Infostart.hu
eur:
390.93
usd:
339.43
bux:
122165.7
2026. március 17. kedd Gertrúd, Patrik
drón támadás
Nyitókép: Anton Petrus

Dróncsapást mértek az Egyesült Államok nagykövetségére Bagdadban

Dróntámadás érte kedd hajnalban az Egyesült Államok bagdadi nagykövetségét – közölték kedden iraki biztonsági tisztviselők a sajtóval.

A közlések szerint a nagykövetség légvédelme az épületet célzó drónokat megsemmisítette, ugyanakkor a lelőtt eszközök repeszei a nagykövetség területére hullottak. A jelentések szerint a támadók legkevesebb öt drónt vetettek be, az iráni fegyveres konfliktus kiújulása óta ez volt a legintenzívebb, amerikai célpontok elleni támadás Irakban.

Kedd hajnalban további két légicsapás ért egy épületet a főváros Dzsadrija negyedében, a szigorúan őrzött elnöki komplexum területén. Az épületet az iraki Népi Mozgósítási Erők (PMF) nevű, zömében síita milíciákból álló szervezet parancsnoki központjaként használták. Az iraki belügyminisztériumtól a Hszinhua kínai hírügynökségnek azt mondták, hogy a támadásban legalább hat ember meghalt, négyen pedig megsebesültek, köztük a szervezet több magas rangú tagja.

A támadások elkövetője egyelőre nem ismert, de az Iránhoz köthető fegyveres csoportok a térségben zajló konfliktus kezdete óta rendszeresen támadnak amerikai célpontokat.

Hétfő este egy olasz katonákat elszállásoló hotelt is dróntámadás ért Bagdadban. Az olasz közlések szerint a támadásban a katonák közül senki sem sérült meg.

Irak olajügyi minisztere kedden bejelentette: Bagdad tárgyalásokat folytat Iránnal annak érdekében, hogy egyes iraki olajszállító tartályhajók áthaladhassanak a Hormuzi-szoroson, miután az utóbbi időben a tartályhajók elleni támadások az iráni olajexport területén is komoly fennakadásokat okoztak.

Hajan Abdel-Gáni egy korábban közzétett nyilatkozatában arról is beszélt, hogy Irak egy használaton kívüli vezeték helyreállítását tervezi, amely lehetővé tenné, hogy a kőolajat közvetlenül a törökországi Ceyhan kikötőjébe szállítsák. "Irak egy héten belül befejezi a gázvezeték 100 kilométeres szakaszának ellenőrzését, hogy Kirkukból lehetővé váljon a közvetlen export - tette hozzá. A mintegy 960 kilométer hosszú Kirkuk-Ceyhan olajvezeték 2014 óta nem működik, miután az Iszlám Állam terrorhálózat fegyveresei többször is megtámadták. A minisztérium várakozásai szerint az export kezdetben a napi 250 ezer hordót is elérheti, amit később akár 450 ezer hordóra is bővíthetnek.

Bagdad korábban a kurdisztáni vezetékrendszer ideiglenes használatával próbálta ellensúlyozni az exportkiesést, de a használat feltételeiről nem tudtak megállapodásra jutni a vezetékek fölött ellenőrzéssel bíró kurdisztáni hatóságokkal.

Címlapról ajánljuk
Izrael szerint megölték az iráni Legfelső Nemzetbiztonsági Tanács titkárát

Izrael szerint megölték az iráni Legfelső Nemzetbiztonsági Tanács titkárát

Egy izraeli támadás során megölték Ali Laridzsánit, az iráni Legfelső Nemzetbiztonsági Tanács titkárát – jelentette be kedden az izraeli védelmi miniszter, Jiszráel Kac.

Szakértő: a kubai gazdaság összeomlott, és a rezsimnek már nincs komoly külföldi támogatója

Áruhiány a boltokban, napi 20-22 órás áramkimaradások, ritkán iható csapvíz: a gazdaság gyakorlatilag teljesen összeomlott, amióta nem érkezik olaj Kubába – mondta az InfoRádióban a hétvégi tüntetések, köztük egy helyi pártszékház felgyújtása apropóján Nagy Sándor Gyula Latin-Amerika-kutató. Kérdeztük arról is, hogy összeomlik-e a kommunista rezsim, és ha igen, mi jöhet utána.
inforadio
ARÉNA
2026.03.17. kedd, 18:00
Csizmazia Gábor
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének tudományos munkatársa
Ursula von der Leyen bejelentette, konkrét lépéseket tett az Európai Bizottság a Barátság kőolajvezeték javításánál

Ursula von der Leyen bejelentette, konkrét lépéseket tett az Európai Bizottság a Barátság kőolajvezeték javításánál

Ursula von der Leyen kedden már nem diplomáciai körmondatokkal, hanem kézzelfogható ajánlattal lépett a Barátság-vezeték ügyében: az EU technikai segítséget és pénzügyi támogatást kínált Ukrajnának a január 27-i orosz támadás után megszakadt tranzit helyreállítására, amit Kijev el is fogadott. Az Európai Bizottság elnökének bejelentése éles váltás a hétfői brüsszeli miniszteri tanácskozás óvatos kommunikációjához képest, ahol az uniós testület nem tett konkrét ígéreteket. Brüsszel most egyszerre próbálja stabilizálni a magyar és szlovák ellátási aggodalmakat, és lefegyverezni azt a politikai nyomásgyakorlást, amely a 90 milliárd eurós ukrán hitel blokkolásával fenyeget. Mindeközben az üzenet változatlanul kettős: rövid távon javítás és kerülőutak, hosszabb távon pedig a cél az orosz olaj fokozatos kivezetése és az uniós energiaszuverenitás erősítése.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×