Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.45
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Nyitókép: police.hu

Tényleg dimenzióváltás jöhet a gyorshajtók fülön csípésében

Sándor Zsolt közlekedésmérnök szerint már megvan a jogszabályi háttér egy része arra, hogy átlagsebességet mérjenek, ne csak "egy ponton" szüreteljenek a hatóságok.

Magyarországon is megérett a helyzet arra, hogy a pontszerű sebességmérést felváltsa az átlagsebesség mérése - mondta az InfoRádiónak Sándor Zsolt közlekedésmérnök, aki hozzátette, hogy bizonyos jogszabályok ezt már lehetővé is tennék.

"A pontszerű sebességmérés terjedt el itthon, ez az a hagyományos megoldás, amikor egy keresztmetszetben az ellenőrzést végrehajtó hatóság valamilyen berendezéssel kiáll, és az éppen aktuálisan arra haladó járművek sebességét megméri. Ezzel kapcsolatban számos negatív kritika hangzott már el" - ismertette a kezdeteket Sándor Zsolt.

Szerinte a társadalom jelentős része azt gondolja, hogy ez nem megfelelő módon szankcionálja a gyorshajtókat, ugyanis ez csak egy adott pillanatbeli magatartást mér, ezzel szemben ott van az átlagsebesség-mérési eljárás, amely két pont között a belépési és kilépési időpont különbsége alapján számítja, hogy valaki az adott távolságot mekkora sebességgel tette meg, és ez alapján tudja a hatóság a megfelelő szankciót kiszabni.

"Ennek az új típusú megoldásnak a társadalmi elfogadottsága sokkal nagyobb,

hiszen ez nem egy pillanatnyi esetleges kihágást büntet, hanem egy tartósan, 5-10-20-30 percen keresztül elkövetett, szabálytalan cselekvést" - világított rá a közlekedésmérnök.

Ha egy zárt útszakaszon alkalmazzák ezt a sebességmérési eljárást, akkor az összes, az adott szakaszon közlekedő járművet ellenőrzés alá tudják vonni, és hiába lassít az ellenőrzőpontok környékén egy járművezető, ha a szakasz egészén lévő átlagtempója ki fog derülni a mérés során.

Ismert, 2018-ban az M5-ösön és az M6-oson elképesztő számadatok jöttek ki, hogy az emberek mennyire nem tartják be a sebességhatárokat,

az M6-oson például csak a sofőrök 60 százaléka közlekedik szabályosan,

de az M5-ösön is mértek abban az évben nyáron, amikor útfelújítási munkák voltak és sebességcsökkentésre került volna sor - elméletben.

"Ha 60 km/órás forgalomcsillapítást alkalmaz a közútkezelő, akkor a vezetők 5-10 százaléka tartja be ezt, 80-as és 100-as korlátozásnál 10-20 százalék ez az arány" - ismertette Sándor Zsolt.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×