Infostart.hu
eur:
386.42
usd:
332.64
bux:
0
2026. március 4. szerda Kázmér
Sassnitz-Mukran, 2016. december 6.Egy munkás az Északi Áramlat (Nord Stream) földgázvezeték új, 1200 kilométer hosszú vezetékpárjának megépítéséhez szükséges elemek egyikében az északkelet-németországi Sassnitz-Mukran kikötőjében 2016. december 6-án. A földgázvezeték új vezetékpárjának megépítéséről 2015 júniusában írt alá szándéknyilatkozatot a szentpétervári gazdasági fórumon az E.On, a Shell, és az ÖMV olajvállaltok, valamint a Gazprom orosz állami gázipari monopólium képviselői. Az évi 55  milliárd köbméteres gázszállítási kapacitásra tervezett vezeték lefektetése a tervek szerint 2017-ben kezdődik meg. (MTI/EPA/Jens Büttner)
Nyitókép: MTI/EPA/Jens Büttner

Északi Áramlat 2: hiábavaló lehet az amerikai erőfeszítés

Joe Biden politikája is ellenzi majd az Északi Áramlat 2 gázvezeték megépítését, az elemző szerint azonban kevés az esély arra, hogy végül nem valósul meg a Németország számára kulcsfontosságú projekt, ami miatt viszont az USA szankcionálni fog.

A majdnem kész, 10 milliárd eurós, Nyugat-Európába orosz gázt szállító vezeték befejezetlenül áll, miután a Trump-kormányzat tavaly szankciókkal sújtotta az építésében résztvevő orosz cégeket. Európai illetékesek és diplomaták szerint,

amit elkezdett Donald Trump, befejezi Joe Biden.

Arra számítanak, hogy a megválasztott amerikai elnök az Északi Áramlat 2 gázvezeték feladására kényszeríti majd Németországot. Pletser Tamás, az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője is úgy látja, a demokraták folytatják a küzdelmet az Északi Áramlat 2 gázvezeték megépítése ellen. Ugyanakkor nem gondolja, hogy ez az erőfeszítés végül azt eredményezi majd, hogy a vezetéképítés, amely momentán már 95 százalékos készültséggel bír, teljesen leálljon. Vagyis

néhány hónapon belül akár szállíthatnak is rajta gázt,

ha sikerül beszerezni az engedélyeket, illetve, ha a fennmaradó néhány tíz kilométeres szakaszt sikerül megépíteni.

Az Egyesült Államok kormánya a gázvezeték-építés finanszírozásában részt vevő öt európai olaj- és gázipari cég szankcionálásával gyakorolhat nyomást – fejtette ki az elemző. Pletser Tamás szerint Németország számára azért is fontos az Északi Áramlat 2, mert az ukrajnai gázvezeték állapota egyre rosszabb, ami miatt a következő éveknek az egyik fő témája lehet, hogy mennyire megbízható dolog Oroszország felől ezen gázt szállítani.

Nem beszélve arról, hogy az Északi Áramlat 2 gázvezetéken az orosz gáz közvetlenül érkezne Németországba, kihagyva Ukrajnát, ami mindenképp egy erős stratégiai pozíciót jelentene a német iparvállalatok számára. Gázárban pedig azt is jelentheti, hogy

Németország vásárolhatná feltételezhetően legolcsóbban a földgázt Oroszországtól.

Az Északi Áramlat 1 és 2 összesen 110 milliárd köbméter kapacitású, az Ukrajnán keresztül menő Testvériség vezeték pedig valaha szintén hasonló nagyságrendű, 100 milliárd köbméteres volt, de egyes szakértők szerint ennek ma már a felét sem lehet kihasználni. Az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője szerint Amerika a közeljövőben aligha tud a vezetékes orosz gáz árával versenyképes cseppfolyós gázt ajánlani Európának.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Srí Lanka az ott ragadt magyarok költséges csapdájává vált a háború miatt – helyszíni beszámoló

Srí Lanka az ott ragadt magyarok költséges csapdájává vált a háború miatt – helyszíni beszámoló

Srí Lankán is ragadtak magyarok a közel-keleti háború miatt. Erről Smidtné Horváth Zsuzsanna, a Magyarok Srí Lankán utazási iroda vezetője beszélt az InfoRádióban. Elmagyarázta azt is, hogy miért kell(ene) még a drága alternatív járattal utazni hajlandó turistáknak is fél hónapot várniuk.

Hortay Olivér az Arénában: két módon is súlyosan roncsolódik most a világ olajellátása

A Hormuzi szoros kiesése a nemzetközi olajpiaci útvonalakból nagy érvágás, de legalább ennyire komoly probéma, hogy a megtámadott Irán válaszcsapásként a környező országok infrastruktúráját támadja – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Hortay Olivér közgazdász, a Századvég Konjuktúrakutató Zrt energia- és klímapolitikai üzletágvezetője.
inforadio
ARÉNA
2026.03.04. szerda, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Dubaj és Bejrút támadás alatt, Trump biztosítaná a Hormuzi-szorost, kiderült, mikor lesz új iráni vezető – Híreink az iráni háborúról percről percre szerdán

Ötödik napja tart Izrael és az Egyesült Államok háborúja Irán ellen. A libanoni főváros, Bejrút közelében egy szállodát, az iráni Kom városában pedig a Szakértői Tanács épületét támadták meg, beszámolók szerint a halálesetek száma mindkét országban túllépte a 800-at. Teherán válaszcsapása számos amerikai érdekeltségű célpontot sújtott: az USA dubaji konzulátusa, egy szaúd-arábiai CIA-állomás és egy Katarban lévő amerikai támaszpont mind találatokat szenvedett el. Az iráni védelmi minisztérium szerint készen állnak az elhúzódó háborúra, mondván, a legjobb fegyvereiket még nem is használták. Közben kiderült: a jövő héten, Ali Hámenei temetése után választják Irán következő legfőbb vezetőjét. Donald Trump elrendelte, hogy az Egyesült Államok "biztosítást és garanciát" nyújtson a Perzsa-öbölben közlekedő hajók számára, azt javasolva, hogy "szükség esetén" az amerikai haditengerészet kísérje a tankereket a világgazdasági szempontból kulcsfontosságú, Irán által lezártnak nyilvánított Hormuzi-szoroson. Az Egyesült Arab Emírségek biztonságos légi folyosókat nyitott a vele szomszédos országok számára, a Közel-Keleten megbénult a közlekedés, miközben a világ országai evakuálni próbálják a régióban rekedt állampolgáraikat. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×