Infostart.hu
eur:
364.52
usd:
311.76
bux:
0
2026. augusztus 21. péntek Hajna, Sámuel
Hungarian money, Woman counting money in wallet, Economic situation of Hungarians, Market value of forint
Nyitókép: Andrzej Rostek/Getty Images

Polgármesterek fizetéscsökkentése – Algyő vezetője lemondással fenyeget, a kormány türelmet kér, amíg nincsenek számok

A kormányszóvivő tájékoztatóig jutott annak a híre, hogy Algyő polgármestere azonnali hatállyal lemond, ha a kormány csökkenti a fizetését. A sajtótájékoztatón a kormányszóvivők türelmet kértek, amíg kiderül, mire van lehetőség az állami-önkormányzati fizetések terén, de „Magyar Péter nem árult zsákbamacskát”, amikor erről beszélt. De elég-e egy településvezetőnek 1,1 millió forint bruttó – vagy nettó, apparátus nélkül?

Nyilvánosságra hozta fizetését, és polgármesterkénti lemondását helyezte kilátásba Molnár Áron – Algyő vezetőjeként körülbelül bruttó 1,7, nettó 1,1 millió forintot keres – arra az esetre, ha a kormányzati jelzéseknek megfelelően csökkennek az állami és települési vezetői bérek.

Ismert, korábban Magyar Péter miniszterelnök országházi példán illusztrálta, hogy radikális fizetés- és kiadáscsökkentés jön, melynek köszönhetően csak parlamenti működésen minimum 1 évnyi pénzt lehet így megspórolni egy ciklus alatt, a járó javadalmazásokat, amelyeket meg tervez vágni, szintén nem kötelező felvenni az utolsó fillérig; erre példaként a Tisza Párt 22 éves parlamenti képviselőjét hozta fel példaként, aki lemond a 25 éven aluliaknak járó szja-mentességről, mondván, ez nem segítség a munkavégzésében.

Algyő polgármestere, Molnár Áron viszont az RTL Híradónak azt mondta, a jelenlegi fizetésénél kevesebbért ő nem marad a település vezetője; ha munkáltatóként kevesebbet keresne, mint a munkavállalók, akikért felelősséget kell vállalnia, akkor azonnal lemondana.

A televízió összeállításából kiderül, vannak polgármesterek ennél kisebb béren is, Kamut vezetője, Vetési Erika 1,1 millió forint bruttón van, és megfelelő apparátus híján több ember munkáját végzi el nap nap után. Úgy érzi, most azt a bért kapják, ami a feladatukhoz méltó.

Az összeállításból az is kiderül, Karácsony Gergely fizetése megközelíti már a 4 millió bruttót.

A szerdai kormányszóvivői tájékoztatón is szó volt Magyar Péter felvetéséről, a sajtó azt a választ kapta, a kormányfő nem árult zsákbamancskát a témában korábban sem; aki részt vesz a kormányzásban, szolgálatot vállal, ez vonatkozik a polgármesterekre is, akiktől azonban nem vonják meg a fizetésüket. De türelmet is kértek: ha erről lesznek konkrét számok, elképzelések, akkor érdemes beszélni erről, „pánikolni addig sem kell”. A kormányszóvivők egyelőre egyébként társadalmi munkában végzik a munkájukat, ez is kiderült a tájékoztatón.

Címlapról ajánljuk
Augusztus 20-i programok: rendezvények, beszédek, videók – percről percre

Augusztus 20-i programok: rendezvények, beszédek, videók – percről percre

Hírfolyamunkban egész nap követtük az ünnepi eseményeket a Kossuth téri ünnepélyes zászlófelvonástól a fővárosi tűzijáték végéig.

Európa AI-jövője nem a felhőben dől el

A mesterséges intelligenciáról sokszor úgy beszélünk, mintha a felhőben lakna. Valójában azonban adatközpontokban fut, áramot fogyaszt, hőt termel, hálózatot terhel. Európa most szembesül azzal, hogy a digitális szuverenitás nemcsak algoritmusokból és szabályozásból áll, hanem erőművekből, vezetékekből és ipari kapacitásból is.
inforadio
ARÉNA
2026.08.24. hétfő, 18:00
Wagner Péter
az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány vezető elemzője
Meztelenül lökték be Európát az újabb háborúba, már nem elég a partizánharc

Meztelenül lökték be Európát az újabb háborúba, már nem elég a partizánharc

Európát teljes erővel éri a "második kínai sokk": Kína már nem olcsó fogyasztási cikkekkel, hanem autókkal, napelemekkel, akkumulátorokkal és félvezetőkkel árasztja el az uniós piacot, az EU kétoldalú árukereskedelmi hiánya 2025-ben 359,8 milliárd euróra duzzadt. A Bundesbank és az EKB elemzései szerint a kínai exportoffenzíva mögött nem csupán az amerikai vámok elől menekülő áruk átterelődése áll, hanem a gyenge belföldi kereslet, a célzott állami iparpolitika és a stratégiai ágazatok masszív támogatása. A kínai támogatások éppen azokban a szektorokban a legerősebbek – félvezetők, napelemek, elektromos autók –, amelyekben Európa is technológiai önállóságot próbál építeni. Ráadásul új digitális függőségek is kialakulóban vannak, például a Huawei által terjesztett NearLink technológián keresztül, amelynek kezelése nehezebb, mint a korábbi 5G-vita volt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×