Az Országgyűlés az alaptörvény tizenhatodik módosításával folytatta munkáját szerda délelőtt.

Előterjesztő: a közhatalom gyakorlása nem lehet korlátlan

Melléthei-Barna Márton (Tisza) az alaptörvény tizenhatodik módosítását nem puszta technikai korrekciónak nevezte, hanem állásfoglalásnak arról, hogy milyen államot kívánnak építeni Magyarországon. Arról, hogy milyen legyen az erkölcsi és az alkotmányos rend, hogy mit gondolnak az emberről, a szabadságról, a közösségről, és a hatalom természetéről.

Hangsúlyozta: a közhatalom gyakorlása nem lehet korlátlan sem időben, sem intézményben, és a demokrácia azt is jelenti, hogy egyetlen politikai szereplő sem válhat leválthatatlanná, és egyetlen hatalmi központ sem nőhet a demokratikus kontroll fölé.

Ezért is javasolják, hogy Magyarországon a miniszterelnöki megbízatás legfeljebb nyolc évig legyen betölthető, megszakításokkal együtt az 1990 utáni demokratikus időszak teljes egészét figyelembe véve.

Ez nem személyek ellen irányuló szabály, nem politikai bosszú, nem pillanatnyi politikai érdek által diktált rendelkezés, hanem alkotmányos garancia, annak kimondása, hogy a köztársaságnak erősebbnek kell lennie bármelyik politikai vezetőnél – emelte ki.

Melléthei-Barna Márton az alaptörvény-módosítás másik fontos elemének nevezte a közfeladatokat ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok ügyét, amelyekben hatalmas mennyiségű közvagyon került ki a közvetlen demokratikus kontroll alól, egyetemek, ingatlanok, részvénycsomagok, stratégiai jelentőségű vagyonelemek.

A módosítás egyértelművé teszi, hogy a közfeladatokat ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok vagyona nemzeti vagyon, és ez nem szakítható ki véglegesen a demokratikus felelősség rendszeréből - hangsúlyozta. Ezért helyreállítják az állami felelősséget és az állami kontrollt, kimondják, hogy az alapítói jogokat az állam gyakorolja, és az alapítvány megszüntethető, és megszűnésekor jogutódja a magyar állam – mondta.

Úgy fogalmazott: ez nem államosítási ideológia, nem "politikai revans", hanem a közvagyon alkotmányos védelme.

Szintén az alaptörvény-módosítás része a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetésének alaptörvényi megalapozása - jelentette ki Melléthei-Barna Márton. Mint mondta: alkotmányos demokráciában nem maradhatnak fent olyan intézmények, "amelyek legitim közjogi funkció nélkül működnek", amelyek alkalmasak lehetnek politikai megfélemlítésre, a civil társadalom nyomás alá helyezésére és az alapvető jogok korlátozására. Hozzátette: a hivatal semmilyen hasznos funkciót nem látott el, csak egyetlen célja volt, a félelemkeltés.

Kiemelte, hogy az alaptörvény tizenhatodik módosítása három világos üzenetet hordoz: a hatalom nem örök, a közvagyon a nemzeté, valamint az állam intézményei nem szolgálhatnak politikai önvédelmi mechanizmusként.

Bódis Péter, az igazságügyi tárca parlamenti államtitkára hangsúlyozta: az alaptörvény 16. módosítása nem egyszerűen egy jogtechnikai korrekció, célja elsősorban Magyarország demokratikus intézményrendszerének és a közvagyon védelmének, valamint a jogállamiság eszközrendszerének helyreállítása. Olyan történelmi pillanatban vagyunk, amikor a választók egyértelmű felhatalmazása alapján világos és határozott döntéseket kell hoznunk annak érdekében, hogy a közhatalom gyakorlása újra visszatérjen a tiszta, demokratikus keretek közé – fogalmazott.

Az államtitkár kitért rá: az a korlátozás, miszerint a miniszterelnöki mandátum betöltésének felső határát két ciklusban, 8 évben határozzák meg, nem egyedülálló. Az ilyen korlátozás a nemzetközi gyakorlatban bevett alkotmányos korlát, amelynek célja a demokratikus hatalomgyakorlás egyensúlyának, a fékek és ellensúlyok elvének biztosítása, megerősítése – közölte.

Úgy vélte, ha egyetlen személy korlátlan ideig a végrehajtó hatalom letéteményesévé válhat, az az intézmények személyi függőségéhez és a demokratikus hatalomgyakorlás torzulásához vezethet. A mandátumkorlát a jog feltétlen uralmát és az alkotmányos intézmények integritását állítja vissza a személyek uralmával szemben – jelentette ki.

Megjegyezte: a javaslattal világossá teszik, hogy a miniszterelnöki tisztség, a végrehajtó hatalom gyakorlása nem élethosszig tartó előjog, hanem a nemzettől kapott időszakos megbízatás.

Bódis Péter arról is beszélt, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal az elmúlt időszakban nem a nemzeti szuverenitást védte. Egy jogállamban nincs helye „politikai furkósbotként működő intézményeknek” – jegyezte meg.

Azt is mondta: a javaslat az úgynevezett közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok rendszerét is gyökeresen átalakítja. A javaslat egyértelművé teszi, hogy bár a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok magánjogi szereplők, vagyonuk nemzeti vagyon – magyarázta.

Tisza: lezárják az Orbán-Gyurcsány-korszakot

Stumpf Péter, a Tisza vezérszónoka azt mondta: a benyújtott javaslat minden pontja arra irányul, hogy lezárják az Orbán-Gyurcsány-korszakot, erre kaptak felhatalmazást a választáson. Úgy kaptak bizalmat a választóiktól, hogy ennek a javaslatnak minden pontja szerepelt a programjukban - magyarázta. Hozzátette: ezért nagyon magas a társadalmi elfogadottsága, legitimitása ennek a javaslatnak.

Kiemelte: az a cél, hogy senki se sajátíthassa ki az intézményeket, de a pártok folyamatos megújulását is ösztönzi, hiszen állandóan új vezetőket kell kiállítaniuk.

Kitért arra: az emberek arra is szavaztak, hogy olyan testület, mint a Szuverenitásvédelmi Hivatal ne legyen.

A képviselő arról is beszélt, kétség sem fér az előterjesztés szükségességéhez és legitimitásához.

Fidesz: egy személyre írták az Alaptörvény-módosítást

Gulyás Gergely, a Fidesz frakcióvezetője üdvözölte, hogy egy kulcsfontosságú szabályozási elem esetében a kormánytöbbség korrekciót hajtott végre, ezzel az unió migrációs politikája elleni védekezés fontos bástyája maradhat meg.

A miniszterelnöki megbízatás nyolc évben történő korlátozásáról azt mondta, nem nagyon találni ilyet parlamentáris rendszerben, alkotmányos monarchiákban, Belize-ben és Thaiföldön van erre példa. Az EU-ban sehol sem történt ilyen korlátozás – mutatott rá.

Taps fogadta az ellenzéki politikus azon szavait, melyek szerint ha a magyar választók úgy gondolnák 2030 után 2034-ben is, hogy Magyar Pétert szeretnék miniszterelnöknek látni, ezt a jogot elveszik tőlük. Gulyás Gergely hozzátette, jó jelnek és a konszenzus alapjának tartja, hogy a kormánypárti képviselők megtapsolják azt, hogy Magyar Pétertől megvonják a hatalmat.

Gulyás Gergely kijelentette: minden civilizált jogelvnek ellentmond, hogy visszamenőleges hatállyal vezetik be a miniszterelnöki megbízatás korlátozását. Nem kérdés, hogy egy személyre írták ezt a szabályt, a hatalomból most távozott miniszterelnökre, és valamilyen okból, talán saját kormányzásában nem bízva, a Tisza őt akarja kizárni abból, hogy választáson kormányfőjelöltként indulhasson, ha van ilyen szándéka – értékelt Orbán Viktorra utalva.

A közérdekű vagyonkezelő alapítványokkal (kekva) kapcsolatban rögzítette, az egyetemek többségénél ez egy bevált rendszer. Azt kérte, konzultáljanak az intézményekkel erről, és ha bevált, hagyják meg a kekvát, amelyek egy része úgy jött létre, hogy korábban is alapítványok voltak és átalakultak, ezért az ő eredeti vagyonuk nem államosítható.

Gulyás Gergely felszólalását Magyar Péter miniszterelnök Gajdos László miniszter helyéről, a fideszes politikus elött hallgatta végig.

KDNP: szükség van a Szuverenitásvédelmi Hivatalra

Rétvári Bence (KDNP) azt mondta, a javaslatból szerencsére kikerül az a rész, amely a keresztény kultúra védelmét törölte volna el. Nem értelmezhető a magyar államiság keresztény kultúra nélkül, a KDNP számára ez rendkívül fontos, a magyarsághoz hozzátartozik – mondta.

Az Alaptörvény-módosítás miniszterelnöki megbízatás korlátozására vonatkozó részét lex Orbánnak nevezve úgy fogalmazott, a Tisza annyira tart és fél attól, hogy Orbán Viktor elindul a választáson, hogy ezt az alaptörvényben akarja kizárni. Ilyet máshol nem mertek megcsinálni, legfeljebb csak banánköztársaságokban, ez személyre szabott jogalkotás – értékelt.

Miért nem mondják meg egyenesen, hogy a Tisza nem akarja, hogy Orbán Viktor legyen a miniszterelnök? – kérdezte, hozzátéve, ezt bizonyítja a javaslat visszamenőleges hatálya. Úgy összegzett, a módosítás csak és kizárólag Orbán Viktorról, a bosszúról és a félelemről szól.

Rétvári Bence érthetetlennek nevezte, hogy csak a demokratikusan megválasztott miniszterelnökökre vonatkozik ez a szabály, az 1990 előtt antidemokratikusan megválasztott korábbi vezetőkre nem.

A politikus az iránt is érdeklődött, miért most nyújtották be a javaslatot, miért nem akkor, amikor a választási szabályokon változtatnak. Csak nem azért, hogy május 31. után hozzá lehessen tenni egy módosító indítványt, amellyel a másik politikai bosszújuknak, a közjogi méltóságok eltávolításának is jogi alapot tudnak teremteni? – vetette fel.

Rétvári Bence nem ért egyet a kekvák átalakításával, mert szerinte az az egyetemek fejlődését gátolná. A Szuverenitásvédelmi Hivatalról azt mondta, szerintük szükség van rá. Ha eltörlik, hogy fogják a magyar szuverenitást megvédeni például a nagy multiktól, techcégektől? – kérdezte.

Mi Hazánk: nem a módosításokra

Toroczkai László (Mi Hazánk) arról beszélt, hogy amit most a Tisza csinál, az pontosan az, amit az elmúlt 16 évben láttak: visszaélés a kétharmados többséggel.

Nemzetközi jogi példákra hivatkozva azt mondta, a kétharmados többség alkotmányozó nemzetgyűlést tudna kiírni, ezután a parlament feloszlatná önmagát, és a nemzetgyűlés egyetlen feladata az alkotmányozás lenne. Az új alkotmány alapján kellene új választást kiírni – érvelt.

Szóvá tette, hogy a javaslatban - salátatörvényként - három olyan ügyet gyúrtak össze, amelyet szerinte külön kellett volna kezelni, ezért nem tud sem igent, sem nemet mondani a javaslatra.

Kitért arra is: teljesen mindegy, ki mit gondol Sulyok Tamásról, de senkivel nem lehet azt csinálni, amit most tesznek vele. Ha például közvetlen elnökválasztást tartanának, azt a Mi Hazánk támogatná – jelezte, hozzátéve: de nem ezt akarják, hanem a Fidesz által odaültetett államfőt akarják a Tisza jelöltjére cserélni. Miben különböznek a Fidesztől? Semmiben! – mondta a kormánypártról.

Arra szólította fel a kormányfőt, ne éljen vissza a hatalmával.

Arról, hogy a miniszterelnök korábban a hét törpéhez hasonlította a Mi Hazánk frakcióját, úgy fogalmazott: „még mindig inkább Hófehérke, mint Csipkejózsika”, és bár neki van humorérzéke, a szavazóikat nem sértheti meg. A Mi Hazánknak szerinte az aránytalan és igazságtalan választási rendszer miatt van hat képviselője, egy igazságos rendszerben 12 lenne. Tudnák támogatni, ha igazságossá és arányossá tennék a választási rendszert, amiben a kétharmadot sem lenne olyan könnyű megszerezni – közölte Toroczkai László.

Kijelentette, nagy szükség van a szuverenitás védelmére, de ehhez nem kell sokmilliárdból fenntartott „sóhivatal”, a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetését tehát támogatják. A közérdekű vagyonkezelő alapítványoknál a teljes átláthatóság hívei – jelezte.