Az IEA legutóbbi, 2017-es felülvizsgálata óta Magyarország emelte klímavédelmi ambícióját a 2050-es karbonsemlegsségi cél elfogadásával: a 2020-as klímavédelmi törvénnyel világszinten is az elsők között volt, a kibocsátáscsökkentési célt jogi kötelezettségvállalás formájában is rögzítve – emeli ki a szervezet szeptemberi jelentésében, amit a Portfolio szemlézett.

Az Energiaügynökség a pozitívumok közt említi, hogy a kormány a Nemzeti Tiszta Fejlődési Stratégia, illetve a Nemzeti Energia- és Klímaterv elfogadásával hosszú távú stratégiát alkotott, a szén kivezetését akár 2025-ig is lehetségesnek tartja, előmozdította a napelemek telepítésének „figyelemreméltó” növekedését, a működő atomreaktorok üzemidejének meghosszabbítását, valamint fokozta a gáz- és áramhálózat nemzetközi összekötöttségét.

Ami a szenes termelést illeti, a kormány célja a legkésőbb 2030-ig történő kivezetés, bár a legutóbbi időszakig a 2025-ös lehetséges céldátumot preferálta. Az elsődleges cél ugyan nem módosult, de – amint az az IEA jelentésének megírása után kiderült – a kabinet az ellátásbiztonság érdekében már a lignitalapú termelés 2029. december 31-ig történő fokozását irányozza elő – emlékeztet a gazdasági portál.

Az eredmények elismerése mellett az Energiaügynökség több ajánlást is megfogalmaz a magyar kormány felé, hogy segítse a legégetőbb energiapolitikai kihívások kezelésében. Ezek közül az IEA külön kiemeli:

• az energiahatékonyság növelésének lassúságát – különösen az épületek és a közlekedés területén,
• az orosz földgáztól, kőolajtól és nukleáris üzemanyagtól való magas függőséget és sérülékenységet,
• a tisztaenergia-beruházások akadályaként is működő hatósági energiaárakat, illetve
• az új energiaforrások nagyobb mértékű bevonásának szükségességét.

Az IEA nem minősíti a kormány által 2022. július 13-án hirdetett energia-veszélyhelyzet intézkedéseit, így a bizonyos fogyasztási szint feletti rezsiemelést, a belföldi gáz- és széntermelés fokozását, a többlet gázimport biztosítását, valamint a Mátrai Erőmű termelésének növelését, és az energiahordozók, illetve a tűzifa „lehetséges” exporttilalmát sem.

Egyértelműen hiányosságként említi ugyanakkor a jelentés, hogy az energiaigényt az elmúlt években sem sikerült elválasztani a gazdasági növekedéstől, különösen a közlekedésben és az iparban. Ezért az IEA szerint az energiahatékonyság és az e téren kitűzött célok erőteljes növelésére van szükség – olvasható a Portfolio szemléjében, amiből mások mellett az is kiderül részletesen, hogy mit gondol az IEA a magyarországi megújulóenergia-termeléstől, illetve hazánk energiaimport-függőségéről.