A lelkükön és pszichénken keresztül tekintsünk a technológiai fejlődésre, hiszen korunk legfontosabb kérdéseire csak így adható emberközpontú válasz – erre bátorította a résztvevőket Szalai Zoltán, az Mathias Corvinus Collegium (MCC) főigazgatója az MCC Summiton tartott köszöntőbeszédében. A konferencia középpontjában a technológiai fejlődés és a társadalom kapcsolata áll.

Szalai Zoltán szerint a digitális átalakulás hatása az emberi kapcsolatokra, az oktatásra, a mentális egészségre és a családi életre olyan témák, amelyek átgondolt társadalmi válaszokat igényelnek. Kiemelte: a mesterséges intelligencia nap mint nap fejlődik, ugyanakkor észrevétlenül ideológiai torzításokat is hordozhat, ezért fontos e veszélyekre is reflektálni.

Orbán Balázs, az MCC kuratóriumának elnöke a nyitóbeszédében hangsúlyozta: az MCC egyszerre think tank és oktatási intézmény, amely a magyar gondolkodás egyediségét képviseli. Személyes hangvételű beszédében a Jurassic Park című film példáján keresztül világította meg a technológiai felelősség és önfegyelem fontosságát. Felidézte Francis Bacon gondolatát, miszerint a tudás hatalom, és ha jól használjuk, nemzeteket tehetünk vele erősebbé.

Orbán Balázs szerint a technológia nemcsak tudományos kérdés, hanem társadalmi dilemma is, amelyre a közösségnek kell választ adnia. Úgy látja, az Európai Unió jelenleg túlszabályozással hátráltatja az innovációt, miközben a világ más régióiban már formálódik a jövő. Magyarország célja, hogy a technológiai fejlődést a társadalmi egyensúly megőrzésével hangolja össze, ennek érdekében jelentős forrásokat fordít felsőoktatásra, kutatás-fejlesztésre és innovációbarát szabályozás kialakítására.

Az MCC Summit során többek között szó esik:

• a big tech cégek szabályozási lehetőségeiről,
• az oktatás és a mesterséges intelligencia kapcsolatáról,
• a digitális kultúra pszichológiai hatásairól – például arról, hogy a 2023-as adatok szerint naponta 180 millió szelfi készül világszerte, ami jelentős önképformáló hatással bír.

Egyensúly innováció és hagyomány között

Az MCC Summit nemzetközi konferenciájának első két panelbeszélgetése a mesterséges intelligencia (MI) szerepét és hatását járta körül, különös tekintettel az innováció, hagyomány és emberi kreativitás viszonyára. Az MI nem pusztán technológiai kihívás, hanem mély kulturális és társadalmi kérdés is. Az innováció és hagyomány közötti egyensúly, valamint az emberi kreativitás jövője kulcskérdés marad a digitális korszakban. Az európai szabályozási modell lehetőséget adhat arra, hogy az EU sajátos utat járjon be a mesterséges intelligencia világában – feltéve, hogy nem saját maga lesz ennek legnagyobb akadálya.

A nyitópanelben Norman Lewis technológiai szakértő, Timandra Harkness brit tudománykommunikátor, Cséfalvay Zoltán, az MCC Jövő Technológiai Műhelyének vezetője, valamint Josefina Gimenez kultúrakutató osztotta meg gondolatait.

Norman Lewis hangsúlyozta, hogy „a technológia nem pusztán technikai kérdés, hanem mélyen kulturális is”, és figyelmeztetett arra, hogy az MI fejlődése sokkal inkább társadalmi alkalmazkodást, semmint technológiai optimalizációt igényel. Szerinte az MI nem csupán eszköz, hanem az emberi szándék és kultúra tükre.

Timandra Harkness arra figyelmeztetett, hogy bár az MI képes rólunk rengeteg információt feldolgozni, nem képes helyettesíteni az embert. „Az emberi elme nem egyszerűen vektorhalmaz” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy az MI nem értelmezni, hanem utánozni tud.

Cséfalvay Zoltán kiemelte, hogy jelenleg egy adatvezérelt MI-korszakban élünk, de a kutatásoknak érdemes lenne olyan megközelítéseket is vizsgálniuk, amelyek nem kizárólag adatokra épülnek. „A technológiát mi hozzuk létre, de végső soron értünk kell, hogy dolgozzon” – fogalmazott.

Josefina Gimenez szerint a hagyomány csak akkor élő, ha alkalmazkodni képes. „Az MI nem csak tükrözi, hanem formálja is a kultúrát” – mondta, példaként említve a ChatGPT empatikusnak tűnő válaszait is.

Innováció, kreativitás és gazdaság a digitális korban

A harmadik panel a technológiai fejlődés gazdasági és kreatív következményeit vizsgálta. A beszélgetésen részt vett Böszörményi-Nagy Gergely, a Brain Bar alapítója, Laurent Ozon, a Stargum vezérigazgatója, Xu Yao, a Fudan Egyetem docense, Jihoon Yu, a Koreai Védelmi Elemző Intézet kutatója és Cséfalvay Zoltán.

A résztvevők kiemelték, hogy az MI kapcsán gyakran túlbecsüljük annak képességeit, különösen az északi féltekén. Xu Yao szerint „az MI nem tud mindent, amit gondolunk róla – a globális térben viszont még alulbecsüljük a benne rejlő lehetőségeket”. Jihoon Yu hozzátette: az MI túlzott használata kognitív lustasághoz vezethet, és csökkenti az emberi gondolkodás képességét.

Böszörményi-Nagy Gergely szerint az MI nem intelligencia, hanem automatizáció. „Az MI nem érti, amit csinál, és nem tudja visszaadni az emberi küzdelmeket, amelyek a kreativitás valódi forrásai”. Ugyanakkor szerinte segíthet abban, hogy az emberi kreativitás újra felértékelődjön.

A beszélgetés kitért a geopolitikai kérdésekre is. A résztvevők egyetértettek abban, hogy az Egyesült Államok és Kína előnyben vannak, ugyanakkor Európának lehetősége van egyedülálló szerep betöltésére. Xu Yao szerint az Európai Unió szabályozási megközelítése, például az AI Act, jó alap lehet a technológiai vezető szerephez. Böszörményi-Nagy viszont úgy véli, „az EU saját fejlődését akadályozza”, és hiányoznak a valódi technológiai áttöréshez szükséges feltételek. A fiatalok MI-használata kapcsán Xu figyelmeztetett: „ne szokjunk hozzá, hogy a kutatás könnyű – az MI eszköz, de a gondolkodás folyamatát nem helyettesíti”.

Emberi értékek a technológiai korszakban

A technológiai fejlődés és az emberi méltóság, szabadság és életcél kapcsolatát vitatták meg neves nemzetközi gondolkodók az MCC Summit negyedik panelbeszélgetésén.

Ján Figel’, az Európai Bizottság korábbi biztosa és az MCC vendégkutatója hangsúlyozta: az innováció és kreativitás csak akkor szolgálja az emberiséget, ha értékekhez kötött. Szerinte az embert nem pusztán intelligens állatként kell szemlélni, hanem olyan lényként, aki képes szeretni, életet teremteni és spirituális jelentést keresni. Figel’ kiemelte az oktatás szerepét is: nem csupán az ismeretátadás eszköze, hanem az élet formálója, amelynek célja „okos emberek”, nem csupán okoseszköz-használók nevelése. Arra is figyelmeztetett, hogy értékek nélkül a demokrácia anarchiába csúszhat.

Moshe Koppel, a Kohelet Policy Forum elnöke aggályait fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy a mesterséges intelligencia (AI) fejlődése meghaladja az emberi alkalmazkodóképességet, és ezzel a munkához, illetve az élet értelméhez való viszonyunk is megrendülhet. „Ami igazán aggaszt, az az élet értelmének elhagyása a mesterséges intelligencia (MI) miatt” – fogalmazott.

Lánczi András, a European Center for Political Philosophy igazgatója szerint az MI újdonsága látszólagos – a mögöttes kérdés, hogy a technológia az ember barátja vagy ellensége, egyidős az emberiséggel. Úgy látja, hogy a technológia terjeszti ugyan a tudást, de nem az igazság hordozója, ezért fontos, hogy a társadalom előbb kérdezzen, s csak aztán válaszoljon.

Chad Pecknold, a Catholic University of America professzora a technológiát az emberi nyugtalanság megnyilvánulásaként értelmezte, amely szerinte spirituális jelentéssel is bír. Arra figyelmeztetett, hogy a technológia „a lélek szálait” is kikezdheti, és csak akkor lehet társadalmilag hasznos, ha a helyes célok szolgálatába állítjuk.

A panelbeszélgetés közös üzenete: a technológiai fejlődést nem lehet értéksemlegesen szemlélni. Csak akkor őrizhetjük meg emberi méltóságunkat és szabadságunkat, ha a technológiát az ember szolgálatába állítjuk, nem pedig fordítva.

A beszélgetés moderátora Fenyves Krisztián, az MCC jogi iskolájának kutatója volt.

A mesterséges intelligencia (MI) és a kreativitás jövője: túlélhet-e az emberi képzelet a gépi korszakban?

Az „Ostrom alatt a kreativitás: Túlélheti-e a képzelet a mesterséges intelligenciát?” címmel tartott panelbeszélgetés azt vizsgálta, hogy a technológiai forradalom milyen hatással lehet az emberi alkotókészségre és a kulturális jövőnkre.

Jash Dholani, a népszerű „The Old Books Guy” közösségimédia-profil létrehozója felvetette: ha a mesterséges intelligencia (MI) minden feladatot képes elvégezni, vajon több időnk lesz arra, hogy azt tegyük, amit igazán szeretnénk? Bár szerinte technikailag eltávolítható lenne az emberi tényező, mégis az a kérdés, hogy mennyire akarunk ténylegesen részt venni az életben. „Én író vagyok – nem félek a versenytől a ChatGPT-vel” – tette hozzá.

Ismael Carvallo Robledo, az Instituto Latinoamericano de la Comunicación Educativa igazgatója nem lát katasztrofális jövőt az MI térnyerésében. Ugyanakkor elismerte, hogy az oktatás területén – például a házi feladatok esetében – nehéz valódi korlátokat szabni a mesterséges intelligencia használatának, még ha nem is tartja kívánatosnak annak alkalmazását.

Horváth Sándor, a Web3 World Society alapítója és elnöke arra figyelmeztetett, hogy a technológiai átalakulás olyan sebességgel zajlik, amelyet a társadalom már alig tud követni. Kiemelte: „dolgozni kell az agyunkkal, nem a ChatGPT-vel”. Szerinte fontos visszatérni az alapokhoz: az MI nem önálló lény, hanem adatvezérelt eszköz, amelyet emberek hoznak létre és irányítanak.

A beszélgetés során a résztvevők egyetértettek abban, hogy az emberi kreativitás és képzelet jövője nem a mesterséges intelligenciától való elzárkózásban, hanem annak tudatos és felelős felhasználásában rejlik.

A panel moderátora Kálnoky Boris, az MCC Média Iskolájának vezetője volt.