Magyar Péter leendő miniszterelnök kedden közösségi oldalán bejelentette, hogy az 1956-os forradalom 70. évfordulója előtt egy nappal, október 22-én nyilvánosságra hozza az ügynökaktákat az új kormány. Magyar Péter azt is közölte, hogy már egyeztetett Cseh Gergő Bendegúzzal, az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatójával az ügynökakták és a hírhedt mágnesszalagok titkosításának teljes feloldásáról.

Cseh Gergő Bendegúz az InfoRádió megkeresésére először az ügynökakták megnevezést igyekezett pontosítani. Egészen pontosan az 1945 és 1990 között működő magyarországi titkosszolgálatok, államvédelmi és állambiztonsági szervek különböző típusú iratanyagairól van szó, amelyek körül visszatérően nagy vita zajlott Magyarországon az elmúlt 36 évben. A főigazgató szerint ugyanakkor az ügynökakta azért egy megtévesztő kifejezés, mert a levéltár ugyan őriz olyan nyilvántartásokat, kartonrendszereket és naplókat, amelyek az egykori hálózati személyek, vagyis az akkori politikai rendszerrel titokban együttműködők adatait tartalmazza, de természetesen az iratanyag nagyobb része azt tartalmazza, amit ezek az ügynökök jelentettek. Utóbbi anyagok tehát nem a hálózati személyekről szólnak, hanem alapvetően az áldozatokról, a megfigyeltekről, illetve a rendszer ellenségeiről.

A történész-levéltáros szerint ezért inkább arról lenne „szakszerűbb és helyesebb beszélni”, hogy

milyen módon lehet a széles nyilvánosság számára elérhetővé tenni az egykori titkosszolgálatok hálózati adatait, illetve nyilvántartási eszközeit.

Úgy tűnik, a leendő miniszterelnök szándéka is erre vonatkozik az akták teljes feloldásával kapcsolatban.

Az elmúlt évtizedekben különböző körökben lehetett hallani rejtélyes mágnesszalagokról, eltűnt dokumentumokról, így felmerül a kérdés, hogy mennyire megbízható ez az adatbázis. Cseh Gergő Bendegúz úgy fogalmazott, „egészen biztos, hogy a nyilvántartás hiányos, nincs teljes nyilvántartás”.

Egyrészt a mágnesszalagokról is töröltek adatokat, másrészt a kartonrendszerből is hiányoznak kartonok, továbbá a naplók is csak töredékesen maradtak meg.

Hozzátette: ez a rendszer soha nem volt és soha nem is lesz százszázalékos. Ezt a szakember azzal a hasonlattal írta le, hogy a történelem során viszonylag sok művészettörténész írt tanulmányokat, elemzéseket az etruszk művészetről, pedig nem maradt fenn az összes etruszk váza az utókornak. Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának főigazgatója hangsúlyozta: a mai magyar levéltárosok, történészek is csak azokból az anyagokból tudnak dolgozni, amelyek fennmaradtak, illetve abban lehet még reménykedni, hogy a mai nemzetbiztonsági szolgálatoknál még az 1990 előtti iratok visszaminősítése vagy a minősítések felülvizsgálata is megtörténhet, és akkor még szélesebb körű adatszolgáltatás lesz lehetséges.

Kik jogosultak az akták megtekintésére?

Cseh Gergő Bendegúz arról is beszélt, hogy a jogi szabályozás alapján jelenleg három fő lehetőség van az állambiztonsági iratok megismerésére. Egyrészt azok kérhetik ki ezeket az aktákat, akikről szólnak az iratok, vagy ha már nem él egy-egy ilyen személy, akkor az egyenesági hozzátartozók is jogosultak erre. Ők megismerhetik, hogy az állambiztonság annak idején milyen iratokat keletkeztetett róluk, illetve családtagjaikról, így akár azt is megtudhatják, milyen ügynökök, kiket bevonva és mit jelentettek róluk.

Második lehetőségként széles körű hozzáférési jogukkal élve tudományos kutatók is megtekinthetik ezeket az iratokat. A védelmi idők lejárta előtt is kutathatják a különböző anyagokat, dokumentumokat, de

a „nagyon érzékeny, személyes adatköröket” nem ismerhetik meg az érdeklődő kutatók.

A főigazgató elmondása szerint ez a tilalom vonatkozik például a szexuális szokásokra, az egészségi állapotra vagy a kóros szenvedélyekre vonatkozó adatokra. Minden mást azonban lehet kutatni vagy feltárni, ebbe beleértve a most szóban forgó hálózati nyilvántartási adatokat vagy ügynök-nyilvántartásokat is.

A harmadik opció, hogy a vonatkozó jogszabály a közélet tisztasága érdekében tartalmaz egy olyan kitételt, amely szerint aki közszereplést vállal vagy vállalt, annak az állambiztonsági múltja bárki által ingyenesen megismerhető a levéltárban.

Ez történik októberig

Cseh Gergő Bendegúz hangsúlyozta: még csak a szakértői egyeztetések kezdődtek el az akták nyilvánosságra hozatalával kapcsolatban. Ugyanakkor az új kormány mostani szándéka miatt az említett három lehetőség minden bizonnyal „kiegészül egy széles körű, teljes nyilvánossági körrel”. A főigazgató tájékoztatása szerint jelenleg arról folynak az egyeztetések, hogy ez az eljárás mely iratokra terjedjen ki és milyen módon legyen megjelenítve. Ez azt jelenti, hogy a részleteket a későbbiekben dolgozzák ki.

A történész-levéltáros elmondta:

a minősített iratok pontos mennyiségéről még nincs is tudomása a levéltárnak, mert ezek az iratok nincsenek is ott, hanem a nemzetbiztonsági szolgálatok őrzik.

Az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárának csak feltételezései vannak arról, mekkora mennyiségű iratról lehet szó, a főigazgató azonban bízik benne, hogy „tekintélyes iratmennyiséggel gazdagodhat majd a közvélemény akkor, amikor az említett felülvizsgálatok lezárultak”. Azt még nem lehet tudni pontosan, hogy ezzel kapcsolatban milyen adatok, dokumentumok kerülhetnek majd ki a világhálóra.

Cseh Gergő Bendegúz ugyanakkor annyit elárult a Magyar Péterrel való egyeztetéséről, hogy megfogalmazódott egy nagyon fontos alapelv. Ez pedig azt érinti, hogy az egykori áldozatok, üldözöttek személyes adataira vélhetően nem fog kiterjedni a törvény, tehát

„nem a megfigyeltek és nem az áldozatok személyes adatainak a nyilvánosságra hozatala lesz fókuszban”.

A rendszerváltás óta eltelt 36 év, így akik az érintettek közül 1990 környékén léptek a felnőtt korba, mostanában közelednek a nyugdíjkorhatárhoz vagy már nyugdíjasok. Ezt is alapul véve a levéltár becslése szerint még néhány ezer olyan ember lehet az élők sorában, akik beszervezettként részt vettek a megfigyelésekben, illetve jelentettek másokról.

A főigazgató emlékeztetett, hogy a közéleti szereplők átvilágítása már több ponton és több hullámban megtörtént, és a már említett jogszabály nagyon régóta tartalmazza azt a kitételt, hogy bárki kikérheti a levéltárból a közszereplést vállaló vagy ilyen feladatra jelölt személyek állambiztonsági múltjára vonatkozó adatait. Cseh Gergő Bendegúz szerint így

azok, akik már aktívak voltak a munkaerőpiacon a rendszerváltás előtt, szinte biztosan átestek ilyen jellegű átvilágításon, úgyhogy sok meglepetésre nem számít a közéleti szereplők között az akták októberi nyilvánosságra hozatalakor.

A Magyar Péter által kijelölt időpont tartása és az, hogy pontosan milyen adatokat közölnek, Cseh Gergő Bendegúz szerint attól is nagyban függ, hogy milyen mennyiségű iratanyagot kap a levéltár a nemzetbiztonságtól, hiszen azokat a dossziékat is elő kell készíteni, illetve fel kell dolgozni. A főigazgató elmondta: a következő hetekben, hónapokban a levéltár dolgozói elsősorban arra fognak koncentrálni, hogy az átkerülő iratanyagokat minél gyorsabban feldolgozzák. Utána pedig újabb szakértői egyeztetések következnek arról, hogy a rendelkezésre álló anyagok közül melyeket ismerheti majd meg a közvélemény.

A cikk alapjául szolgáló interjút Várkonyi Gyula készítette.