Véleménye szerint a nemzetközi tapasztalatok alapján a kiadási oldali megtakarítások végrehajtása általában nehezebb, mint a bevételi oldalon előírt intézkedések teljesítése, ezért különösen fontos lesz, hogy a kormány a tervezett kiadáscsökkentéseket ténylegesen meg is valósítsa.

A kormány mintegy 1400 milliárd forintos kiadáscsökkentéssel számol jövőre, a Költségvetési Tanács szerint ezek egy része olyan szerződéses és jogalkotási lépésektől függ, amelyek nem kizárólag a kormányon múlnak – jegyezte meg, hozzátéve, hogy

• a minisztériumoknak és intézményeiknek a működési kiadásaikat 10 százalékkal,
• a felhalmozási (beruházási) kiadásokat pedig 20 százalékkal kell csökkentenie.

A hiánycélt övező kockázatok között említette a gyenge beruházási aktivitást és kiemelte, hogy évtizedes problémát jelent az államadósság és a kamatkiadások magas szintje, ami különösen sérülékennyé tette az országot a nemzetközi pénzügyi válságok idején.

Kedvező fejleménynek nevezte, hogy a pénzügyi piacok bizalmat előlegeztek meg a magyar kormánynak, és ez a költségvetési tervek bejelentését követően sem változott.

Horváth Gábor kitért arra is, hogy már korábban jelezték aggályaikat a 2026-os költségvetés kapcsán és felhívták a figyelmet arra, hogy az Európai Uniónak korábban megküldött középtávú fiskális tervek teljesítéséhez fiskális kiigazítására lehet szükség.