Infostart.hu
eur:
385.8
usd:
331.85
bux:
121683.04
2026. január 19. hétfő Márió, Sára
Sassnitz-Mukran, 2016. december 6.Egy munkás az Északi Áramlat (Nord Stream) földgázvezeték új, 1200 kilométer hosszú vezetékpárjának megépítéséhez szükséges elemek egyikében az északkelet-németországi Sassnitz-Mukran kikötőjében 2016. december 6-án. A földgázvezeték új vezetékpárjának megépítéséről 2015 júniusában írt alá szándéknyilatkozatot a szentpétervári gazdasági fórumon az E.On, a Shell, és az ÖMV olajvállaltok, valamint a Gazprom orosz állami gázipari monopólium képviselői. Az évi 55  milliárd köbméteres gázszállítási kapacitásra tervezett vezeték lefektetése a tervek szerint 2017-ben kezdődik meg. (MTI/EPA/Jens Büttner)
Nyitókép: MTI/EPA/Jens Büttner

Északi Áramlat 2: hiábavaló lehet az amerikai erőfeszítés

Joe Biden politikája is ellenzi majd az Északi Áramlat 2 gázvezeték megépítését, az elemző szerint azonban kevés az esély arra, hogy végül nem valósul meg a Németország számára kulcsfontosságú projekt, ami miatt viszont az USA szankcionálni fog.

A majdnem kész, 10 milliárd eurós, Nyugat-Európába orosz gázt szállító vezeték befejezetlenül áll, miután a Trump-kormányzat tavaly szankciókkal sújtotta az építésében résztvevő orosz cégeket. Európai illetékesek és diplomaták szerint,

amit elkezdett Donald Trump, befejezi Joe Biden.

Arra számítanak, hogy a megválasztott amerikai elnök az Északi Áramlat 2 gázvezeték feladására kényszeríti majd Németországot. Pletser Tamás, az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője is úgy látja, a demokraták folytatják a küzdelmet az Északi Áramlat 2 gázvezeték megépítése ellen. Ugyanakkor nem gondolja, hogy ez az erőfeszítés végül azt eredményezi majd, hogy a vezetéképítés, amely momentán már 95 százalékos készültséggel bír, teljesen leálljon. Vagyis

néhány hónapon belül akár szállíthatnak is rajta gázt,

ha sikerül beszerezni az engedélyeket, illetve, ha a fennmaradó néhány tíz kilométeres szakaszt sikerül megépíteni.

Az Egyesült Államok kormánya a gázvezeték-építés finanszírozásában részt vevő öt európai olaj- és gázipari cég szankcionálásával gyakorolhat nyomást – fejtette ki az elemző. Pletser Tamás szerint Németország számára azért is fontos az Északi Áramlat 2, mert az ukrajnai gázvezeték állapota egyre rosszabb, ami miatt a következő éveknek az egyik fő témája lehet, hogy mennyire megbízható dolog Oroszország felől ezen gázt szállítani.

Nem beszélve arról, hogy az Északi Áramlat 2 gázvezetéken az orosz gáz közvetlenül érkezne Németországba, kihagyva Ukrajnát, ami mindenképp egy erős stratégiai pozíciót jelentene a német iparvállalatok számára. Gázárban pedig azt is jelentheti, hogy

Németország vásárolhatná feltételezhetően legolcsóbban a földgázt Oroszországtól.

Az Északi Áramlat 1 és 2 összesen 110 milliárd köbméter kapacitású, az Ukrajnán keresztül menő Testvériség vezeték pedig valaha szintén hasonló nagyságrendű, 100 milliárd köbméteres volt, de egyes szakértők szerint ennek ma már a felét sem lehet kihasználni. Az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője szerint Amerika a közeljövőben aligha tud a vezetékes orosz gáz árával versenyképes cseppfolyós gázt ajánlani Európának.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
NIS – Hortay Olivér: az olajpiacon is felértékelődhet Magyarország pozíciója

NIS – Hortay Olivér: az olajpiacon is felértékelődhet Magyarország pozíciója

Közel két hónapos szünetet követően vasárnap újrakezdte a termelést a pancsovai kőolajfinomító. A hír azért is érdekes, mert a hírek szerint ebben nagy érdekeltsége lehet a magyar olajtársaságnak is, sőt, Szijjártó Péter külügyi és külgazdasági miniszter nyilatkozatai alapján okkal számíthatunk arra, hogy a Mol többségi tulajdonrészt vásárol a Szerbiai Kőolajipari Vállalatban (NIS). Ennek részleteiről Hortay Olivért, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia és klímapolitikai üzletágának vezetőjét kérdeztük.
inforadio
ARÉNA
2026.01.19. hétfő, 18:00
Pletser Tamás
az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője
Grönland miatt fenyegetőzik Trump, nagy reakciók a tőzsdéken

Grönland miatt fenyegetőzik Trump, nagy reakciók a tőzsdéken

Jelentős esésekkel indul a nap az európai tőzsdéken, miután hétvégén Donald Trump vámokkal fenyegette meg azokat az európai országokat, amelyek az útjába állnak Grönland megszerzésében. A német és a francia tőzsde 1 százalék feletti csökkenéssel nyitott és az ázsiai részvénypiacokon is többségében eséseket látni, itt egy kínai GDP-adat is mozgatta a hangulatot. A kockázatkerülés érződik a nyersanyagpiacokon és a kriptovalutáknál is, az arany és az ezüst új csúcsra ment, a bitcoin és az ether viszont jelentősebb esést mutat. Az amerikai tőzsdéken ma nincs kereskedés Martin Luther King napja miatt, így innen nem érkezik ma iránymutatás. A héten a viág szeme Davoson van, ma kezdődik a Világgazdasági Fórum.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×