A digitális eszközök oktatásban betöltött szerepéről szólt a Mathias Corvinus Collegium (MCC) Summit hatodik panelbeszélgetése, amelynek keretében nemzetközi szakértők ütköztették álláspontjaikat az oktatástechnológia (ed tech) lehetőségeiről és veszélyeiről.

Glenn Fahey, az ausztrál Centre for Independent Studies oktatási programjának igazgatója rámutatott: bár a technológia jelentősen bővítette a tartalomhoz való hozzáférést, gyakran az elmélyült tanulás rovására az élményszerűséget helyezi előtérbe. Ésszerű, célzott szabályozást sürgetett, és pozitív példaként említette az ausztrál iskolai mobiltelefon-tilalmat, amely szerinte kimutathatóan javította az osztálytermi teljesítményt.

Catherine L’Ecuyer, az oktatástudomány és pszichológia doktora, a The Wonder Approach című bestseller könyv szerzője ennél is kritikusabb hangot ütött meg. Szerinte az ed tech fejlesztését gyakran kereskedelmi érdekek vezérlik, nem pedig pedagógiai megfontolások. Figyelmeztetett, hogy a digitális készségekre helyezett túlzott hangsúly elhomályosíthatja a kulturális műveltség és a kritikus gondolkodás jelentőségét.

Setényi János, az MCC Tanuláskutató Intézetének igazgatója régiós különbségekre hívta fel a figyelmet: míg Kelet-Ázsiában általánosabb a technológia iránti nyitottság, Európában inkább óvatosság jellemző. Kiemelte a pedagógusok és a család meghatározó szerepét a digitális környezetben történő nevelésben.

Avrum Tomer, a Kohelet Policy Forum oktatáspolitikai osztályának vezetője arra figyelmeztetett: az információk tömege nem egyenlő a tudással. Szerinte önmagában a szabályozás nem elég – a szülők felelőssége, hogy irányítsák a gyermekek technológiahasználatát, és segítsék identitásuk és közösségi kötődésük kialakulását.

A panel résztvevői egyetértettek abban, hogy önmagában az eszközök és internet-hozzáférés biztosítása nem csökkenti a társadalmi egyenlőtlenségeket – sőt, megfelelő háttér nélkül azok el is mélyülhetnek. Kijelentették: a technológia nem helyettesítheti a tanárt, csupán támogathatja a munkáját.

A beszélgetés zárásaként a résztvevők a digitális készségek fontosságát hangsúlyozták, ugyanakkor kulturálisan megalapozott, óvatos megközelítést sürgettek. A jövő oktatását – fogalmaztak – nem a technológiai újdonságok, hanem a tartalom és az emberi kapcsolatok kell, hogy meghatározzák.

Technológia és család: támogat vagy veszélyeztet?

A technológia és a mesterséges intelligencia (MI) családokra és társadalmi kapcsolatokra gyakorolt hatásait elemezték hazai és nemzetközi szakértők az MCC Summit keretében megrendezett panelbeszélgetéseken szerdán. A résztvevők közös álláspontja szerint a digitális eszközök nemcsak lehetőségeket teremtenek, hanem komoly kockázatokat is hordoznak – különösen a gyermekek érzelmi és kognitív fejlődése, valamint a családi kötelékek védelme szempontjából.

Jared Hayden, az IFS Family First Tech Initiative szakpolitikai elemzője szerint a technológiai vállalatok nem fordítanak kellő figyelmet a gyermekvédelmi szempontokra. „A cégek sok esetben nem segítik, hanem épp megnehezítik a szülők nevelő munkáját – például azzal, hogy nem fejlesztenek megfelelő szülői felügyeleti rendszereket. A gyerekek így könnyen válhatnak online zaklatás vagy elszigetelődés áldozatává” – hangsúlyozta.

Ellie Lee, a University of Kent professzora arra figyelmeztetett, hogy a túlzott digitális szabályozás épp a gyermekek szabad társas érését akadályozhatja. „A szülőknek nagyobb bizalommal kell lenniük a gyermekeik iránt, és teret kell engedniük a szabad játék és kapcsolatteremtés lehetőségének. A technológia lehet támogató, de válhat ellenőrzés eszközévé is” – mondta.

Pöltl Ákos, az MCC Ifjúságkutató Intézetének családvédelmi szakértője kiemelte: „A képernyőhasználat különösen a kisgyermekkorban gátolhatja a kötődésért felelős oxitocin termelődését, amely alapvető az egészséges szülő-gyermek kapcsolat kialakulásához. A digitális eszközök nem helyettesíthetik a valódi közös időt és figyelmet.”

A konferencia másik kiemelt témája a mesterséges intelligencia társadalmi, politikai és etikai következményei voltak. A panelbeszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy az MI gyors fejlődése jelentős kockázatokat hordoz – különösen, ha a fejlesztés társadalmi kontroll nélkül történik.

Misa Djurković kutató hangsúlyozta, hogy a mesterséges intelligencia már most szerepet játszik a politikai manipulációban és a társadalmi megfigyelésben, amit például a romániai választások során alkalmazott deepfake technológiák is bizonyítanak. „A technológiai cégek egyre nagyobb hatalommal bírnak – gyakran nagyobbal, mint egyes államok –, miközben felelősségvállalásuk minimális.”

Sam Kahn geopolitikai elemző szerint az MI nemcsak a hadviselést és a munkaerőpiacot alakítja át, hanem az emberi kapcsolatok alapjait is megkérdőjelezi. „Az érzelmi intelligencia, a spiritualitás és az emberi méltóság nem váltható ki algoritmusokkal.”

Fishel Szlajen rabbi és etikai szakértő pozitív példaként említette az MI alkalmazását a járványkezelésben, ugyanakkor figyelmeztetett: „Nem maga a technológia jelent veszélyt, hanem annak irányított használata. Különösen aggasztó, ha bizonyos politikai nézetek – például konzervatív álláspontok – algoritmikus elnyomás alá kerülnek a közösségi médiában.”

A szakértők egyhangúlag sürgették a technológiai fejlesztések felelősségteljes szabályozását, a gyermekek védelmét középpontba helyező intézkedéseket, valamint a családbarát szemlélet megerősítését. A digitális korszak kihívásai nemcsak technikai, hanem kulturális és erkölcsi kérdések is – melyekre a válasz csak átgondolt, értékalapú együttműködéssel adható meg.

Az MCC Summit 2025 első napjának eseményeiről itt olvashat részletesen.