Pár napja érkeztek haza profi sportolóink a – Magyarország számára az utóbbi idők egyik legsikeresebb – olimpiájáról. A legnagyobb figyelemmel a vízi sportokat, a kézilabdát és a futballt követtük, de vajon ezeket a sportokat űzzük leggyakrabban a hétköznapokban egészségmegőrzés, testedzés, kikapcsolódás céljából amatőr szinten is? Mi a nemzeti sportunk, és általában mennyire sportos a magyar lakosság?

Az Ipsos még februárban mérte fel a Covid okozta testsúlygyarapodás mértékét, ahol hazánk világátlag feletti, 6,6 kg-os növekedést mutatott. A túlsúly kezelését mégsem a fokozott testmozgásban, inkább a diétában látták a magyarok. A világeseményekkel teli 2021-es nyár végén a lakosság sportolási szokásait vette górcső alá a kutatóvállalat, itt pedig már

a legsportosabb országok között jelenik meg Magyarország.

Hány órát sportol, mennyi testedzést végez egy átlagos héten összesen?

A 29 vizsgált nemzet közül a nők esetében a hatodik, a férfi lakosok körében pedig már a harmadik helyen végzett hazánk körülbelül. 6,6 és 11,1 óra becsült heti edzésmennyiséggel. Mindössze a felnőtt lakosság 11 százaléka nyilatkozott úgy, egyáltalán nem sportol egy átlagos héten. A sport definíciója természetesen megengedő volt (a „testmozgás” lehetett akár kerékpározás, vagy otthoni tornázás is), de valamennyi ország lakosságára azonos feltételeket alkalmazott az Ipsos a kutatás során.

A legnépszerűbb testmozgás globális szinten a fitnesz (20 százalék említés), amit a futás követ (19 százalék). A magyarok esetében a kerékpározás az első (30 százalék), a futás a második (18 százalék), futball pedig jelentősen hátrébb helyezkedik el (5 százalék), míg a lakosság harmada (36 százalék) egyáltalán nem űz csapatsportokat.

Az adott sportot legalább hetente űzők aránya

A kutatás által felvett arányok nem jelentik azt, hogy a lakosság az igényeinek megfelelő időt tudna mozgásra szánni. Az ország felnőtt lakosságának több, mint fele többet sportolna, ha tehetné, további 42 százalék viszont elégedett a jelenlegi edzésmennyiséggel.

Ha tehetné, többet, esetleg kevesebbet mozogna?

A több testmozgást akadályozó tényezők között a magyaroknál csakúgy, mint világszinten az „idő hiánya” kap legtöbb említést (44 százalék és 37 százalék). Míg az összesített számok azt mutatják, hogy a második számú ok globálisan a „sportra költhető pénz hiánya”, a magyaroknál ennél előrébb szerepel a sorban a „nem megfelelő időjárás” (az adott sportnak megfelelő hőmérséklethez képest túl hideg vagy túl meleg). Az ország jelenlegi sportinfrastruktúrájával alapvetően elégedettek a magyarok, csak 8 százalék említi meg akadályozó tényezőnek (szemben a világátlag 13 százalékkal). A lakosság ötödének nincs konkrét kifogása, egyszerűen csak nem akar többet mozogni (megfelel a globális átlagnak).

A japánok harmada saját bevallása szerint egyáltalán nem mozog, ugyanakkor a vizsgált nemzetek közül legkevésbé keresnek kifogásokat: ötből hárman így szeretik élni életüket. Európában az olaszokról, valamint a lengyelekről mondható el hasonló, bár e két nemzet nagyobb bűntudattal jellemezhető.

Összegezve a lakossági véleményeket, a világ polgárai inkább elégedettek életükkel, mint nem.

A kutatás egyik fontos megállapítása, hogy az érzékelt boldogság ugyanakkor nem arányos az országot jellemző testmozgás mennyiségével, sokkal inkább mutat összefüggést az iskolázottsággal és az anyagi körülményekkel (a fiatalabbak, a tehetősebbek, a vezetők és a cégtulajdonosok inkább tehetik azt, amihez kedvük van).

Összességében mennyire elégedett a saját életével?

A magyarok a sportosságuk ellenére az átlagnál elégedetlenebbek az életvitelükkel, különösen igaz ez az 50 év feletti korosztályra és a legalacsonyabb keresetűekre.

További részletek és a módszertani háttér megtekinthetők itt.