Infostart.hu
eur:
388.6
usd:
336.82
bux:
122537.07
2026. március 17. kedd Gertrúd, Patrik
Háború Oroszország és Ukrajna között.
Nyitókép: Getty Images

Orbán Balázs: kulcskérdés, hogy Európa képes-e visszatérni a béke és a józan ész talajára

Az orosz-ukrán háború ötödik évébe lépve világosan látszik, hogy Európa energiaválsággal és tartós árnyomással fizet a konfliktusért. A következő évek kulcskérdése az lesz, hogy Európa képes-e megállítani az eszkalációt és visszatérni a béke és a józan ész talajára, vagy tovább sodródik egy olyan irányba, ahol az energiaválság, az áremelkedés és a gazdasági gyengülés válik tartóssá – írta Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója a Facebook-oldalán.

A politikus bejegyzésében úgy fogalmazott: az orosz-ukrán háború ötödik évébe lépve világosan látszik, hogy Európa energiaválsággal és tartós árnyomással fizet a konfliktusért, „amikor az olcsó orosz energia kiszorul a piacról, a kínálat szűkül, a kereslet marad”, az árak pedig emelkednek.

„Ezt az energiafegyvert fordítja most Ukrajna Magyarország ellen. Az ukrán vezetés politikai okokból zsarolási eszközként használja a tranzitot és az ellátási útvonalakat” – írta.

Hozzátette: „ha Zelenszkij, a brüsszeli háborúpárti elit és a magyar ellenzék célt ér, és kiszorítják az olcsó orosz energiát a térségből, annak rövid időn belül súlyos következményei lennének. Nemcsak az üzemanyagárak emelkednének meg a régióban, hanem a rezsicsökkentés is veszélybe kerülne. Az olcsó olajból származó extraprofitot a magyar kormány jelenleg elvonja az energiacégektől, és visszaforgatja a családok támogatására. Ha ezt ellehetetlenítik, a lakosság fizeti meg az árát” – emelte ki.

Orbán Balázs bejegyzésében arról is írt, „Magyarország ezért nem politikai dacból állította meg a 90 milliárd eurós hadikölcsönt és a 20. szankciós csomagot, hanem azért, mert meg kell védenünk hazánk energiabiztonságát. Ez szuverenitási kérdés” – írta.

Megjegyezte: amíg a szállítások nem indulnak újra, addig Ukrajna számára kedvező európai döntésekhez Magyarország nem járul hozzá.

A politikus felhívta a figyelmet arra, eközben a kárpátaljai magyarság kényszersorozásokkal néz szembe, „ez nemcsak nemzetpolitikai, hanem morális kérdés is”.

A Magyar Péter vezette Tisza Párt és az őket támogató baloldal mégis demonstratívan Kijevvel és Brüsszellel együtt állnak ki a háború folytatása mellett. Miközben valós konfliktus van Magyarország és Ukrajna között az energia, az uniós csatlakozás és a háborús finanszírozás ügyében, ők a magyar érdekkel ellentétes oldalára állnak” – fogalmazott.

Orbán Balázs szerint a következő évek kulcskérdése az lesz, hogy Európa képes-e megállítani az eszkalációt és visszatérni a béke és a józan ész talajára, „vagy tovább sodródik egy olyan irányba, ahol az energiaválság, az áremelkedés és a gazdasági gyengülés válik tartóssá.”

„Az biztos, hogy Magyarország a béke oldalán áll és ha nemzeti kormánya lesz Magyarországnak, továbbra is a magyarok békéje és biztonsága lesz az első” – fogalmazott.

Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×