Kedden az Egyesült Államok a félidős törvényhozási választásokra figyel, de közben a Fehér Ház hosszú idő után felújította légicsapásait Irán ellen. Amerikai és iráni jelentések szerint a Hormuzi-szorosban található Kesm szigetet bombázták meg – washingtoni források szerint azért, mert a Forradalmi Gárda egységei tüzet nyitottak amerikai harci gépekre.

Donald Trump elnök, akinek a nehezen lezárható háború nyomán meglódult infláció miatt a szakadékba zuhant a tetszési indexe, hétfőn magabiztosan azt mondta: „nincs sietségben, így vagy úgy lezárul a háború. Pénzügyileg megbénítottuk őket”.

Az azonban, hogy mennyi van az ember pénztárcájában, az Egyesült Államokban is kampánytéma és

az elnök valószínűleg azt akarja sugallni, hogy keménykedő fellépésével valamiféle győzelemmel zárhatja le a háborút.

„Lehet, hogy le kell csapnunk a Csákány-hegyre” – utalt a perzsa nyelven Kuh-e Kolang Gaz La néven ismert, mélyen a földbe ásott komplexumra. Ez a nukleáris telep az, amelynek kapcsán újabb, sokkoló állítás látott napvilágot: az, hogy Donald Trumpot atomcsapásra sürgetik.

Akinek a szájából mindez elhangzott, az Tucker Carlson médiaszemélyiség, aki korábban a Fox News színeiben Trump híve volt. A Vlagyimir Putyin és Orbán Viktort is meginterjúvoló, immár saját márkát felépített újságíró azonban fokozatosan szembefordult az elnökkel és egyre inkább az Egyesült Államok Izrael-pártiságával.

Tucker Carlson vasárnap azt állította, hogy Benjamin Netanjahu ügyvezető izraeli miniszterelnök naponta hívogatja Trumpot, hogy az mérjen atomcsapást a Csákány-hegyre.

Az érvelés szerint az ottani urándúsító – és így potenciálisan nukleáris fegyver előállítását segítő centrifugák – olyan mélyre, 91 méterre vannak beásva, hogy hagyományos fegyverrel nem lehet elpusztítani azokat.

Az újságíró egy meg nem nevezett forrásra hivatkozva rukkolt elő a bomba-hírrel, vagy inkább híreszteléssel. Azt is írta az X-en, hogy Netanjahu nyomást gyakorol az amerikai védelmi miniszterre és a központi parancsnokságra, hogy újítsák fel a széleskörű katonai műveleteket. Marco Rubio és a CIA is az izraeli miniszterelnök vonalát követi, Obama volt elnök pedig ellenzi a Dohában szövegezett, potenciális iráni békealkut – állította még.

Állítása azért súlyos – és ezt ő maga is elismeri – mert veszélyes precedenst teremthet:

így már Oroszország is érvelhetne azzal, hogy taktikai nukleáris fegyvert vethet be Ukrajnában, de India és Pakisztán között is eszkalálódhat a feszültség és Észak-Korea is felbátorodhat.

Az atomcsapások témája az elmúlt hetekben ismét terítékre került, amikor amerikai források azt állították, hogy az ukrajnai háború kezdetén 50-50 százalék volt az esélye egy orosz nukleáris támadásnak Ukrajnában, de ettől, úgymond, sikeresen eltántorították Putyin elnököt.

Carlson szerint Trump a napokban dönthet – miközben ismert, hogy JD Vance alelnök és az elnök barátja, Steve Witkoff közvetítő ezt ellenzi és diplomáciai megoldást sürget. Azt, hogy Netanjahu katonai akciót sürget, az Axios híroldal is felvetette, amely szerint szombaton „feszült hangvételű” telefonhívás zajlott le Trump és Netanjahu között.