Lannert Judit bejelentette: új nemzeti alaptanterv (NAT) lesz, de „az egy hosszú folyamat, aminek időt kell adni”. Amíg ez nem készül el, a meglévő NAT-hoz fognak hozzányúlni és „kigyomlálnak belőle minden felesleges vackot”, különös tekintettel a kritikai gondolkodás fejlesztését hátráltató, túlterheltséget okozó tartalmakra – fogalmazott.

Jelezte továbbá, hogy egységes, célirányos és átlátható adminisztrációs, valamint adatszolgáltatási rendszer kialakítását tervezik.

Lannert Judit az előadásában örvendetesnek nevezte, hogy végre önálló minisztériumot kapott az oktatás, amely a nevében a gyermek szót is megjeleníti. Ugyanakkor kijelentette: ez önmagában nem megoldás az oktatás globális és magyarországi problémáira. Azokat kizárólag a társadalommal, köztük a gyerekek részvételével és az oktatásban dolgozókkal közösen gondolkodva lehet megoldani.

Rámutatott: a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) megbízásából készülő

PISA-felmérések alapján az oktatás globális válságban van.

Az okok között a demográfia mellett a mesterséges intelligencia is hangsúlyosan szerepel. Nem speciális magyar problémák ezek, de nekünk is reagálnunk kell rájuk: nincs közös recept, magunknak kell a saját receptjeinket megtalálnunk – mondta a tárcavezető. (A PISA-felmérés a lexikális tudás helyett azt vizsgálja, hogy a diákok miként alkalmazzák a tanultakat. A háromévente (legutóbb 2025-ben) végzett felmérésben 15 éves diákok tudását mérik a szövegértés, a matematika és a természettudományok területén.)

A miniszter a konferenciát szervező Suliszerviz Oktatási és Szakértői Irodára és Suliszerviz Pedagógiai Intézetre utalva megjegyezte: szükség van ilyen állandósult intézményekre, amelyek stabilitást és minőséget hoznak a gyorsan változó világba. Ha azt kérdezzük, mit akarunk az oktatástól, az iskoláktól, az új minisztérium válasza erre az: „induljunk el a nulláról, mert sok minden történt ugyan az elmúlt 30 évben, ám még mindig nem ott tartunk, ahol szeretnénk” – fogalmazott Lannert Judit.

Szerinte ehhez elsősorban a fejekben kell változást elérni, ebben a folyamatban pedig nélkülözhetetlen minden érintett és a társadalom egészének bevonása. Jó lenne, ha a finn példához hasonlóan a magyar oktatásügyben is volna egy olyan, közmegegyezés alapján létrejövő „aranyfonal”, azaz értékkészlet, amely a továbbiakban meghatározza a működés alapelveit – fűzte hozzá.

Ennek talán legfontosabb elemei a gyerekközpontúság, a minőség iránti elkötelezettség, a méltányosság, a fenntarthatóság, a befogadás és a kulturális folytonosság, valamint a nyitottság – sorolta.

Végső soron egy gyermekközpontú, adatvezérelt és partnerségen alapuló oktatáspolitikát szeretnénk – jelentette ki a miniszter.

A részvételiség ennek meghatározó eleme, hasonlóan a fenntarthatósághoz, hiszen közpénzből működve minden forint elköltésének módját meg kell fontolni – hangsúlyozta.

Lannert Judit jelezte: szeretnének demográfiai és az iskolai infrastruktúrát feltérképező látleletet készíteni, azok eredménye alapot teremthet a továbblépéshez. Emellett céljuk, hogy az iskolák tanulószervezetekké váljanak sokféle és átjárható tanulási utakkal.

A legjelentősebb kihívások között említette:

európai szinten probléma, hogy a gyerekek harmada – 21. századi értelemben – funkcionális analfabétának tekinthető.

Ebben a kulcs a módszertan, a nevelési gyakorlat és az értékelés – magyarázta. Utóbbi kapcsán kitért arra is, hogy belső motivációt kell teremteni gyerekben és pedagógusban egyaránt.

Szavai szerint komoly problémát jelent az oktatásban a szakemberhiány és hasonlóan gondot okoznak a fizikai, valamint a digitális környezet hiányosságai. Dacára annak, hogy az előző kormány állítása szerint ezermilliárdokat költött az oktatásra, ez a gyakorlatban néhány iskola kiemelt fejlesztését jelentette, ráadásul azok felújítása sem funkcionális szempontok mentén történt – jelentette ki. Ennek kapcsán megjegyezte: a finanszírozási rendszert is kiszámíthatóvá kell tenni.

A tárca fejlesztési elképzeléseit sorolva szólt arról, hogy a hátrányos helyzetű gyerekeket szeretnék hozzájuttatni a számukra megfelelő szolgáltatásokhoz. Emellett a szakképzésben és a felnőttoktatásban a készségstratégia megalkotása, míg a felsőoktatásban az egyetemi autonómia teljes helyreállítása és a kiszámítható finanszírozási környezet megteremtése a cél.

A közoktatás teendői közül kiemelte a Jeney Lajos iskolafejlesztési program megvalósítását, a kortársi bántalmazástól mentes, biztonságos környezet megteremtését és a túlterheltség felszámolását. Szavai szerint a fejlesztési tervek része a nyáron is használt intézmények, illetve belső terek klimatizálása.