Infostart.hu
eur:
391.48
usd:
340.06
bux:
121388.47
2026. március 17. kedd Gertrúd, Patrik
Donald Trump amerikai elnök évértékelõ beszédét tartja a törvényhozás, a kongresszus két háza elõtt a washingtoni Capitoliumban 2026. február 24-én.
Nyitókép: MTI/AP/Pool The New York Times/Kenny Holston

Hormuzi-szoros: fogy Donald Trump türelme, de jön a bejelentés

Az amerikai elnök emlékeztetett, hogy az USA korábban súlyos külső fenyegetésekkel szemben védte meg a szövetséges országokat, melyek közül többen mégsem mutatnak hajlandóságot a katonai beavatkozásra a tengerszoros felszabadítása érdekében.

Donald Trump amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy katonai erővel segítsen biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban – írja a Reuters beszámolója alapján a Portfolio.

Az amerikai elnök már korábban is többször arra kérte a NATO-tagállamokat, valamint más szövetségeseket, hogy támogassák az Egyesült Államokat a Hormuzi-szoros felszabadításában, illetve a zavartalan hajóforgalom helyreállításában. A beszámoló szerint Donald Trump hétfőn úgy fogalmazott, egyesek nagyon lelkesek, és készek lennének segíteni, mások viszont kizárták ezt, pedig szerinte évtizedeken át segítette őket az USA. Erősen bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre.

„Megvédtük őket a súlyos külső fenyegetésekkel szemben, mégsem mutattak különösebb lelkesedést. A lelkesedés mértéke pedig számít nekem”

– mondta az amerikai elnök.

Az Egyesült Államok szövetségesei közül többen már hétfőn jelezték, hogy egyelőre nem terveznek hadihajókat küldeni a Hormuzi-szoroshoz. Friedrich Merz német kancellár hétfőn közölte: Németország semmiképp sem kíván belépni a konfliktusba, és ugyanilyen nyilatkozatot tett a japán és az ausztrál kormányzat is.

Keir Starmer brit miniszterelnök is reagált az amerikai fél felszólítására. Úgy fogalmazott, személyes támadások érték, amiért úgy döntött, hogy Nagy-Britannia nem csatlakozik az Irán elleni offenzívához. A brit kormányfő hangsúlyozta: ugyanolyan erőteljesen tartja magát az általa vallott alapelvekhez, mint a 2003-as iraki háború előtti viták idején.

A kül- és biztonságpolitikáért felelős uniós főképviselő pedig hétfőn Brüsszelben azt mondta, a tagállamok ugyan erősítenék az Európai Unió tengeri jelenlétét a Közel-Keleten, ugyanakkor nem támogatják az uniós haditengerészeti misszió mandátumának kiterjesztését. „Ez nem Európa háborúja” – hangsúlyozta Kaja Kallas, aki hozzátette, hogy az EU-tagországok nem kívánnak közvetlenül belépni a konfliktusba, ugyanakkor komoly aggodalommal figyelik annak következményeit.

Mindazonáltal Donald Trump hétfői sajtótájékoztatóján a BBC összeállítása szerint közölte: Marco Rubio külügyminiszter fogja hamarosan bejelenteni azokat az országokat, melyek az amerikai törekvéseket támogatni fogják Iránban.

Beszélt arról is az amerikai elnök, hogy eddig hétezer célpontot ért találat a háború kirobbanása óta Iránban, illetve hogy Washington nem tudja, él-e az új iráni vezető, Modzstaba Hamenei. „Nem tudjuk, ki a vezetőjük. Vannak emberek, akik tárgyalni akarnak. De fogalmunk nincs, kik ők” – fogalmazott.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: a kubai gazdaság összeomlott, és a rezsimnek már nincs komoly külföldi támogatója

Szakértő: a kubai gazdaság összeomlott, és a rezsimnek már nincs komoly külföldi támogatója

Áruhiány a boltokban, napi 20-22 órás áramkimaradások, ritkán iható csapvíz: a gazdaság gyakorlatilag teljesen összeomlott, amióta nem érkezik olaj Kubába – mondta az InfoRádióban a hétvégi tüntetések, köztük egy helyi pártszékház felgyújtása apropóján Nagy Sándor Gyula Latin-Amerika-kutató. Kérdeztük arról is, hogy összeomlik-e a kommunista rezsim, és ha igen, mi jöhet utána.

Így szabadíthatják fel az amerikaiak a Hormuzi-szorost – részletes elemzés Resperger Istvántól

Elsősorban a mérete a magyarázat arra, hogy Irán miért tudja gyorsan és olcsón blokkolni, az ellenségei pedig miért csak lassan és nehezen képesek újra hajózhatóvá tenni a szorost – mondta az InfoRádióban a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent István Biztonságkutató Központ igazgatója. Az ezredes szerint az amerikaiaknak uralniuk kell a szigetvilágot, illetve a Hormuzi-szoros környékét, és meg kell akadályozniuk, hogy a tengerszoros 50-60 kilométeres körzetében katonai eszközök és erők legyenek.
inforadio
ARÉNA
2026.03.17. kedd, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×