Infostart.hu
eur:
386.89
usd:
333.56
bux:
120980.57
2026. március 3. kedd Kornélia
Villamospótló busz a II. kerületi Szilágyi Erzsébet fasoron, a Budagyöngye megállónál 2018. szeptember 3-án. Szeptember 1-jén a 61-es villamos 2017-ben felújított vonalán, a Kelemen László utcai megállónál a hatalmas mennyiségű esővíz kimosta a sínek alól a zúzottkő ágyazatot. A BKV közlése szerint a villamosforgalom a hét második felében indulhat újra az érintett szakaszon.
Nyitókép: MTI Fotó: Máthé Zoltán

Íme egy világranglista, amin Budapest a 19. helyen áll

A tárgy: tömegközlekedés. A dobogósok: Berlin, Párizs, Koppenhága.

Európa fővárosai uralják az Észak-Amerika, Ausztrália és Európa leggyorsabb városi tömegközlekedési hálózatait felvonultató ranglista tízes élmezőnyét - derült ki a Torinói Műszaki Egyetem kutatóinak vizsgálatából, amely szerint Budapest a 19. helyen áll a sorban.

A dobogó legfelső fokán Berlin, a második helyen Párizs, a harmadikon Koppenhága áll. A német főváros tömegközlekedési hálózatában az utazási átlagsebesség 6,5 kilométer óránként, Párizsban ez 6,2, Koppenhágában 5,6, míg a sereghajtó Mexikóvárosban 2,4 kilométer óránként - írja a newsgroove.co.uk.

A Royal Society Open Science című tudományos lapban közölt eredmények szerint a vizsgált 32 város közül a negyedik helyen Helsinki végzett, majd Athén, Prága és London következik a sorban.

A tízes élmezőnyben csupán a nyolcadik helyen álló New York és a tizedik Melbourne "furakodott be" az európai fővárosok közé, a kilencedik helyen Madrid áll.

A kutatók három fő tényezőt vizsgáltak, amelyek mindegyikére kidolgoztak egy egyenletet. Az utazási átlagsebességen túl azt vizsgálták, hogy egy utazás alkalmával átlagosan hány emberrel találkozhat valaki, vagyis hogy mennyire zsúfoltak a tömegközlekedési eszközök. Ebben a tekintetben Párizs végzett az élen, majd New York és Madrid következik.

Harmadik szempontként azt nézték, hogy egy utazással a lakosság mekkora hányada érhető el: itt Athén végzett az első, Berlin a második, Koppenhága a harmadik helyen.

A ranglista összeállításakor a kutatók figyelembe vették az olyan tényezőket is, mint a lakosság mérete, az átlagos utazási távolság, valamint a népességsűrűség.

Címlapról ajánljuk

Az iráni háború következményekkel járhat Moszkva és Peking számára is

Mit jelent Teherán két támogatója, Oroszország és Kína számára az iráni vezetés likvidálása? Nyugati kommentátorok szerint az amerikai-izraeli akció világossá tette korlátaikat. Az orosz médiában viszont megjelent: azután, hogy gyakorlattá vált más országok vezetőinek megölése, Kijevben is riadalom lehet.
inforadio
ARÉNA
2026.03.03. kedd, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtorlást ígért  – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Záporoznak a rakéták az Öbölre, lezárták a Hormuzi-szorost, Trump megtorlást ígért – Percről percre híreink az iráni háborúról kedden

Szombat hajnalban robbant ki a háború a Közel-Keleten, amikor Izrael és az Egyesült Államok közösen csapásokat mért az iszlamista rezsimre. A helyzet azóta változatlanul feszült, egyelőre nincs jele csillapodásnak. Az amerikai hadsereg bejelentette, hogy az Ománi-öbölben csapást mértek az iráni haditengerészet tizenegy hajójára, és megsemmisítették azokat - számolt be a Times of Israel. A Sky News értesülései szerint az iráni Forradalmi Gárda általános zárlatot rendelt el a Perzsa-öblöt az Indiai-óceánnal összekötő Hormuzi-szorosban. Ugyanakkor Izraeli biztonsági tisztviselők arra figyelmeztették a kormány tagjait, hogy Irán ballisztikusrakéta-fenyegetése a jelenlegi hadművelet során nem számolható fel teljesen. Több szakértő úgy véli, hogy a rezsim megdöntésére most kevés esély mutatkozik. A legfrissebb fejlemények közé tatozik, hogy Irán megtámadta Szaúd-Arábiában az amerikai nagykövetséget, erre Donald Trump súlyos következményeket helyezett kilátásba. Cikkünk folyamatosan frissül a Köel-Kelet háborújának legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×