A LIGA Szakszervezetek elnöke, Mészáros Melinda arra hívta föl a figyelmet az InfoRádióban, hogy egy adott gazdasági év munkaerőpiaci folyamatainak nyilvánvalóan a következő évi bérekben kell valamilyen mód tükröződniük. Ugyanakkor nem titok, hogy a bruttó átlagkeresetek növekedése az elmúlt években jelentősen túllépte a minimálbér- és a garantált bérminimum-emelés mértékét. Előbbi két bérelem 8-8 százalékkal emelkedett, míg az átlagos keresetnövekedés 10 százalékot meghaladó, illetve 10 százalék volt az elmúlt két évben.

A LIGA-nak mint szakszervezet természetesen figyelembe kell vennie azt is, hogy a dolgozói szegénységtől, vagyis a deprivációtól sújtott rétegek bére nem emelkedett olyan ütemben, mint ahogyan az kívánatos lett volna – tette hozzá a szervezet elnöke –, miközben egy nemzetközi kitekintést is tenni kell, miután alapvető célkitűzés volt, hogy a visegrádi négyek országainak minimálbér-szintjéhez történjen egy komoly felzárkózási folyamat, ami ugyan 2016-ban elindult, de a koronavírus-járvány kapcsán megtörni látszik. Pedig a V4-es országokban a vírus- és gazdasági helyzet ellenére 7 és 10 százalék közötti emeléseket hajottak már végre.

Mészáros Melinda arra is emlékeztetett, hogy a a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) partnereivel a korábbi ülésen abban maradtak, hogy

egy évre szóló megállapodást szeretnének megkötni, azzal a kitétellel, hogy ebben egy előretekintő program alapelveit is viszont kívánnak látni a szakszervezeti oldalról,

ami tartalmazhatná azon tényezőket, amelyeket az elkövetkezendő években a bérmegállapodásai során alaptételként figyelembe vennének. Elindítva az a folyamatot, ami az Európai Unió és a V4-ek országaiban már elindult: hogy az átlagkereset 50, illetve a medián bér 60 százalékához mérten folyamatosan, évről évre történjen meg a minimálbér felzárkóztatása.

A LIGA elnöke arra is kitért, más a béremelés kívánatos mértéke, és mások azok a gazadásági realitások, amelyek kapcsán az egyeztetéseket le kell folytatniuk. Alapvetően 2021-re vonatkozóan, ha minden említett tényezőt figyelembe vesznek,

legalább 10 százalékos minimálbér- és garantált bérminimum-emelés lenne szükséges.

De természetesen értékelni fogják azokat a gazdasági várakozásokat is az egyeztetés során, amelyek a jövő évre vonatkoznak. Egy dolog biztos, a szakszervezeti oldal a reálkeresetek további növekedését tűzte ki célul, és nem tudnak megelégedni a szinten tartással, miután akkor tovább növekedne a dolgozói szegénység és a leszakadás.

Halasztana az MGYOSZ

Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke szerint fontos és nehéz lesz a mostani bértárgyalássorozat, ezt bizonyítja, hogy a VKF keddi ülésén jelen volt Palkovics László, az innovációs és technológiai miniszter is, aki egyúttal jelezte, hogy a többi egyeztetésen is részt fog venni.

A munkaadói álláspontról közölte, a vállalatokkal és a tagszervezetekkel konzultálva úgy vélik, hogy a jelenlegi bizonytalan helyzetben nem célszerű a minimálbért és a garantált bérminimumot január 1-től emelni. Inkább azt javasolják, hogy a tárgyalásokat halasszák későbbi időpontra, amikor már többet látnak a 2021-es folyamatokból, ugyanis jelen pillanatban

nem látnak reális lehetőséget a minimálbér emelésére január 1-től.

Felidézte, hogy a 2020-ra kötött bérmegállapodás – amelynek értelmében 8 százalékos minimálbér és garantált bérminimum emelés valósult meg – azon alapult, hogy az infláció, a termelékenység és a munkáltatóijárulék-csökkentés alapozza meg a béremelést forrás oldalról. Ehhez képest az idei gazdasági adatok azt mutatják, hogy ennek a 8 százalékos béremelésnek nem volt forrása, mert bár 2 százalékponttal csökkent a szociális hozzájárulási adó és 3 százalékos az infláció, a termelékenységi mutató viszont 5 százalékponttal esett.

Mindez azt jelenti, hogy a munkaadók nulla forrásból valósítottak meg 8 százalékos béremelést – mondta az MGYOSZ alelnöke, aki szerint ezért javasolták, hogy a jövőre vonatkozó bérekről, ha van rá lehetőség, akkor

ne most, hanem a 2021-es gazdasági folyamatok megismerését követően döntsenek.

Palkovics Imre, a Munkástanácsok Országos Szövetségének (MOSZ) elnöke a munkavállalói oldal képviselőjeként közölte, hogy az elmúlt években mért átlagkereset-növekedést és az infláció mértékét figyelembe véve 10 százalék körüli béremelésre tettek javaslatot. Ugyanakkor a munkaadói oldal számára jelezték,

a koronavírus-járvány gazdasági hatásai miatt készek a kompromisszumra.

A tárgyaláson szakszervezeti oldalról felmerült, hogy Magyarország a béreket tekintve lemaradásban van a szomszédos – visegrádi 4-ek, Románia – országokhoz képest, így a béremelésnél majd törekedni kell ennek a különbségnek a csökkentésére.

Rolek Ferenc erre reagálva elmondta, Magyarország nincs lemaradva a szomszédos államokhoz képest. Úgy vélte, vásárlóerő paritáson nézve és a GDP-vel arányosan, az Eurostat számok azt mutatják, hogy nagyjából átlagos szinten van az ország a régióban. A helyzet tisztázása érdekében arra kérte Palkovics László minisztert, hogy a nemzetközi összehasonlító statisztika alapján a kormányzati oldal mérje fel, hogy Magyarország pontosan hol áll.

A bértárgyalások két hét múlva folytatódnak.