A vádirat szerint egy 49 éves férfi elhatározta, hogy 40 éves testvérével, testvére élettársával és egy további társával létrehoz egy bűnszervezetet, amelynek célja munkáltatással összefüggő adók és járulékok megfizetésének elkerülése lesz. A 49 éves férfi 2015-re egy olyan, kétszintű céghálózat felett rendelkezett, amely stróman ügyvezetők nevén lévő, időszakonként cserélődő gazdasági társaságokból állt.
Az ügyészségi közlemény szerint a bűnszervezet irányítója egy komplett irodaházi szervezetet épített fel, amelyben a bűnszervezeti tagok, valamint a bűncselekmény elkövetéséről tudomással nem bíró dolgozók végezték az egymástól szigorú szabályok szerint elkülönített – különösen cégbejegyzéssel kapcsolatos, könyvelési, bérszámfejtési – feladatokat.
A munkát végző emberek foglalkoztatása kirendeléses formában történt, és ezt használta ki a bűnszervezet a költségvetés megkárosítására. A munkavállalókat a céghálózat alsó szintjén elhelyezkedő, közel 80 társasághoz jelentették be, ugyanakkor – a kirendeléssel – a céghálózat második szintjén álló társaságoknál dolgoztak, amelyek alvállalkozóként álltak látszólagos üzleti kapcsolatban a főként takarítási, illetve őrzés-védelmi tevékenységet folytató megrendelő gazdasági társaságokkal. A törvényes működés látszatának fenntartása, valamint a lelepleződés elkerülése érdekében a munkavállalók részére kifizetett munkabért terhelő adókat és járulékokat bevallották, annak megfizetését ugyanakkor az elkövetők úgy kerülték el, hogy az általános forgalmi adóbevallásokban – fiktív számlákkal – jogosulatlanul levonták az áfát, melynek eredményeként a jogosulatlan visszaigénylés megteremtette az alapot a járulékok látszólagos rendezésére. Az adóhatóság a visszaigényelt áfa terhére – külön átvezetési kérésre vagy automatikusan – csökkentette a munkát terhelő fizetési kötelezettségeket, így azok tényleges megfizetése nem történt meg.
A bűnszervezet 2015 és 2018 között az állami költségvetésnek összesen több mint 4,7 milliárd forint vagyoni hátrányt okozott, amelyhez az egyes vádlottak változó mértékben járultak hozzá – írta az ügyészség. Hozzátették: a vád szerint a bűnszervezet segítségével az egyik megrendelő cég is csökkentette fiktív számlákkal a befizetendő áfáját mintegy 400 millió, a munkát terhelő közterheit 600 millió forinttal, így a bűnszervezet további 1 milliárd forint vagyoni hátrány okozásához járult hozzá.
A Nemzeti Adó- és Vámhivatal Nyugat-dunántúli Bűnügyi Igazgatóságának Vas megyei pénzügyi nyomozói a bűnszervezet működését felderítették, majd 2019 márciusában felszámolták és széleskörű nyomozást folytattak az ügyben. Ennek eredményeként a Fővárosi Főügyészség Gazdasági Bűnügyek Osztálya különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó – 4 vádlott esetén bűnszervezetben elkövetett – költségvetési csalás bűntette, közokirat-hamisítás bűntette és hamis magánokirat felhasználása miatt nyújtott be több mint 400 oldalas vádiratot a Fővárosi Törvényszékre.
Az ügyben 64 vádlott van; a bűnszervezet irányítója és 3 tagja, további 5 terhelt, akik a vád szerint tudták, hogy megkárosítják a költségvetést, azonban a bűnszervezet működését nem látták át, továbbá 55 stróman. Utóbbiak között voltak rendezett megjelenésű színlelt ügyvezetők, akiket szükség esetén adóhatósági ellenőrzésre vagy egyéb hivatalba is be lehetett küldeni, illetve olyanok is, akik rossz anyagi helyzetük miatt általában egyszeri vagy pár alkalommal kapott kisebb összegű anyagi ellenszolgáltatás, vagy ígért munka fejében vállalták el az ügyvezetői tisztségeket.
A főügyészség fegyházbüntetés kiszabására, valamint pénzbüntetésre és cégvezetéstől eltiltásra, több stróman esetén próbára bocsátásra tett indítványt a vádiratban, valamint vagyonelkobzást is indítványozott a nyomozás során lefoglalt gépjárművek, részvények, ékszerek, festmények, márkás órák, táskák, hatástalanított fegyverek, valamint egyéb, jogellenes gazdagodás miatt.
