A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (

OECD) az idén 2,5 százalékos, jövőre 3 százalékos magyar GDP-növekedésre, és arra számít, hogy az infláció az idei 0,7 százalékról jövőre 1,7 százalékra gyorsul.

A pénteken publikált Gazdasági felmérés Magyarországról, 2016 (OECD Economic Surveys: Hungary 2016), kétévente kiadott tanulmányának prognózisa szerint a munkanélküliségi ráta az idén 5,8 százalékra, 2017-ben pedig 5,3 százalékra csökken.

Az OECD szerint a költségvetési hiány a 2016-os 1,9 százalékról 2,5 százalékra nőhet GDP-arányosan, míg az államadósság az idei év végére 74 százalékra, 2017 végére pedig 73,1 százalékra csökkenhet.

A jelentés szerint javítja a makrogazdasági egyensúlytalanságokat, hogy csökkent az államadósság GDP-hez viszonyított aránya, valamint nőtt a folyó fizetési mérleg többlete, ugyanakkor arra is felhívják a figyelmet, hogy a nem-teljesítő hitelállomány továbbra is visszafogja a bankok hitelezését.

Mint írták, a növekedés 2012 óta erős Magyarországon, azonban a jövedelmek továbbra is jóval alacsonyabbak a fejlett országokénál, a növekedés fenntartásához strukturális reformok kellenek a magánszektor erősítésére és a munkaerő képzettségének javítására.

A külföldi közvetlen működőtőke (FDI) beáramlása és az Európai Unió strukturális alapjai által nyújtott támogatás hajtja a befektetéseket Magyarországon a felmérés szerint. A jelentés kitér arra is, hogy a belföldi beruházásokat, főleg a kis- és középvállalatok (kkv) esetében visszafogja a sűrűn változó szabályzói környezet és a közműszektorba (például villamos energia, gáz, távközlés) való nehezebb belépés. Az OECD szerint ezeken a területeken reformokkal lehetne növelni a vállalatok integrációját a globális termelési értékláncba.

A szervezet jelentése kitér arra is, az oktatási rendszer számos diplomást nem volt képes felkészíteni a tudásalapú társadalom kihívásaira, a munkaerőpiaci körülmények gyors változására. Megjegyzik, hogy a közmunkaprogram nem tudja elég hatékonyan felkészíteni a munkaerő-piacon szükséges készségekkel a résztvevőket. A jelentés szerint a nők képességeit nem használják ki eléggé a gazdaságban, mivel sokan közülük nincsenek is jelen a munkaerő-piacon.

Az OECD szerint továbbra is magas az államadósság a gazdaság nyitottságához és sérülékenységéhez képest, és magasak a közkiadások, amelyeket középtávon csökkenteni kell.

A felmérés szerint a banki hitelkihelyezést visszafogó nem-teljesítő hitelállomány visszaszorítására csökkenteni kell a bankok tőketerheit és erősíteni a versenyt a szektorban az állami tulajdonrészek értékesítésével.

Az adórendszer továbbra is a munkát terhelő adókra épül, aminek torzító hatása van, jobban kellene támaszkodni a fogyasztást terhelő adókra és figyelemmel kísérni a jövedelemelosztást, és további lépések szükségesek az áfacsalások ellen.

A szervezet szerint a jogszabályok gyakori változtatása rontja a befektetői környezetet, ezen a területen több átláthatóságra, stabilitásra van szükség, valamint a bürokrácia további csökkentésére.

Az OECD szerint a versenyjog alkalmazása alóli kivételek rontják a szabályozás hatékonyságát, ahogy az is, hogy jelentős belépési korlátok vannak a közműszolgáltatásban. A kivételeket el kellene törölni, felül kellene vizsgálni a cégegyesüléseket és egyenlő hozzáférési feltételekre lenne szükség a közműszektorban is, a jelentés szerint.

Az ajánlásokban szerepel az is, hogy növelni kellene a kisgyermekes anyák munkaerőpiaci részvételét a gyermekek óvodai, bölcsődei elhelyezési lehetőségeinek szélesítésével, valamint a gyes időtartamának csökkentésével és ösztönözni az apasági szabadság igénybe vételét.

Varga: a jelentése visszaigazolja az elért gazdasági eredményeket

Az OECD jelentése visszaigazolja a Magyarország által elért gazdasági eredményeket - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az OECD Magyarországról készített országjelentéséről pénteken Budapesten tartott sajtótájékoztatón.

Varga Mihály kiemelte: az OECD jelentése elismerőleg szólt az utóbbi években elért gazdasági növekedésről, az államadósság csökkenéséről, arról, hogy csökkent az ország külső sérülékenysége, emelkedett a munkahelyek száma, ezzel párhuzamosan a foglalkoztatottság, és az ország folyó fizetési mérlege jelentős többletet mutat.