Infostart.hu
eur:
377.45
usd:
323.71
bux:
0
2026. április 9. csütörtök Erhard
Sassnitz-Mukran, 2016. december 6.Egy munkás az Északi Áramlat (Nord Stream) földgázvezeték új, 1200 kilométer hosszú vezetékpárjának megépítéséhez szükséges elemek egyikében az északkelet-németországi Sassnitz-Mukran kikötőjében 2016. december 6-án. A földgázvezeték új vezetékpárjának megépítéséről 2015 júniusában írt alá szándéknyilatkozatot a szentpétervári gazdasági fórumon az E.On, a Shell, és az ÖMV olajvállaltok, valamint a Gazprom orosz állami gázipari monopólium képviselői. Az évi 55  milliárd köbméteres gázszállítási kapacitásra tervezett vezeték lefektetése a tervek szerint 2017-ben kezdődik meg. (MTI/EPA/Jens Büttner)
Nyitókép: MTI/EPA/Jens Büttner

Északi Áramlat 2: hiábavaló lehet az amerikai erőfeszítés

Joe Biden politikája is ellenzi majd az Északi Áramlat 2 gázvezeték megépítését, az elemző szerint azonban kevés az esély arra, hogy végül nem valósul meg a Németország számára kulcsfontosságú projekt, ami miatt viszont az USA szankcionálni fog.

A majdnem kész, 10 milliárd eurós, Nyugat-Európába orosz gázt szállító vezeték befejezetlenül áll, miután a Trump-kormányzat tavaly szankciókkal sújtotta az építésében résztvevő orosz cégeket. Európai illetékesek és diplomaták szerint,

amit elkezdett Donald Trump, befejezi Joe Biden.

Arra számítanak, hogy a megválasztott amerikai elnök az Északi Áramlat 2 gázvezeték feladására kényszeríti majd Németországot. Pletser Tamás, az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője is úgy látja, a demokraták folytatják a küzdelmet az Északi Áramlat 2 gázvezeték megépítése ellen. Ugyanakkor nem gondolja, hogy ez az erőfeszítés végül azt eredményezi majd, hogy a vezetéképítés, amely momentán már 95 százalékos készültséggel bír, teljesen leálljon. Vagyis

néhány hónapon belül akár szállíthatnak is rajta gázt,

ha sikerül beszerezni az engedélyeket, illetve, ha a fennmaradó néhány tíz kilométeres szakaszt sikerül megépíteni.

Az Egyesült Államok kormánya a gázvezeték-építés finanszírozásában részt vevő öt európai olaj- és gázipari cég szankcionálásával gyakorolhat nyomást – fejtette ki az elemző. Pletser Tamás szerint Németország számára azért is fontos az Északi Áramlat 2, mert az ukrajnai gázvezeték állapota egyre rosszabb, ami miatt a következő éveknek az egyik fő témája lehet, hogy mennyire megbízható dolog Oroszország felől ezen gázt szállítani.

Nem beszélve arról, hogy az Északi Áramlat 2 gázvezetéken az orosz gáz közvetlenül érkezne Németországba, kihagyva Ukrajnát, ami mindenképp egy erős stratégiai pozíciót jelentene a német iparvállalatok számára. Gázárban pedig azt is jelentheti, hogy

Németország vásárolhatná feltételezhetően legolcsóbban a földgázt Oroszországtól.

Az Északi Áramlat 1 és 2 összesen 110 milliárd köbméter kapacitású, az Ukrajnán keresztül menő Testvériség vezeték pedig valaha szintén hasonló nagyságrendű, 100 milliárd köbméteres volt, de egyes szakértők szerint ennek ma már a felét sem lehet kihasználni. Az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője szerint Amerika a közeljövőben aligha tud a vezetékes orosz gáz árával versenyképes cseppfolyós gázt ajánlani Európának.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor: Európa nehezen érti meg a Trump-féle amerikai logikát az iráni konfliktusban

Az amerikai elnök az elmúlt napokban egyszerre próbált retorikai nyomást helyezni az iráni rezsimre és közben megnyugtatni az amerikai piacokat. Az európai vezetőknek ugyanakkor még nem sikerült kiismerniük a Trump-féle amerikai adminisztrációt – erről beszélt az InfoRádióban Csizmazia Gábor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos főmunkatársa.
inforadio
ARÉNA
2026.04.09. csütörtök, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
Törékeny az iráni tűzszünet - Romlik a hangulat a tőzsdéken

Törékeny az iráni tűzszünet - Romlik a hangulat a tőzsdéken

A piacok mérsékelt hangulatromlással reagáltak arra, hogy a washingtoni és teheráni jelzések nyomán bejelentett kéthetes tűzszünet nem tűnik stabilnak. Szerdán még nagyot raliztak a részvénypiacok az amerikai-iráni megállapodás hírére, csütörtök reggel a határidős indexek már mérsékelt esést jeleznek előre, a befektetők egyre inkább a törékeny geopolitikai helyzetre fókuszálnak. A bizonytalanság középpontjában Libanon áll, Irán a tűzszünet megsértésével vádolja az Egyesült Államokat és Izraelt az izraeli támadások folytatása miatt. A feszültséget tovább növeli, hogy Donald Trump világossá tette, az amerikai katonai jelenlét fennmarad a térségben egy végleges megállapodásig, és ismét nyomást gyakorolt Irán nukleáris programjára, valamint a Hormuzi-szoros megnyitására. A befektetői hangulat a tegnapi eufóriából óvatosságra váltott, a részvénypiacok Ázsiában mérsékelten esnek, az olajárak kis mértékben emelkednek, miután Teherán a Hormuzi-szoros lezárásával reagált az eseményekre.  Hasonló témákról is szó lesz következő befektetési konferenciánkon, május 12-én jön a Portfolio Investment Day 2026. Ne hagyja ki az év egyik legizgalmasabb befektetési eseményét! Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×