eur:
408.22
usd:
376.8
bux:
0
2024. november 2. szombat Achilles
A Magyar Nemzeti Bank (MNB) neve a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) korábbi székházán Budapesten 2013. október 1-jén. Szeptember 16-án Országgyűlés elfogadta az MNB-ről szóló törvényt, amely összevonja a jegybankot és a PSZÁF-ot, ez utóbbi megszüntetésével.
Nyitókép: MTI Fotó: Szigetváry Zsolt

Elemzők: hosszú ideig maradhat még a jegybanki alapkamatszint

Nem módosított az alapkamat 0,9 százalékos szintjén a monetáris tanács keddi, idei utolsó ülésén, és a kamatfolyosó sem változott. Szigorítás jövőre kezdődhet majd a nem konvencionális eszközök visszavételével - mondta Madár István, a Portfolio vezető elemzője.

Az általános kép a monetáris politikával kapcsolatban az, hogy egyszer majd valamikor a jövőben el kell kezdeni a szigorítást a jegybanknak, hiszen egy lassan erősödő inflációs nyomás érzékelhető a gazdaságban - vélekedett az InfoRádiónak Madár István, a Portfolio vezető elemzője azok után, hogy a Monetáris Tanács változatlan szinten, 0,9 százalékon hagyta a jegybanki alapkamatot.

Szerinte a szigorítás a korábban hozott, nem konvencionális intézkedések kivezetéséhez fog kötődni, vagyis például ahhoz, hogy a Magyar Nemzeti Bank szép lassan megválik az olyan lépéseitől, mint amikor az irányadó kamatnál is lejjebb szorították az alapkamatot.

Madár István úgy látja, a piac várakozásai szerint

2019 végén vagy 2020 elején következhetnek be a szigorítások.

A jegybank egy finom mozdulatot tett a monetáris politika normalizálása felé anélkül, hogy konkrét intézkedést bejelentett volna - állították az MTI által megkérdezett elemzők a keddi kamatdöntés után.

Varga Zoltán, az Equilor senior elemzője szerint a jegybank arra számít, hogy az adószűrt maginfláció tovább emelkedhet, és a következő időszak adatai lehetnek meghatározóak.

Jobbágy Sándor, a CIB elemzője Madár Istvánnal egyetértésben úgy véli, az alapkamat 0,9 százalékon maradhat akár 2019 végéig is, a betéti kamat első emelése azonban megelőzheti majd az alapkamat emelését. A nem konvencionális eszközökre vonatkozó normalizálás már lényegében a szeptemberi jegybanki döntések 2019 januári életbe lépésével párhuzamosan folyik majd.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője ugyanakkor nem számít a monetáris kondíciók szigorítására a jövő év közepéig, szerinte akkor is először majd a nem konvencionális eszközök visszavonására kerülhet sor. Ez egyrészt a forintlikviditást nyújtó swapállomány fokozatos szűkítésével, másrészt az egynapos kamatok lassú emelésével történhet, majd Suppan Gergely szerint azt követheti az alapkamat lassú, fokozatos emelése 2020 közepétől.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Megvan a repülőkhöz a zöld üzemanyag, de nyomós ok miatt nem használják

Megvan a repülőkhöz a zöld üzemanyag, de nyomós ok miatt nem használják

2022-ben a légi közlekedés a globális szén-dioxid-kibocsátás 2 százalékát tette ki, és a kibocsátás mennyisége az elmúlt évtizedekben gyorsabban nőtt, mint a vasúti, közúti vagy hajózási szektoré. A fenntartható repülés azonban még hosszú mérföldekre van - állapítja meg jelentésében az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány. Az USA inkább ösztönzőkkel, az EU pedig inkább szabályozásokkal próbálja előmozdítani az átállást.

Friss felmérés mutatja, mit gondolnak a németek az amerikai elnökválasztás kimeneteléről

A Demokrata Párt elnökjelöltjének, Kamala Harrisnak drukkol a németek túlnyomó többsége, de valamelyest csökkent azoknak az aránya, akik tényleges győzelmében hisznek. Erről tanúskodik a ZDF közszolgálati televízió legfrissebb felmérése, immár kevesebb mint egy héttel az amerikai elnökválasztás előtt. Ami a magas rangú politikusokat illeti, ők ügyelnek arra, hogy a nyilvánosság előtt egyértelműen ne foglaljanak állást, a kormánykoalíció pártjai és az ellenzéki konzervatív CDU/CSU vezetőinek nyilatkozataiból ugyanakkor kitűnt, hogy Harris hívei.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.04. hétfő, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×