Orbán Balázs kiemelte, a kormány szeretné egyértelművé tenni, hogy „Magyarország nem fizeti az ukrán rezsi költségét és erről szól a Nemzeti Petíció is”. A petícióban arra kérik a magyarokat, hogy mondják el: nem fizetik a háborút és Ukrajna működését, nem hajlandók magasabb rezsiárakat fizetni – fűzte hozzá.

Ismertette, az elmúlt héten két brüsszeli–kijevi közös terv is napvilágot látott, az egyik szerint a két fél közösen dolgozik Ukrajna mihamarabbi, 2027-es európai uniós csatlakozásán. Hozzátette, Volodimir Zelenszkij ukrán elnök „követeli a 2027-es uniós csatlakozást”, miközben a bővítési biztos úgy nyilatkozott, hogy ez az egyik legnagyobb vágya.

Az Ukrajna uniós tagságával kapcsolatos politikai csata meghatározó lesz a következő időszakban Brüsszel és Magyarország között. Kiemelte, a magyar emberek a Voks2025 szavazáson „elsöprő többséggel utasították el az ukrán gyorsított csatlakozást”, és ezt az álláspontot a kormány képviselni is fogja.

Elmondta, nyilvánosságra került az Ukrajna által Brüsszelnek benyújtott úgynevezett ukrán jóléti terv is, amely „beláthatatlan számokat tartalmaz a következő 10 évre”. Mint mondta, csak Ukrajna finanszírozására 800 milliárd dollárnyi összeget kellene elkülönítenie az Európai Uniónak (EU), emellett az ukránok további 700 milliárd dollárnyi hadikiadás megtérítésére tartanak igényt.

Orbán Balázs közölte, a Nemzeti Petíció ügye azért merült fel, mert az orosz energia kivezetésének céldátuma Brüsszel és Kijev elképzelése szerint 2027 lenne.

Ha Magyarország nem férne hozzá az olcsó orosz energiához, nem lenne tartható a rezsicsökkentés és a kormány nem tudna a januári rezsistophoz hasonló intézkedéseket sem meghirdetni

– mondta.

A magyar országvezetés jó viszonyra törekszik Ukrajnával, de ez nehezen fenntartható úgy, hogy Ukrajna bejelentette: beavatkozik nyíltan a magyar választásokba az egyik ellenzéki párt, a Tisza Párt oldalán. A kormány igyekszik segíteni a háborúban lévő országnak, de nem fogják hagyni, „hogy feléljék a magyar jövőt az ukrán jóléti terven és Ukrajna uniós csatlakozásán keresztül”.

Szerinte a Tisza Párt környékén olyan politikai szakértők és politikusjelöltek jelentek meg, akik politikai hátterük alapján nemcsak Ukrajna uniós, hanem NATO-csatlakozását is támogatnák. Mint mondta, „már nemcsak titkosszolgálati segítség van az applikációjuk fejlesztésén keresztül”, de olyan politikusjelöltjei is vannak, akik arról ismertek a nemzetközi politikában, hogy Ukrajna érdekének megfelelően járnak el.

Orbán Balázs kiemelte: ezektől a politikusoktól nem lehet elvárni, hogy kiálljanak Magyarország érdekéért és nemet mondjanak Zelenszkijnek és Ursula von der Leyen európai bizottsági elnöknek. „Ezt csak a nemzeti patrióta kormánytól és Orbán Viktortól lehet várni és ez lesz innentől kezdve az április választások egyik legfontosabb tétje is” – fogalmazott.

A magyar és kárpátaljai iskolákat ért bombafenyegetésekről azt mondta: úgy tűnik, hogy egy összehangolt, több országot érintő fenyegetésről van szó, a hatóság feladata az, hogy kiderítse honnan jöttek a fenyegetések. Hozzátette, a kormány mindenkit arra kér, hogy őrizze meg nyugalmát és minden esetben figyelje a hatóságok tájékoztatását.

Azt látja, hogy Brüsszelben egyre erősebbek a törekvések a nemzeti szuverenitás visszavágása érdekében és szűkíteni szeretnék a tagállamok mozgásterét, esetleges vétójogát. A Demokratikus Koalíció (DK) és a Tisza Párt politikusai is folyamatosan arról beszélnek, hogy Magyarországnak fel kellene adni a vétójogát és le kéne mondania a szuverenitásról – mondta.

Szerinte a jelenlegi helyzetben a tagállamoknak vissza kellene venniük az irányítást, mert akkor lehetne többek között békét tenni vagy egy olyan helyzetet teremteni, „hogy ne az európai emberek fizessék meg az energiaátmenetnek az árát”. Leszögezte: „szemben a DK-val és a Tiszával mi úgy gondoljuk, hogy nem az Európai Bizottságot kell erősíteni, hanem a tagállamokat kell erősíteni, akiknek a sarkukra kell állni, mi erre készülünk a következő években”.