfogalmaz a magyar kormány felé, hogy segítse a legégetőbb energiapolitikai kihívások kezelésében. Ezek közül az IEA külön kiemeli:

  • az energiahatékonyság növelésének lassúságát – különösen az épületek és a közlekedés területén,
  • az orosz földgáztól, kőolajtól és nukleáris üzemanyagtól való magas függőséget és sérülékenységet,
  • a tisztaenergia-beruházások akadályaként is működő hatósági energiaárakat, illetve
  • az új energiaforrások nagyobb mértékű bevonásának szükségességét.

Az IEA nem minősíti a kormány által 2022. július 13-án hirdetett energia-veszélyhelyzet intézkedéseit, így a bizonyos fogyasztási szint feletti rezsiemelést, a belföldi gáz- és széntermelés fokozását, a többlet gázimport biztosítását, valamint a Mátrai Erőmű termelésének növelését, és az energiahordozók, illetve a tűzifa „lehetséges” exporttilalmát sem.

Egyértelműen hiányosságként említi ugyanakkor a jelentés, hogy az energiaigényt az elmúlt években sem sikerült elválasztani a gazdasági növekedéstől, különösen a közlekedésben és az iparban. Ezért az IEA szerint az energiahatékonyság és az e téren kitűzött célok erőteljes növelésére van szükség – olvasható a Portfolio szemléjében, amiből mások mellett az is kiderül részletesen, hogy mit gondol az IEA a magyarországi megújulóenergia-termeléstől, illetve hazánk energiaimport-függőségéről.

Nyitókép: Huyangshu/Getty Images
A címlapról ajánljuk

×
×

Iratkozzon fel hírlevelünkre

és nem marad le az Infostart legfontosabb híreiről.
FELIRATKOZOM
×
INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

Médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Médiatanács Támogatási Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018