Infostart.hu
eur:
364.58
usd:
326
bux:
145903.09
2026. november 3. kedd Győző
Emberek voksolnak a New York-i Brooklyn Múzeumban 2026. november 3-án, a félidõs választás napján.
Nyitókép: MTI/AP/Yuki Iwamura

Zajlik a sorsdöntő szavazás az Egyesült Államokban

Megkezdődött kedden az Egyesült Államokban a félidős kongresszusi választás, amelyen eldől, hogy a republikánusok megőrzik-e többségüket a törvényhozás mindkét házában Donald Trump második elnökségének hátralévő két évére.

Az első szavazóhelyiségek Vermont államban helyi idő szerint reggel 5 órakor (magyar idő szerint 11 órakor) nyitottak meg. A következő órákban a keleti országrész más államaiban megkezdődött a voksolás, egyebek mellett New Yorkban, Georgiában, Pennsylvaniában és Michiganben. A szavazás az időeltolódás miatt fokozatosan kezdődik meg az ország nyugati részén: Texasban magyar idő szerint 14 órakor nyitottak meg, Kaliforniában 16 órakor, Hawaiin pedig 18 órakor nyitnak az első szavazóhelyiségek.

A választók a képviselőháznak mind a 435 mandátumáról, a 100 tagú szenátus 35 helyéről, valamint 36 állam kormányzójáról döntenek. A Floridai Egyetem választási kutatóközpontjának adatai szerint hétfőig több mint 57 millió amerikai adta le előzetesen szavazatát, szemben a 2022-es félidős választás 46 millió előzetes voksával.

A republikánusok jelenleg mindkét kongresszusi házban többséggel rendelkeznek. A demokratáknak a képviselőházban legalább három, a szenátusban négy mandátummal kell javítaniuk helyzetükön a többség megszerzéséhez. Az előrejelzések szerint a képviselőház visszaszerzésére jó esélyük van, a szenátusban azonban ehhez többek között Texasban, Kansasban, Alaszkában és Észak-Karolinában is mandátumot kellene szerezniük, miközben Georgiában és Michiganben saját helyeiket is meg kell védeniük.

A The Economist hétfői előrejelzése 94 százalékos esélyt adott a demokratáknak a képviselőházi, 53 százalékosat pedig a szenátusi többség megszerzésére.

Nate Silver választási elemző ennél jóval nagyobb, 80 százalékos esélyt adott a demokratáknak a szenátusban. A választás eredménye meghatározhatja, mekkora mozgástere marad Donald Trumpnak elnöksége hátralévő két évében. Egy demokrata többségű képviselőház vizsgálatokat indíthatna kormányzata ellen, a szenátusi többség elvesztése pedig az elnöki kinevezések jóváhagyását is megnehezítené.

A képviselőházban a demokratáknak három további mandátumot kell szerezniük a többséghez. A Reuters szerint 47 választókerületben várható szoros verseny, köztük olyan körzetekben, ahol jelenleg republikánus képviselő ül, noha a 2024-es elnökválasztáson Kamala Harris demokrata jelölt kapta a legtöbb szavazatot.

A szenátusban jóval nehezebb a demokraták feladata: a republikánusok jelenleg 53-47 arányú többségben vannak, így az ellenzéki pártnak négy republikánus mandátumot kell megszereznie a többséghez, miközben saját helyeit is megőrzi.

Észak-Karolinában és Maine-ben a demokraták vezetnek a felmérésekben, de a szenátusi többséghez további republikánus mandátumokra is szükségük van. A kampány egyik legnagyobb meglepetése, hogy olyan államokban is szoros lett a verseny, ahol évtizedek óta nem választottak demokrata szenátort.

Texasban James Talarico demokrata jelölt hét százalékponttal előzte meg Ken Paxton republikánus főügyészt, pedig Donald Trump két éve csaknem 14 százalékponttal nyerte meg az államot. Texas 1988 óta nem küldött demokrata politikust a szenátusba. Kansasban Adam Hamilton demokrata jelölt öt százalékponttal vezet Roger Marshall republikánus szenátor előtt a vasárnapi New York Times/Siena-felmérésben, noha az állam az 1930-as évek óta nem választott demokrata szenátort.

A republikánusok helyzetét a megélhetési költségek emelkedése és az iráni háború is nehezíti.

Kansasban és Iowában a gazdálkodók számára különösen súlyos gondokat okoz a mezőgazdasági gépek, a műtrágya és az üzemanyag drágulása. Trump október eleje óta több mint húsz kampánygyűlést tartott, hogy mozgósítsa pártja szavazóit, de időközben több republikánus jelölt is finoman jelezte, hogy az elnök segítsége nélkül is elboldogul.

A demokratáknak a többség megszerzéséhez saját szenátusi mandátumaikat is meg kell tartaniuk. Georgiában Jon Ossoff demokrata szenátor újraválasztása a tét, Michiganben pedig a demokrata Abdul El-Sayed kampányában egy párton belüli konfliktus okozott nehézségeket. Az előválasztáson legyőzött Haley Stevens demokrata képviselő a republikánus Mike Rogers támogatására szólított fel, El-Sayed ennek ellenére vezetett a felmérésekben.

Az első fontos eredmények magyar idő szerint szerdán hajnalban érkezhetnek, de a legszorosabb versenyekben a levélszavazatok és az előzetesen leadott voksok feldolgozása miatt akár napokig is eltarthat, mire eldől, melyik párt szerez többséget a kongresszusban.

Nyitókép: Emberek voksolnak a New York-i Brooklyn Múzeumban 2026. november 3-án, a félidős választás napján.

Címlapról ajánljuk
Marine Le Pen ante portas? – A szakértő szerint nő az esély

Marine Le Pen ante portas? – A szakértő szerint nő az esély

Szeptember közepe óta tartanak a tüntetések Franciaországban. Most hétvégén ismét százezrek vonultak az utcákra. A békés felvonulások végén összecsapások törtek ki több nagyvárosban és Párizsban is. Fejérdy Gergely Franciaország-szakértő arról is beszélt az InfoRádióban, hogy mi is a demonstrációk célja, illetve hogy mi az, ami Emmanuel Macron egyre több támogatóját ráveszi arra, hogy inkább Marine Le Pen mögé álljon.

Rögtön bocsánatkéréssel kezdte az új legfőbb ügyész

Megkövette a társadalmat az ügyészi szervezet nevében az elmúlt időszak egyes döntései miatt az új legfőbb ügyész, Fejes Péter. Az őt jelölő Baka András köztársasági elnök is nyilatkozott Fejes Péter megválasztása után.
inforadio
ARÉNA
2026.11.03. kedd, 18:00
Horváth Gábor
a Költségvetési Tanács elnöke
Megvan az ukrán-orosz találkozó időpontja, másik kontinensen okozhatnak galibát az ukrán hírszerzők - Háborús híreink kedden

Megvan az ukrán-orosz találkozó időpontja, másik kontinensen okozhatnak galibát az ukrán hírszerzők - Háborús híreink kedden

Stewe Witkoff amerikai különmegbízott bejelentette, hogy november 10 és 11 között kerül megrendezésre a következő orosz-ukrán béketárgyalás Abu-Dzabiban. Dmitro Lubinec ukrán és Jana Lantratova orosz emberi jogi biztos levélben kéri az amerikai first lady, Melania Trump segítségét abban, hogy a herszoni Oleski környékére kihirdetett tűzszünetet más régiókra is kiterjesszék. A közelmúlt katonai puccsai óta Oroszországhoz egyre közelebb kerülő Mali és Niger azzal vádolja az ukrán titkosszolgálatot, hogy ellenzéki fegyveres csoportokat támogat a Száhel-övezetben. Kijev tagadja a vádakat. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború legfontosabb híreivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×