eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Sassnitz-Mukran, 2016. december 6.Egy munkás az Északi Áramlat (Nord Stream) földgázvezeték új, 1200 kilométer hosszú vezetékpárjának megépítéséhez szükséges elemek egyikében az északkelet-németországi Sassnitz-Mukran kikötőjében 2016. december 6-án. A földgázvezeték új vezetékpárjának megépítéséről 2015 júniusában írt alá szándéknyilatkozatot a szentpétervári gazdasági fórumon az E.On, a Shell, és az ÖMV olajvállaltok, valamint a Gazprom orosz állami gázipari monopólium képviselői. Az évi 55  milliárd köbméteres gázszállítási kapacitásra tervezett vezeték lefektetése a tervek szerint 2017-ben kezdődik meg. (MTI/EPA/Jens Büttner)
Nyitókép: MTI/EPA/Jens Büttner

Északi Áramlat 2: hiábavaló lehet az amerikai erőfeszítés

Joe Biden politikája is ellenzi majd az Északi Áramlat 2 gázvezeték megépítését, az elemző szerint azonban kevés az esély arra, hogy végül nem valósul meg a Németország számára kulcsfontosságú projekt, ami miatt viszont az USA szankcionálni fog.

A majdnem kész, 10 milliárd eurós, Nyugat-Európába orosz gázt szállító vezeték befejezetlenül áll, miután a Trump-kormányzat tavaly szankciókkal sújtotta az építésében résztvevő orosz cégeket. Európai illetékesek és diplomaták szerint,

amit elkezdett Donald Trump, befejezi Joe Biden.

Arra számítanak, hogy a megválasztott amerikai elnök az Északi Áramlat 2 gázvezeték feladására kényszeríti majd Németországot. Pletser Tamás, az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője is úgy látja, a demokraták folytatják a küzdelmet az Északi Áramlat 2 gázvezeték megépítése ellen. Ugyanakkor nem gondolja, hogy ez az erőfeszítés végül azt eredményezi majd, hogy a vezetéképítés, amely momentán már 95 százalékos készültséggel bír, teljesen leálljon. Vagyis

néhány hónapon belül akár szállíthatnak is rajta gázt,

ha sikerül beszerezni az engedélyeket, illetve, ha a fennmaradó néhány tíz kilométeres szakaszt sikerül megépíteni.

Az Egyesült Államok kormánya a gázvezeték-építés finanszírozásában részt vevő öt európai olaj- és gázipari cég szankcionálásával gyakorolhat nyomást – fejtette ki az elemző. Pletser Tamás szerint Németország számára azért is fontos az Északi Áramlat 2, mert az ukrajnai gázvezeték állapota egyre rosszabb, ami miatt a következő éveknek az egyik fő témája lehet, hogy mennyire megbízható dolog Oroszország felől ezen gázt szállítani.

Nem beszélve arról, hogy az Északi Áramlat 2 gázvezetéken az orosz gáz közvetlenül érkezne Németországba, kihagyva Ukrajnát, ami mindenképp egy erős stratégiai pozíciót jelentene a német iparvállalatok számára. Gázárban pedig azt is jelentheti, hogy

Németország vásárolhatná feltételezhetően legolcsóbban a földgázt Oroszországtól.

Az Északi Áramlat 1 és 2 összesen 110 milliárd köbméter kapacitású, az Ukrajnán keresztül menő Testvériség vezeték pedig valaha szintén hasonló nagyságrendű, 100 milliárd köbméteres volt, de egyes szakértők szerint ennek ma már a felét sem lehet kihasználni. Az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője szerint Amerika a közeljövőben aligha tud a vezetékes orosz gáz árával versenyképes cseppfolyós gázt ajánlani Európának.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×