Infostart.hu
eur:
364.34
usd:
317.21
bux:
152753.74
2026. szeptember 19. szombat Vilhelmina
Egy Lidl üzlet bejárata vásárlókkal, parkolóval.
Nyitókép: Unsplash

Megbírságolták a Lidlt

A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) 48 millió forintos bírságot szabott ki a Lidl Magyarország Kereskedelmi Bt.-re egy most lezárt megismételt eljárásban. Az országszerte mintegy 200 áruházat működtető kiskereskedelmi vállalkozás megtévesztő módon kommunikálta, hogy "Lidl a legolcsóbb élelmiszerlánc" - közölte szerdán a versenyhivatal.

Mint ismertették, 2024 februárjában – az eredeti ügyben – ugyanezért már elmarasztalta a céget a GVH, de a Kúria új eljárásra kötelezte a versenyhivatalt. A megismételt eljárásban a GVH szűkebb körben, de gyakorlatilag ugyanarra a megállapításra jutott. A cég együttműködött a versenyhatósággal, elismerte a jogsértést és vállalta, hogy a jövőben körültekintőbben jár el az árakkal kapcsolatos kommunikációja során.

A GVH 2023 júliusában indított eljárást a Lidl-lel szemben, mert észlelte, hogy a vállalkozás kereskedelmi kommunikációjában azt állította, hogy a „A Lidl a legolcsóbb élelmiszerlánc”. Ez az üzenet tartalmát tekintve piacelsőségi állítás – mutatott rá a 2024 februárjában hozott döntésében a GVH Versenytanácsa, amely akkor 90 millió forint bírságot szabott ki a Lidl Magyarország Kereskedelmi Bt-re.

A cég bíróságon támadta meg a GVH döntését. A Fővárosi Törvényszék elutasította a Lidl keresetét, a Kúria ugyanakkor új eljárás lefolytatására kötelezte a versenyhatóságot.

A most lezárt megismételt eljárásban a GVH a Kúria iránymutatását követve járt el: újraértékelte az ügy körülményeit és a jogsértést szűkebb körben állapította meg. A Facebook kommunikációt nem minősítette jogsértőnek, ugyanis az kellőképpen részletes volt, a reklámüzenet részét képezte az is, hogy milyen körülmények között és milyen időtávon belül értelmezendő a piacelsőségi állítás. A GVH értékelte továbbá, hogy egyes kommunikációs eszközökön a fogyasztó által érzékelt üzenet bővebb volt, és ezt a bírság meghatározásában is figyelembe vette. A vitatott szlogennel folytatott kampányról – az előző eljárással egyezően – megállapította, hogy a vállalkozás megalapozatlan, megtévesztő piacelsőségi üzeneteket kommunikált.

A megismételt eljárásban a Lidl már együttműködött a versenyhatósággal, elismerte a jogsértést, lemondott a jogorvoslati jogáról és utólagos megfelelési intézkedések végrehajtását is vállalta. Mindezek alapján a GVH Versenytanácsa 48 millió forintos bírságot szabott ki a vállalkozásra, amely – mivel a cég nem vitatja a jogsértést – biztosan befolyik a központi költségvetésbe. Az eredeti ügyhöz képest azért szabott ki kisebb bírságot a GVH Versenytanácsa, mert a jogsértést szűkebb körben állapította meg, illetve a cég a megismételt eljárás során aktívan együttműködött a versenyhatósággal.

Címlapról ajánljuk
Kanada az EU társult tagja lehet – de mit szólnak ehhez a tagállamok?

Kanada az EU társult tagja lehet – de mit szólnak ehhez a tagállamok?

„Kanada és Európa szövetsége fáklya lenne a demokráciák számára” – így kommentálta az észak-amerikai ország vezetője, hogy az Európai Bizottság lelkesen támogatta az ötletet: Ottawa kaphatja meg első ízben az EU „társult tag” státuszát. A tagállamok fővárosaiban azonban már jóval hűvösebben reagáltak.

Magyar Péter kiment a tüntetőkhöz, a szociális szféra dolgozói kértek azonnali béremelést – videó

Azonnali, 25 százalékos béremelésért demonstráltak a szociális ágazatban dolgozók. A kormány tisztában van az ágazat helyzetével, és tudja, még egy 25 százalékos béremelés sem jelent érdemi megoldást a szektorban – mondta Magyar Péter.
inforadio
ARÉNA
2026.09.21. hétfő, 18:00
Seremet Sándor
a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója
Két évtizede nem látott lépésre készül Baka András - Történelmet írhat, ha a Tisza Párt hagyja

Két évtizede nem látott lépésre készül Baka András - Történelmet írhat, ha a Tisza Párt hagyja

A legfőbb ügyész megválasztása Magyarországon alapvetően két alkotmányos szereplő együttműködését igényli. A tisztség betöltésére ugyanis a rendszerváltás óta az államfő tesz személyi javaslatot, de az Országgyűlés kezében van a megválasztás lehetősége. Az eredeti elképzelés a két intézmény konszenzusára épített, ugyanakkor a politikai gyakorlat azt mutatta, hogy a köztársasági elnöki jelölés vált súlytalanná a folyamatban. A Tisza nyilatkozatai, eddigi közjogi szereplőválasztáshoz való hozzáállása alapján ugyanakkor elképzelhető, hogy a harmadik magyar köztársaság történetében először az Országgyűlés szerepe szorulhat háttérbe az új ügyészi felsővezető kiválasztásánál.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×