INFORÁDIÓ 
2019. június 27. csütörtök
László

juhász árpád

időjárás

klímaváltozás

Budapest, 2018. augusztus 26. Járókelők az esőben a XII. kerületi Csaba utcában 2018. augusztus 26-án. MTI Fotó: Mohai Balázs

Kiderült, mi okozhatja napjaink szélsőséges időjárását

Infostart
Újabb cikkünk a témában:

Szokatlan forróság tombolt egy hete az Ibériai-félszigeten, Spanyolországban 37 Celsius-fokot is mértek, a hőhullám Portugáliát is elérte, a sarkvidéken Oroszország területén pedig 31 Celsius-fokot mértek. A geológus szerint nagyon valószínű, hogy ez már a klímaváltozás hatása.

Az utóbbi években kissé megváltozott a nagy légtömegek vándorlási iránya: míg korábban általában nyugatról keletre jöttek a nagy légtömegek, most a hosszúsági körök mentén történnek a hatalmas nagy légáramlások, ezt a jelenséget a globális felmelegedés okozhatja és ez lehet a magyarázata az elmúlt hetekben tapasztalt szélsőséges időjárásnak is - mondta Juhász Árpád geológus az M1-en.

A szakértő emlékeztetett arra, hogy szokatlan forróság tombolt egy hete az Ibériai-félszigeten, Spanyolországban 37 Celsius-fokot is mértek, a hőhullám Portugáliát is elérte, a sarkvidéken Oroszország területén pedig 31 Celsius-fokot mértek. Eközben Kelet-Európában még 20 Celsius-fokot sem mutattak a hőmérők.

Az elmúlt hetekben tapasztalható szélsőséges időjárás kapcsán a műsorban Juhász Árpád geológus azt mondta, nagyon valószínű, hogy ezeket a jelenségeket már a klímaváltozás okozza. Magyarázata szerint óriási légtömegek mozgása okozza a hirtelen meleget vagy a hideget, amelyhez nem kell mindig szélvihar, szépen beszivárog az ország fölé.

Az utóbbi években egy kicsit megváltozott a nagy légtömegek vándorlási iránya.

Korábban az határozta meg az éghajlatunkat, időjárásunkat, hogy általában nyugatról keletre jöttek a nagy légtömegek, ami nem jelentett nagy hőmérsékleti különbségeket, hatásai elsősorban a csapadékban jelentkeztek.

"Most úgy tűnik, hogy ezeknek a szélességi körök mentén terjedő légtömegeknek egy kicsit jelentéktelenebbé vált a szerepe és függőleges irányban, tehát a hosszúságú körök mentén történnek a hatalmas nagy légáramlások" - tette hozzá.

"Tehát elindul az északi sarkkör környékéről egy nagyon hideg légtömeg, délről jön a meleg fölfele, és ez a kettő nem frontálisan ütközik, hanem az egyik a másik alá vagy fölé kerül, attól függően honnan nézzük. Így lehetséges az például, hogy a hideg levegőt eltüntetik azok a légáramlatok, amelyek délről jönnek" - szemléltette a geológus.

Juhász Árpád szerint ez az oka annak, hogy Oroszországban a sarkkör környékén 31 Celsius-fokot mértek, és ez a magyarázata annak ugyanakkor, hogy a hozzánk érkező hideg légtömegek, amelyek a mélyebb rétegekben jönnek, hihetetlen gyorsan le tudják hűteni a levegőt.

"Azt, hogy a függőleges körök mentén alakul ki a dominancia a légtömegek mozgásában, nagy valószínűséggel írhatjuk a globális felmelegedés rovására és csökken azoknak a nyugat-keleti szélrendszerek szerepe, amelyek korábban annyira dominánsak voltak". A geológus kérdésre válaszolva azt mondta, korábban is voltak rendhagyó hidegek, melegek, ezeknek a gyakorisága jelezheti, hogy a jövőben erre többször lehet számítani.

Nyitókép: MTI/Mohai Balázs
A címlapról ajánljuk

INFOSTART
 
INFORÁDIÓ
PARTNEREINK
Sixt    iCom
infostart
AZ INFORÁDIÓ HÍRPORTÁLJA 
 
 

A médiaszolgáltatási tevékenységét a Médiatanács a Magyar Mecenatúra Program keretében támogatja.

NMHH
Az Év Honlapja 2018