Az egyre fokozódó energiaválság volt az egyik témája az InfoRádió Aréna című műsorának.

A kiszámíthatatlanság tervezhetetlenné teszi a jövőt az európai gazdaságokban Madár István szerint.

"Őrületes nagy a bizonytalanság" – emelte ki a Portfolio vezető elemzője, példaként az energiaárakat említette, ahol néhány nap leforgása alatt képes 200 euróról 300 euró fölé, majd újra 200 környékére zuhanni a gázár.

"Egyáltalán nem látszik, hogy pontosan miként alakul az energiahelyzet a következő időszakban mind az árak, mind az energiaellátás szempontjából. Ki az, aki talpon tud maradni, ki az, aki talpon maradna, de nem lesz energiája, ki az, aki nem tud talpon maradni, mert nem jön ki neki a matek a megemelt gázárakkal? Az egész helyzet annyira képlékeny, hogy szinte hétről hétre változik az a kép, amit látunk magunk előtt, hogy mi is vár a következő hónapokban az európai gazdaságra" – mondta a szakértő.

Szabó László azt hangsúlyozta, hogy megindult egy nagyon kemény alkalmazkodás, mindenki oszt-szoroz, próbálja végiggondolni, hogy rövid-, illetve középtávon az energiaellátása mennyire megoldható, illetve milyen áron.

"Elindult egy nagyon erős alkalmazkodás, ami mindig a megoldás irányába hat"

– mondta a Hold Alapkezelő felügyelőbizottságának elnöke.

Arra is emlékeztetett, hogy április-májusban itthon sokan élcelődtek, amikor Németországban elkezdték bevezetni az energiaspórolási intézkedéseket.

"Én nagyon örülök, hogy végre elkezdtünk mi is alkalmazkodni, mert alkalmazkodással megoldható a probléma" – jelentette ki, és ezt számadatokkal is alátámasztotta. Mint fogalmazott, ha az éves európai gázfogyasztást 500 egységnek vesszük, akkor ennek egyharmada, 160 egység az orosz gáz. Az 500 egységből 120-ból áram készül EU-szinten, 250-et felhasznál a lakosság, 130-at az ipar. Szabó László szerint

megoldja az orosz gáz kiesésével keletkező hiányt, ha a lakosság 20 százalékkal csökkenti a gázfogyasztását, és az ipar is 20-25 százalékkal.

Szerinte ez nem lehetetlen vállalkozás, mert egy Celsius-fok hőmérséklet-csökkentés a lakásban 6 százalékkal mérsékli a gázfelhasználást, tehát a 20 százalékos gázfogyasztás-csökkenést 3-3,5 fokkal alacsonyabb hőmérséklettel el lehet érni.

"A 20 százalékos megtakarítással, az áramfelhasználáson belül egy pici átcsoportosítással a szén, illetve a kőolaj irányába, illetve ha bejön középtávon, egy éven belül a 40 milliárd köbméteres LNG-kapacitás, gyakorlatilag meg van oldva a probléma" – összegzett a szakértő.

Elszállhat az infláció, nem áll jól a költségvetés

Madár István ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy megszenvedi a magyar gazdaság az energiaválsághoz való alkalmazkodást, ezt mutatja például a magas infláció.

"Az infláció bizonyos mutatók szerint történelmi csúcson van, a külkereskedelmi mérleghiány sosem volt ilyen nagy egy hónapban, mint most, az államháztartási hiánynál pedig augusztusban nem volt soha nagyobb. Ez azt mutatja, hogy bizony

a magyar gazdaság ebben az alkalmazkodási folyamatban elég rendesen szenved"

– mondta a Portfolio vezető elemzője.

Az okok között említette, a dráguló energiaimportot, ami miatt borul a külső egyensúly, jövedelem szívódik ki a gazdaságból. Emellett ahogy a kormánynak egyre több feladata van az energiaárak dotálásán, az MVM finanszírozásán keresztül, úgy a költségvetésre is egyre nagyobb nyomás terhelődik.

"A költségvetés nem áll jól, hiába van az egekben az infláció, ami nagyon segíti a költségvetés helyzetét, az összes többi tényező, többek között pont az energiaár-robbanás a kiadási oldalon még jobban sújtja. Összességében a költségvetés helyzete nem ad okot a bizakodásra, nem azt mondom, hogy föl fog borulni, de látszik, hogy nincs óriási mozgástér bármilyen problémát költségvetési pénzekből kezelni" – mondta az elemző.

Madár István nem optimista az inflációval kapcsolatban, mert miközben a magas energiaárakhoz alkalmazkodik a gazdaság, a vállalkozások egy nagyon jelentős része majd csak az ősszel induló új gázévben és a januárban kezdődő új áramévben fog találkozni a magasabb árakkal. Úgy véli, a magyar gazdaság egy jelentős része még nem találkozott azzal az energiaár-emelkedéssel, ami mindenhol máshol már az árak elszállását okozta, ezért azt gondolja, hogy ősszel lehet még egy komoly újabb ársokk, ami éri a gazdaságot, és

az infláció bőven 20 százalék fölé is mehet.

Szabó László arról beszélt az infláció kapcsán, hogy a harmonizált, az európai sztenderdek alapján számított inflációban már benne van a rezsinövelés mértéke, így 18,6 százalék volt EU-mérések alapján a magyar infláció, ez a duplája az eurózóna átlagának. Ezen belül az élelmiszerár-infláció, ami a lakosságot a legjobban érinti, 31 százalék, ez az EU-értéknek a háromszorosa, mert ott 10,6 százalék volt augusztusban.

"Elgondolkodnék azon, hogy ezekkel az élelmiszerár-befagyasztásokat milyen iszonyatos nagy eredményeket értünk el, ha sikerült az uniós élelmiszer-infláció háromszorosát megcsinálunk az elmúlt 12 hónapban. Teljesen jól látszik, hogy egy az egyben áthárították a különadót az élelmiszer-kiskereskedők, részben egyébként ez is fűti a magasabb magyar élelmiszer-árinflációt. Látszik az, hogy ezek a trükkök nem működnek, ezek a piaci folyamatok, tetszik, nem tetszik, beépülnek az árakba, sőt lehet, hogy nagyobb arányban épülnek be az árakba, mint ha hagynánk a normális dolgokat érvényesülni. Nem tudom mással megmagyarázni, hogy miért háromszor nagyobb az inflációnk élelmiszerben" – jelentette ki a Hold Alapkezelő felügyelőbizottságának elnöke.

A teljes beszélgetés alább meg is tekinthető.