Az alapszabály módosításának tervezete egyebek között hangsúlyozza: "a jelenlegi részvényesi átrendeződés és struktúra indokolttá teszi, hogy a társaság lopakodó felvásárlása ellen megfelelő mechanizmusok működjenek".

A tervezett módosítások között szerepel, hogy ténylegesen áttekinthetővé tegyék a tulajdonlást. A dokumentum ezzel kapcsolatban így fogalmaz: "az igazgatóság felhívására a részvényes köteles haladéktalanul nyilatkozni, hogy a tulajdonában álló részvények vonatkozásában ki a tényleges haszonhúzó tulajdonos. Amennyiben a részvényes a felhívásnak nem tesz eleget vagy amennyiben alapos okkal feltételezhető, hogy a részvényes az igazgatóságot megtévesztette, a részvényes szavazati joga felfüggesztésre kerül, és nem gyakorolható mindaddig, ameddig a fenti követelménynek telje körűen eleget nem tett."

Az igazgatóság indokoltnak tartja a közgyűlés által az igazgatóság tagjainak visszahívását korlátozó alapszabályi rendelkezés további szigorítását is, így azt, hogy a tagok visszahívását háromnegyedes határozathozatalhoz kössék.

A magyar állam sem kivétel

A tervezett módosítások között szerepel a "B" sorozatú részvények tulajdonosai szavazati jogainak erősítése. A közgyűlésen azon határozati javaslat elfogadásához, amelyet az igazgatóság nem támogat, a "B" sorozatú részvény tulajdonosának igen szavazata szükséges: így az igazgatóság tagjainak megválasztásához, visszahívásához, a felügyelő bizottság tagjainak megválasztásához, visszahívásához, a könyvvizsgáló megválasztásához, visszahívásához, az adózott eredmény felhasználására vonatkozó döntéshez.

Ugyanakkor a szavazati jog legmagasabb mértékének meghatározásánál a tervezet már a magyar állammal sem tenne kivételt, annak érdekében, hogy ne legyen semmilyen különbségtétel a részvényesek között. Így a módosított alapszabály szerint egy részvényes, vagy részvényesi csoport sem gyakorolhatná a szavazati jogok több mint 10 százalékát.

A cég igazgatósága ahhoz is felhatalmazást akar kapni a közgyűléstől, hogy az alaptőke-emelés legfeljebb harmincmilliárd forint lehessen, az alaptőke 15 százalékában meghatározott korlát helyett .

Az igazgatóság végül azt javasolja a részvényeseknek, hogy 2009-ben, a 2008-as üzleti évre vonatkozóan ne fizessen osztalékot, a teljes 2008. évi eredmény az eredménytartalékba kerüljön átsorolásra. Ugyanakkor fenntartja hosszú távú osztalékfizetési politikáját, azaz a befektetések függvényében a normalizált eredmény (egyszeri tételek nélküli eredmény) 40 százalékát osztalékként kívánja kifizetni a jövőben - hangsúlyozza a tervezet.