Infostart.hu
eur:
361.8
usd:
313.34
bux:
148085.97
2026. augusztus 5. szerda Krisztina
Sassnitz-Mukran, 2016. december 6.Egy munkás az Északi Áramlat (Nord Stream) földgázvezeték új, 1200 kilométer hosszú vezetékpárjának megépítéséhez szükséges elemek egyikében az északkelet-németországi Sassnitz-Mukran kikötőjében 2016. december 6-án. A földgázvezeték új vezetékpárjának megépítéséről 2015 júniusában írt alá szándéknyilatkozatot a szentpétervári gazdasági fórumon az E.On, a Shell, és az ÖMV olajvállaltok, valamint a Gazprom orosz állami gázipari monopólium képviselői. Az évi 55  milliárd köbméteres gázszállítási kapacitásra tervezett vezeték lefektetése a tervek szerint 2017-ben kezdődik meg. (MTI/EPA/Jens Büttner)
Nyitókép: MTI/EPA/Jens Büttner

Északi Áramlat 2: hiábavaló lehet az amerikai erőfeszítés

Joe Biden politikája is ellenzi majd az Északi Áramlat 2 gázvezeték megépítését, az elemző szerint azonban kevés az esély arra, hogy végül nem valósul meg a Németország számára kulcsfontosságú projekt, ami miatt viszont az USA szankcionálni fog.

A majdnem kész, 10 milliárd eurós, Nyugat-Európába orosz gázt szállító vezeték befejezetlenül áll, miután a Trump-kormányzat tavaly szankciókkal sújtotta az építésében résztvevő orosz cégeket. Európai illetékesek és diplomaták szerint,

amit elkezdett Donald Trump, befejezi Joe Biden.

Arra számítanak, hogy a megválasztott amerikai elnök az Északi Áramlat 2 gázvezeték feladására kényszeríti majd Németországot. Pletser Tamás, az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője is úgy látja, a demokraták folytatják a küzdelmet az Északi Áramlat 2 gázvezeték megépítése ellen. Ugyanakkor nem gondolja, hogy ez az erőfeszítés végül azt eredményezi majd, hogy a vezetéképítés, amely momentán már 95 százalékos készültséggel bír, teljesen leálljon. Vagyis

néhány hónapon belül akár szállíthatnak is rajta gázt,

ha sikerül beszerezni az engedélyeket, illetve, ha a fennmaradó néhány tíz kilométeres szakaszt sikerül megépíteni.

Az Egyesült Államok kormánya a gázvezeték-építés finanszírozásában részt vevő öt európai olaj- és gázipari cég szankcionálásával gyakorolhat nyomást – fejtette ki az elemző. Pletser Tamás szerint Németország számára azért is fontos az Északi Áramlat 2, mert az ukrajnai gázvezeték állapota egyre rosszabb, ami miatt a következő éveknek az egyik fő témája lehet, hogy mennyire megbízható dolog Oroszország felől ezen gázt szállítani.

Nem beszélve arról, hogy az Északi Áramlat 2 gázvezetéken az orosz gáz közvetlenül érkezne Németországba, kihagyva Ukrajnát, ami mindenképp egy erős stratégiai pozíciót jelentene a német iparvállalatok számára. Gázárban pedig azt is jelentheti, hogy

Németország vásárolhatná feltételezhetően legolcsóbban a földgázt Oroszországtól.

Az Északi Áramlat 1 és 2 összesen 110 milliárd köbméter kapacitású, az Ukrajnán keresztül menő Testvériség vezeték pedig valaha szintén hasonló nagyságrendű, 100 milliárd köbméteres volt, de egyes szakértők szerint ennek ma már a felét sem lehet kihasználni. Az Erste Bank olaj- és gázipari elemzője szerint Amerika a közeljövőben aligha tud a vezetékes orosz gáz árával versenyképes cseppfolyós gázt ajánlani Európának.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
43 fok Budapesten, 40 fok országosan: itt a délutáni gyorsjelentés a hőséghelyzetről

43 fok Budapesten, 40 fok országosan: itt a délutáni gyorsjelentés a hőséghelyzetről

Az áram- és vízellátás mindenhol stabil. A közlekedésben húsz vasútvonalon, valamint öt HÉV-vonalon van érvényben ideiglenes, magas sínhőmérséklet miatti sebességkorlátozás. Országszerte 17 helyen van erdőtűz vagy vegetációtűz.

Jövő kedden új köztársasági elnököt választhat az Országgyűlés

Az alkotmányozás idejére hivatalba lépő köztársasági elnök személyéről egyelőre semmi hír, egy napirendi kiegészítési javaslat került fel a parlament honlapjára. A Tisza-frakció kezdeményezte, hogy a jövő heti plenáris ülésen az Országgyűlés döntsön az új köztársasági elnök személyéről, és a napokban tárgyalnak a kérdésről.
inforadio
ARÉNA
2026.08.06. csütörtök, 18:00
Aszódi Attila
a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Karának dékánja
Ballisztikus rakéták támadták Kijevet, észak-koreai rakétaegységet telepítenek Oroszországba – Ukrajnai háborús híreink szerdán

Ballisztikus rakéták támadták Kijevet, észak-koreai rakétaegységet telepítenek Oroszországba – Ukrajnai háborús híreink szerdán

Egy ember meghalt, 22 megsebesült, amikor az éjszaka folyamán Oroszország ballisztikus rakétákkal és drónokkal támadta Kijevet. Ukrán drónok a Tulai területen található Alekszinben csaptak le, ahol az „orosz Amazon”, a Wildberries egy raktárát találták el. A Wildberries létesítményei elleni támadások már szinte mindennaposak. A kereskedelmi cég azért került az ukrán drónok célkeresztjébe, mert katonai használatra is alkalmas termékeket is forgalmaz. A Reuters forrásai szerint Észak-Korea rakétaegységet telepít Nyugat-Oroszországba, és saját gyártású rakétákkal fogják lőni Ukrajna területét. Cikkünk folyamatosan frissül az ukrajnai háború eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×