A szezonális édességek forgalma 2-3 százalékos bővüléssel, 10 milliárd forint felett lehet decemberben, az éves édességforgalom pedig a tavalyi 250 milliárd forintos rekord után idén közelíthet a 260 milliárd forint felé – ismertette a Magyar Édességgyártók Szövetségének (MÉSZ) elnöke. Sánta Sándor az Innováció, jövőkép és fenntarthatóság az édességgyártásban címmel rendezett konferencián elmondta, hogy

a szezonális édességek mennyisége stagnál, az árbevétel növekedése annak az eredménye, hogy a minőség irányába mozdul el a piac.

A legnépszerűbb szezonális édesség a csokoládémikulás és a szaloncukor, becslései szerint előbbiből közel 700 tonnás mennyiség mellett 4 milliárd forint feletti árbevétel várható, utóbbiból 3500 tonna mellett az árbevétel 6,5 milliárd forint lehet. A 1992-ben alapított szakszövetségnek 24 vállalat a tagja, amelyek a piac 80-85 százalékát adják.

Zsigó Róbert, az Agrárminisztérium (AM) élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára előadásában elmondta: a magyar édességgyártásban több mint 200 vállalat közel 5 ezer embert foglalkoztat. A szakágazat árbevétele tavaly meghaladta a 211 milliárd forintot,

a nyereség pedig a 9 milliárd forintot.

Kitért arra is, hogy 2010 óta az élelmiszeripar jövedelmezősége és eredményessége is jelentősen bővült: az ágazat teljes árbevétele mintegy 50 százalékkal emelkedett, az export aránya az élelmiszeripari fejlesztési stratégiában megfogalmazott céloknak megfelelően szintén dinamikusan nőtt. Az ezzel párhuzamosan emelkedő beruházási kedv a növekvő támogatásoknak is köszönhető. Míg a korábbi támogatási időszakokban nem jutott forrás az élelmiszeriparnak, addig 2014-től több mint 300 milliárd forint áramlott az ágazatba részben hazai, részben uniós forrásból.

Az államtitkár szerint az unió új, 2021-2027-es költségvetési időszakában is prioritást kell, hogy kapjon az innovatív élelmiszeripari fejlesztések támogatása, emellett a magasabb hozzáadott értékű termékek előállítását is fontosnak tartják a robotizáció, digitalizáció eszközeinek felhasználásával. Továbbá kiemelten kezelendő a fogyasztói tudatosság fokozása, a környezetterhelés mérséklése, valamint a munkaerő, a szakképzés helyzetének a változó igényekhez történő rugalmas alkalmazkodása is.

Nem biztos, hogy a neta a legjobb megoldás

Mint ismert, az elmúlt időszakban több ágazati szereplő kezdeményezte, hogy a kormány törölje el, vagy gondolja újra a népegészségügyi termékadót. Úgy látják,

ha az ellátná a célját, vagyis az emberek kevesebb egészségtelen élelmiszert vásárolnának, akkor nem növekedne minden évben az adónemből származó költségvetési bevétel

– olvasható a Napi.hu oldalán. A gazadsági szakportál kérdésére, hogy a kormánynál is napirenden van-e a neta újratervezése, Zsigór Róbert közölte: a tehet felülvizsgálatát ők is támogatják. Mint fogalmazott, ők sem biztosak abban, hogy ez a legjobb eszköz, ezért ezt meg kell vizsgálni. A véleményük az, hogy sokkal inkább a fogyasztói tudatosságot kell növelni, tette hozz az államtitkár.