Nagy Gabriella, a Mazars transzferár csoportjának vezetője a cég közleményében ismertette: a probléma globális jellegű, az OECD szerint világszerte 100-240 milliárd dollár tűnik el az agresszív adótervezés miatt. Az elmúlt években több nemzetközi céget is megvádoltak azzal, hogy ezáltal euró milliókban mérhető károkat okoztak különböző országok központi költségvetésének.

Az OECD és a G20 országai 2013-ben akciótervet fogadtak el a káros adótervezés visszaszorítására. A kétéves, 15 pontból álló OECD akcióterv (BEPS, Base Erosion and Profit Shifting) célja, hogy olyan eszközökkel lássa el az adóhatóságokat, amelyekkel fel lehet tárni az agresszív adótervezésből eredő veszteségeket.

Az akcióterv a korábbiaknál szigorúbb szabályokat állít fel a transzferárakra. Ez azért kapott kiemelt figyelmet, mert a káros struktúrák jelentős része mesterséges csoporton belüli ügyleteken alapul, amelyeknek nincs valós gazdasági tartalmuk, csupán az adóminimalizálást, adóelkerülést szolgálják. Például, a cégcsoport egyik vállalata értékkel nem bíró védjegyekért jogdíjat fizet a másiknak, még az adózás előtt kivonva a jövedelmet az adott országból.

Az Európai Tanács a BEPS akcióterv kidolgozása során kialakult közös álláspontból kiindulva fogadta el július 12-én az adóelkerülés elleni irányelvét, amelynek a legfontosabb célja a kizárólag adóelkerülést szolgáló káros struktúrák feltérképezése és ellehetetlenítése.

Az uniós dokumentum öt témakörben (a kamat levonhatóságának korlátozása, a tőkekivonás megadóztatása, visszaélés elleni általános szabály, ellenőrzött külföldi társaságokra vonatkozó szabályok, hibrid struktúrák) határoz meg közös iránymutatást, a végrehajtást nemzeti hatáskörbe utalva. Az új szabályok közül legalább négyet kell a tagállamoknak 2018 végéig bevezetniük, így a közeljövőben számos magyar jogszabályi változás is várható - figyelmeztetett a szakértő.

Az irányelv hangsúlyosan foglalkozik a nettó kamat levonhatóságának korlátozásával. A finanszírozással kapcsolatban elszámolható ráfordítások korlátozása az OECD akciótervében is szerepel, mivel egyes vállalatcsoportok a saját tőkén keresztül való finanszírozás helyett csoporton belül nyújtott hitelek kamatain keresztül szignifikáns összegeket tudtak adózás előtt egyik országból a másikba mozgatni. Az uniós irányelv a korlátot főszabályként az EBITDA (kamat-, adófizetés és amortizáció előtti eredmény) 30 százalékában állapítja meg, a korláton belül a transzferárakhoz kapcsolódó szokásos piaci ár elvének is érvényesülnie kell. A szabály nem csak a kapcsolt vállalkozásokra vonatkozik. A tagországok szigorúbb szabályokat is alkalmazhatnak.

Az EU tervezi a transzferárakkal kapcsolatos szabályok, ellenőrzési módszerek, közös konszolidált társasági adóalap és uniós szintű forrásadó kidolgozását is, hogy legalább egyszer megadóztassák a profitot, mielőtt elhagyja az EU-t. Magatartási kódex készülne a bankok, adótanácsadók, jogi és könyvelőcégek számára valamint globális nyilvántartást hoznának létre arról, hogy természetes és jogi személyek milyen eszközökkel (ingatlanokkal) rendelkeznek, amelyhez az adóhatóságok teljes körű hozzáférést kapnának. Továbbá, feketelista készülne az adóelkerülés elleni küzdelemben nem együttműködő, unión kívüli országokról, amelyeket olyan szankciókkal sújtanának, mint például a szabadkereskedelmi egyezmények felfüggesztése, illetve korlátoznák vagy megszüntetnék hozzáférésüket az uniós pénzügyi alapokhoz.