Infostart.hu
eur:
373.89
usd:
340.97
bux:
137648.73
2026. november 21. szombat Olivér

OECD: visszatért az erős növekedés Magyarországon

Visszatért az erős növekedés és egyre több befektetés valósul meg Magyarországon az OECD szerint, amely legfrissebb jelentésében ugyanakkor problémának nevezte, hogy az oktatási rendszer lassan igazodik a munkaerőpiaci változásokhoz.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (

OECD) az idén 2,5 százalékos, jövőre 3 százalékos magyar GDP-növekedésre, és arra számít, hogy az infláció az idei 0,7 százalékról jövőre 1,7 százalékra gyorsul.

A pénteken publikált Gazdasági felmérés Magyarországról, 2016 (OECD Economic Surveys: Hungary 2016), kétévente kiadott tanulmányának prognózisa szerint a munkanélküliségi ráta az idén 5,8 százalékra, 2017-ben pedig 5,3 százalékra csökken.

Az OECD szerint a költségvetési hiány a 2016-os 1,9 százalékról 2,5 százalékra nőhet GDP-arányosan, míg az államadósság az idei év végére 74 százalékra, 2017 végére pedig 73,1 százalékra csökkenhet.

A jelentés szerint javítja a makrogazdasági egyensúlytalanságokat, hogy csökkent az államadósság GDP-hez viszonyított aránya, valamint nőtt a folyó fizetési mérleg többlete, ugyanakkor arra is felhívják a figyelmet, hogy a nem-teljesítő hitelállomány továbbra is visszafogja a bankok hitelezését.

Mint írták, a növekedés 2012 óta erős Magyarországon, azonban a jövedelmek továbbra is jóval alacsonyabbak a fejlett országokénál, a növekedés fenntartásához strukturális reformok kellenek a magánszektor erősítésére és a munkaerő képzettségének javítására.

A külföldi közvetlen működőtőke (FDI) beáramlása és az Európai Unió strukturális alapjai által nyújtott támogatás hajtja a befektetéseket Magyarországon a felmérés szerint. A jelentés kitér arra is, hogy a belföldi beruházásokat, főleg a kis- és középvállalatok (kkv) esetében visszafogja a sűrűn változó szabályzói környezet és a közműszektorba (például villamos energia, gáz, távközlés) való nehezebb belépés. Az OECD szerint ezeken a területeken reformokkal lehetne növelni a vállalatok integrációját a globális termelési értékláncba.

A szervezet jelentése kitér arra is, az oktatási rendszer számos diplomást nem volt képes felkészíteni a tudásalapú társadalom kihívásaira, a munkaerőpiaci körülmények gyors változására. Megjegyzik, hogy a közmunkaprogram nem tudja elég hatékonyan felkészíteni a munkaerő-piacon szükséges készségekkel a résztvevőket. A jelentés szerint a nők képességeit nem használják ki eléggé a gazdaságban, mivel sokan közülük nincsenek is jelen a munkaerő-piacon.

Az OECD szerint továbbra is magas az államadósság a gazdaság nyitottságához és sérülékenységéhez képest, és magasak a közkiadások, amelyeket középtávon csökkenteni kell.

A felmérés szerint a banki hitelkihelyezést visszafogó nem-teljesítő hitelállomány visszaszorítására csökkenteni kell a bankok tőketerheit és erősíteni a versenyt a szektorban az állami tulajdonrészek értékesítésével.

Az adórendszer továbbra is a munkát terhelő adókra épül, aminek torzító hatása van, jobban kellene támaszkodni a fogyasztást terhelő adókra és figyelemmel kísérni a jövedelemelosztást, és további lépések szükségesek az áfacsalások ellen.

A szervezet szerint a jogszabályok gyakori változtatása rontja a befektetői környezetet, ezen a területen több átláthatóságra, stabilitásra van szükség, valamint a bürokrácia további csökkentésére.

Az OECD szerint a versenyjog alkalmazása alóli kivételek rontják a szabályozás hatékonyságát, ahogy az is, hogy jelentős belépési korlátok vannak a közműszolgáltatásban. A kivételeket el kellene törölni, felül kellene vizsgálni a cégegyesüléseket és egyenlő hozzáférési feltételekre lenne szükség a közműszektorban is, a jelentés szerint.

Az ajánlásokban szerepel az is, hogy növelni kellene a kisgyermekes anyák munkaerőpiaci részvételét a gyermekek óvodai, bölcsődei elhelyezési lehetőségeinek szélesítésével, valamint a gyes időtartamának csökkentésével és ösztönözni az apasági szabadság igénybe vételét.

Varga: a jelentése visszaigazolja az elért gazdasági eredményeket

Az OECD jelentése visszaigazolja a Magyarország által elért gazdasági eredményeket - mondta Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter az OECD Magyarországról készített országjelentéséről pénteken Budapesten tartott sajtótájékoztatón.

Varga Mihály kiemelte: az OECD jelentése elismerőleg szólt az utóbbi években elért gazdasági növekedésről, az államadósság csökkenéséről, arról, hogy csökkent az ország külső sérülékenysége, emelkedett a munkahelyek száma, ezzel párhuzamosan a foglalkoztatottság, és az ország folyó fizetési mérlege jelentős többletet mutat.

Címlapról ajánljuk
Hogyan születik a mozgatórugó-ember?

Hogyan születik a mozgatórugó-ember?

Mozgatórugók – olyan személyek, akik az aktív élettel vagy a sporttal lendületbe hozzák a közösségüket. Az Aktív Magyarország Fejlesztési Központ adatai szerint egy-egy mozgatórugó képes egy teljes települést aktivizálni. Egy minapi konferencián Pósfai Gábor belügyminiszter arról is beszélt, hogy a versenysport mellett kulcsszerepe van a szabadidős sportoknak egy aktívabb Magyarország létrejöttében. De mi a mozgatórugók titka? Az InfoRádió Gerencsér Balázs közösségfejlesztési szakembert, az Aktív Magyarország Fejlesztési Központ kabinettitkárát kérdezte.

Kijött a szegedi Csillagból Bús Balázs, bűnügyi felügyeletben folytatja

Megszüntette Bús Balázs, a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) volt alelnökének letartóztatását a Kecskeméti Törvényszék, és négy hónapra elrendelte a volt óbudai fideszes polgármester bűnügyi felügyeletét szombaton.
inforadio
ARÉNA
2026.11.23. hétfő, 18:00
Gyurkó Szilvia
a Szociális és Családügyi Minisztérium gyermekjogi és gyermekvédelmi államtitkára
15 eurós sarc bevezetését fontolgatják a magyarok egyik kedvenc üdülőhelyén

15 eurós sarc bevezetését fontolgatják a magyarok egyik kedvenc üdülőhelyén

Dubrovnik új, fejenkénti napi 15 eurós környezetvédelmi illeték bevezetését javasolta a tengerjáró hajók utasaira, amelyet még azoknak is meg kellene fizetniük, akik le sem szállnak a fedélzetről. A kezdeményezés célja a hajóturizmusból fakadó pénzügyi és infrastrukturális terhek igazságosabb megosztása, valamint az, hogy a bevételeket a város megóvására fordítsák. A lépés precedenst teremthet más horvát kikötővárosok, különösen az egyre nagyobb tömegeket fogadó Split számára a gazdasági haszon és a környezetvédelem közötti egyensúly megteremtésében - jelentette a Dalmacija Danas.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×