eur:
398.85
usd:
369.22
bux:
0
2025. március 25. kedd Irén, Írisz
Munkások dolgoznak az orosz földgázt Ukrajna és Lengyelország megkerülésével Németországba szállító Északi Áramlat-2 gázvezeték fogadóállomásánál a németországi Lubminban 2019. március 26-án. Finnország partvidékénél 2018 szeptemberében kezdődött meg az Oroszországot Németországgal összekötő földgázvezeték tengeri szakaszának lefektetése. Az Északi Áramlat-2 egy 9,5 milliárd eurós projekt, amelynek keretében két új, összesen évi 55 milliárd köbméter szállítási kapacitású vezetékkel bővítik a Balti-tenger fenekén húzódó Északi Áramlatot, amelynek vezetéke az oroszországi Viborgból indul és a németországi Greifswald mellett fekvő Lubminnál éri el a német partot. A gázvezetékből már 600 kilométert, a teljes hossznak mintegy a felét már lefektették.
Nyitókép: MTI/EPA/Clemens Bilan

Európai vélemények: az Északi Áramlat ügyében egyetérthet Trump és Biden

Európai illetékesek szerint Joe Biden megválasztott amerikai elnök az Északi Áramlat 2 gázvezeték feladására kényszerítheti Angela Merkel német kancellárt. A vezeték Ukrajna elkerülésével szállítana orosz gázt Németországba és Donald Trump jelenlegi amerikai elnök is élesen ellenezte.

Európai biztonsági illetékesek és diplomaták szerint amit elkezdett Donald Trump, befejezi Joe Biden. Arra számítanak, hogy a megválasztott amerikai elnök az Északi Áramlat 2 gázvezeték feladására kényszeríti majd Németországot.

A majdem kész, 10 milliárd eurós, Nyugat-Európába orosz gázt szállító vezeték befejezetlenül áll, miután a Trump-kormányzat tavaly szankciókkal sújtotta az építésében résztvevő orosz cégeket.

Amerikai illetékesek szerint a gázvezeték „felelőtlen gazdasági ajándék Oroszországnak”,

amely az elmúlt években gyilkosságok, korrupciós ügyek és szélsőjobbos csoportok támogatásával destabilizálta az európai politikát – jegyzi meg a Business Insider nevű portál.

Az 1230 kilométeres vezeték a hatalmas orosz földgázmezőket kötné össze a nyugat-európai fogyasztókkal, és ezzel megduplázná a már létező Északi Áramlat kapacitását.

Az első vezetékkel szemben az Északi Áramlat 2 kikerülné a kelet-európai útvonalat – így a tranzitország Ukrajnát –, amellyel korábbi gázviták, a Krím elcsatolása és a kelet-ukrajnai harcok miatt elmérgesedett Moszkva viszonya.

„Még korai szakaszban tartunk, az új amerikai kormányzatnak hivatalba kell lépnie. Természetesen a Moszkva elleni szankciók, az unió biztonsága és az Északi Áramlat 2 státusza a megfelelő pillanatban terítékre kerül” – mondta egy német diplomata. „Nem sok ok van azt hinni, hogy Biden visszavonná a projekt orosz partnereit sújtó szankciókat. Nem volt tárgyalás erről a hivatalba lépő kormányzattal és amíg be nem iktatják, nem is lesz” – tette hozzá a forrás.

Donald Trump jelenlegi elnök azután vezetett be büntető intézkedéseket, hogy az amerikai kongresszusi demokraták és republikánusok arra panaszkodtak, hogy Putyin orosz elnök gazdasági előnyökhöz jutna a projekttel. Emellett Kelet-Európa kockázatnak lenne kitéve, ha Oroszország a gázexport leállítása mellett döntene, és közben más útvonalon tovább szállítana Nyugat-Európába – érveltek. Az első Északi Áramlatra vonatkozó megállapodás szerint Oroszországnak Kelet-Európán áthaladó vezetékeken lehet csak nyugatra exportálnia gázt, hogy ne tudjon egyes országokat a csapok elzárásával fenyegetni.

Egy uniós diplomata szerint

az új vezeték Angela Merkel német kancellár „kedvenc projektje”, viszont nehezen tud majd Bidennél a léte mellett érvelni.

„Trumpot nem érdekli Putyin. Világossá tette német illetékesekkel való tárgyalásain, hogy azért ellenzi a projektet, mert Amerikának semmi haszna belőle” – mondta a Business Insider egyik forrása.

Biden viszont nem akarja megjutalmazni Putyint és „Merkel nem tud majd mit mondani arra, hogy Moszkva arra adott parancsot, hogy Berlinben lőjenek le általa ellenségesnek tekintett embereket. Biden azt mondja majd, hogy viselkedése miatt Putyinnal keményen kell bánni és a németek nem tudnak majd mit mondani erre” – tette hozzá.

KAPCSOLÓDÓ HANG

VIDEÓAJÁNLÓ
Címlapról ajánljuk

Megjött a kínai válasz a külföldi szankciókra

Li Csiang kínai miniszterelnök hétfőn aláírta azt a rendeletet, amellyel a 2021-ben elfogadott külföldi szankciók elleni kínai törvény végrehajtását erősíti, és ezzel Kína új lépéseket tesz a külföldi büntetőintézkedésekkel szembeni védekezésben - adta hírül a kínai kormány.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.03.25. kedd, 18:00
Koltay András
a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és a Médiatanács elnöke
Az „idősebb” Trump-korszak nagyon nem az, mint a „fiatalabb” volt

Az „idősebb” Trump-korszak nagyon nem az, mint a „fiatalabb” volt

Óriásiak a különbségek eddig a két Trump-korszak elejének tőzsdei teljesítményeiben. Míg nyolc évvel ezelőtt igazi szárnyalást láthattunk az amerikai részvénypiacon, most szenvednek az USA börzéi. Amit viszont fontos látnunk, hogy az alapvető körülmények is teljesen mások, mint nyolc évvel ezelőtt voltak. A 2016 végi helyzet ugyanis sokkal támogatóbb volt egy bikafutáshoz. Lehet, hogy 2016 vége és 2020 vége között nem is Trump volt az amerikai részvénypiac nagy támogatója, hanem maga az amerikai részvénypiac támogatta az újra regnáló elnök arculatát?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×