A hétfő esti támadásban 408 ember vesztette életét és 265-en megsebesültek. Jelezték azt is, hogy a pusztítás mértéke miatt az áldozatok száma várhatóan tovább emelkedik. A becsapódások után tűz ütött ki a mintegy kétezer beteg befogadására képes intézményben, amelynek nagy része megsemmisült a légicsapásban. Az áldozatok többsége a kórházban kezelt kábítószerfüggő volt.

Szemtanúk beszámolói szerint a légicsapás az esti imádság idején érte a kórházat, amikor a betegek nagy része az épületben tartózkodott. A mentőcsapatok és a tűzoltók egész éjjel a lángok megfékezésén és az áldozatok felkutatásán dolgoztak a romok között.

Iszlámábád tagadta, hogy kórházat vett volna célba. A pakisztáni információs minisztérium szerint a hadsereg katonai létesítményekre és „terrorista infrastruktúrára" mért csapásokat Kabulban és a kelet-afganisztáni Nangarhar tartományban. A tárca közleménye szerint a támadások célpontjai olyan fegyver- és eszközraktárak voltak, amelyeket pakisztáni civilek elleni támadásokhoz használtak. Hozzátették: a csapásokat követő másodlagos robbanások is lőszerraktárak jelenlétére utalnak.

Nem múló feszültség

Kabul és Iszlámábád között február végén éleződött ki ismét a feszültség, miután Pakisztán légicsapásokat hajtott végre Afganisztán területén. A kabuli vezetés az ország szuverenitásának megsértésével vádolta meg Iszlámábádot, és válaszcsapásokat indított. A két ország közötti, mintegy 2600 kilométer hosszú határ mentén azóta rendszeressé váltak az összecsapások. A kabuli légicsapás előtt néhány órával a két fél tűzpárbajt vívott a közös határ mentén, és ebben kabuli közlés szerint négy afgán életét vesztette.

Az ENSZ a feszültség csökkentésére és a civilek védelmére szólította fel a feleket. Richard Bennett, az ENSZ afganisztáni emberi jogi helyzettel foglalkozó különmegbízottja közölte: aggodalommal fogadta a pakisztáni légicsapásról és a civil áldozatokról szóló jelentéseket, és arra kérte az érintett feleket, hogy tanúsítsanak maximális önmérsékletet, valamint tartsák tiszteletben a nemzetközi jogot, különösen a civilek és a polgári létesítmények – köztük a kórházak – védelmét.