Párhuzamosan folytatódhatnak a nemzetközi és a hazai környezeti hatásvizsgálati eljárások

A jövőben a nemzetközi környezeti hatásvizsgálati eljárásokkal párhuzamosan is folytatódhatnak a hazai környezeti hatásvizsgálati eljárások, miután parlament kedden 193 igen szavazattal, egyhangúlag elfogadta a környezet védelmének általános szabályairól szóló törvény módosítását.

A javaslat vitájában Bögi Viktória, az Élő Környezetért Felelős Minisztérium parlamenti államtitkára magyarázatként azt mondta, hogy ha egy tervezett beruházásnak jelentős, országhatáron átterjedő környezeti hatása van, akkor az érintett országok bevonásával nemzetközi egyeztetést kell lefolytatni. Ezek az országok észrevételeket tehetnek, amelyeket a környezetvédelmi hatóságnak érdemben kell értékelnie és az eljárást lezáró döntésében figyelembe kell vennie – mutatott rá.

Az eddigi szabályozás alapján a környezetvédelmi hatóságnak a nemzetközi eljárás időtartamára fel kellett függesztenie az eljárást, az indítvány azonban a felfüggesztés helyett a határidő figyelembe vételével biztosít időt a nemzetközi szakasz lezárására – közölte.

Bögi Viktória azt is elmondta, hogy a nemzetközi szakasz lezárása után a környezetvédelmi hatóság további harminc nap áll rendelkezésére, hogy értékelje a külföldről érkező észrevételeket – mondta.

Módosították a cégnyilvánosságról és a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról szóló törvényt

A képviselők 187 igen szavazattal – hat tartózkodás mellett – módosították a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló, valamint a civil szervezetek bírósági nyilvántartásáról és az ezzel összefüggő eljárási szabályokról szóló törvényt.

Ezzel a két törvényt összhangba hozzák a közhiteles törvénnyel. A módosítás nem változtat a nyilvántartások közbizalmi, tanúsító erején, ugyanakkor az állami közhiteles nyilvántartásokra vonatkozóan meghatározza azokat az adatokat, amelyek esetében a cégnyilvántartás, valamint a civil és egyéb cégnek nem minősülő szervezetek nyilvántartása tekinthető az adat közhiteles forrásának.

Két évvel módosul a jogi személyek egységes nyilvántartási rendszerének bevezetésével kapcsolatos felkészülési idő

Az Országgyűlés 139 igen szavazattal, 54 nem szavazat ellenében elfogadta az egyes magánjogi nyilvántartásokat érintő törvények módosítását kedden, amelynek célja a jogi személyek egységes nyilvántartási rendszerének bevezetésével kapcsolatos felkészülési idő meghosszabbítása.

A törvényjavaslat célja elsősorban a jogi személyek egységes nyilvántartási rendszerének bevezetésével kapcsolatos felkészülési idő meghosszabbítása.

Ennek értelmében a jogi személyek nyilvántartásáról szóló törvény, valamint a jogi személyekkel kapcsolatos egyes bírósági eljárásokról és a végelszámolásról szóló törvény eredeti hatálybalépési időpontja 2027. január 1-jéről 2029. január 1-jére módosul.

Továbbá a törvényjavaslat elhalasztja az ehhez a két törvényhez kapcsolódó bizonyos törvények egyes rendelkezéseinek hatályba lépését is.

Elfogadták a Magyar Rádió és Televíziót működtető társaság alapító okiratát

Megszavazta az Országgyűlés a Magyar Rádió és Televízió Zártkörűen Működő Nonprofit Részvénytársaság alapító okiratának elfogadásáról és az átalakuláshoz kapcsolódó egyes intézkedésekről szóló határozati javaslatot.

Az előterjesztésre 139 képviselő mondott igent, 48 szavazott az elfogadás ellen, míg hatan tartózkodtak.

Az előző kormányzat a 2010-es évek folyamán több lépésben alakította át a hazai közmédia rendszerét, két társaságba vonva össze a korábban a Duna Televíziót, a Magyar Rádiót, a Magyar Távirati Irodát és a Magyar Televíziót működtető, önálló cégeket.

A médiatörvény idén nyári átalakításával a parlament úgy döntött, hogy a Műsorszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alapot (MTVA) beolvasztja a Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt.-be, majd az új cég Magyar Rádió és Televízió Nonprofit Zrt. néven látja el a közszolgálati médiaszolgáltatás céljaihoz kapcsolódó tevékenységeket, az ismét önálló MTI Nonprofit Zrt. pedig közszolgálati médiatartalom-szolgáltatóként, nemzeti hírügynökségként működik a jövőben.