Infostart.hu
eur:
363.28
usd:
308.75
bux:
139459.59
2026. április 14. kedd Tibor
Nyitókép: Unsplash.com

Magyarországon is ismert adóval kacérkodik Németország, élesedik a vita

Az európai élbolyban van Németország a cukorfogyasztás tekintetében. Azzal azonban kevésbé „büszkélkedhet”, hogy felvette volna a harcot az egészségre káros édességek ellen. Ez az oka annak, hogy fellángolt a vita a cukoradó bevezetéséről.

A felmérések szerint a németek körében különösen a cukortartamú üdítőitalok rendkívül népszerűek. Aki a szupermarketekben ellenőrzi a kóla, az energiaitalok vagy különféle limonádék cukortartalmát, aligha talál olyan terméket, amely 100 milliliterként 6 százaléknál kevesebb cukrot tartalmazna. A legcsábítóbbak esetében a cukortartalom akár a 13 százalékot is eléri.

Az üdítőitalok nem csak édesek, de mindenekelőtt olcsóbbak, mint az „igazi” gyümölcslevek – fogalmazott ezzel kapcsolatban egy bolthálózat egyik üzletvezetője. Ezzel magyarázza, hogy az üdítők iránti kereslet nem csökken.

Az esetleges cukoradó bevezetése egyelőre talonban van. A Német Élelmiszeripari Szövetség elutasította a cukoradó bevezetését. „Nem hisszük, hogy az adó karcsúbbá vagy egészségesebbé tenné az embereket” – érvelt az ARD közszolgálati médiumnak nyilatkozó szóvivő. A kalóriaegyensúlyt kulcsfontosságúnak nevezte, hozzátéve, hogy

a súlygyarapodás a bevitt kalóriák teljes mennyiségétől függ, és nem az egyes élelmiszerektől vagy összetevőktől.

Az adók bevezetésének ugyanakkor tekintélyes szószólói vannak. Több szövetség, köztük Német Orvosi Szövetség, illetve számos fogyasztói szervezet, így a Foodwatch is az adó bevezetése mellett érvel. Felhívásukban első lépésként az üdítőitalok megadóztatását javasolják.

A Foodwatch elemzése szerint a cukortartalmú italok fogyasztása terén Németország a nyugat-európai tízes lista első helyén áll, az adatok szerint évente fejenként 125 liter fogy el. Ebből kiindulva a javasolt adó célja a fogyasztás visszaszorítása, valamint a gyártók ösztönzése receptjeik megváltoztatására.

Az említettekkel összefüggésben elhangzott olyan javaslat is, hogy

minél magasabb a cukortartalom az italban, annál magasabb legyen az adó.

A Német Gazdaságkutató Intézet szintén azon a véleményen van, hogy a cukoradó ösztönözné a gyártókat kevésbé egészségtelen termékek előállítására. Szakértők ugyanakkor elismerik, hogy az adó önmagában nem fogja megoldani az egészségtelen táplálkozás és az elhízás problémáját.

Kutatók szerint az üdítőitalok közvetve ugyanakkor az egészségügyi költségeket is megemelik.

A vita az adóellenesek és az adót sürgetők tábora között zajlik. Az ellenzők egyik élharcosának számító élelmiszeripari szövetség sajátos kampányt indított az adó bevezetése ellen. Többek között egy olyan gazdálkodót mutatott be, akinek a marcipánburgonya helyett saját termőföldjéről származó krumplit kellett ennie.

Az Egészségügyi Világszevezet (WHO) adatai szerint

több mint száz ország vezetett már be adót legalább egy, cukorral édesített italtípusra. A statisztika szerint ezen a téren a Egyesült Királyság és Lengyelország áll az élen.

A német politikusok közül Schleswig-Holstein tartomány konzervatív miniszterelnöke, Daniel Günther követeli leghangosabban a cukoradó bevezetését. Értesülések szerint a hónap végén erre vonatkozó indítványt terjeszt a parlament felsőháza elé. A CDU közelmúltban tartott stuttgarti pártkonferenciáján már tett egy kísérletet, de javaslata nem kapott többséget. Ezért a Bundesrat támogatásának megnyerésével próbálkozik.

Címlapról ajánljuk
Az emberiség újból a Hold kapujában: itt a menetrend az Artemis küldetése után

Az emberiség újból a Hold kapujában: itt a menetrend az Artemis küldetése után

Hazatért a Földre az Artemis–2 legénysége, miután tíznapos űrutazásukon megkerülték a Holdat, öt évtized után először járt ember égi kísérőnknél. 2028-ban jöhet az „emberes” holdraszállás, a 2030-as években pedig az állandó Hold-bázis. A küldetés jelentőségéről Szabó Olivér Nortont, a Svábhegyi Csillagvizsgáló bemutató csillagásza beszélt az InfoRádióban.

Miniszterek veszítettek a választáson – hatalmas átalakulás az Országgyűlésben, kik jutottak be és kik estek ki?

Noha a végleges parlamenti névsorra még legalább szombatig várni kell – a jogerősre még tovább –, de abból fakadóan, hogy a Fidesz-KDNP képviselői mezőnye 135-ről várhatóan 55-re csökken, a távozó kormány pártjainak soraiból „korszakos” politikusok hiányoznak majd, hacsak nem lesznek a javukra tömeges visszalépések. A Tisza Párt részéről viszont valamennyi ismerős név parlamenti mandátumhoz juthat, akár az EP-ből vagy a Fővárosi Közgyűlésből is.
inforadio
ARÉNA
2026.04.14. kedd, 18:00
Magyarics Tamás
külpolitikai szakértő, az Eötvös Loránd Tudományegyetem emeritus professzora
Kétharmaddal nyert a Tisza Párt - Így reagált az OTP, a 4iG, a Mol

Kétharmaddal nyert a Tisza Párt - Így reagált az OTP, a 4iG, a Mol

A Tisza Párt győzelmével ért véget a vasárnapi országgyűlési választás Magyarországon, ennek hatására pedig máris nagyobb erősödésben van a forint a vezető, illetve a régiós devizákkal szemben is. Az eseményeket követően azonban nem csak a devizapiacon, de a magyar tőzsdén is nagy mozgásokat láthattunk: a BUX történelmi csúcsra ugrott, csakúgy mint az OTP, a Mol, valamint a Richter részvénye is. Eközben viszont rendkívül erős eladói nyomás alá kerültek a NER-papírok: hatalmas mínuszban zárt többek között van a 4iG és az Opus is.  Eközben a nemzetközi befektetői hangulatra részben rányomta a bélyegét, hogy a hétvégén borultak az iráni béketervek, ennek következtében pedig ismét elszállt az olajár, és az európai piacok gyengélkedtek. Az USA-ban viszont emelkedést láttunk, miután Donald Trump arról beszélt, hogy Irán meg akar állapodni. Hasonló témákról is szó lesz következő befektetési konferenciánkon, május 12-én jön a Portfolio Investment Day 2026. Ne hagyja ki az év egyik legizgalmasabb befektetési eseményét! Jelentkezés itt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×