A június 3. és 5. között rendezett tanácskozásról szóló közleményben idézték Szalai Zoltánt, az MCC főigazgatóját, aki köszöntőjében hangsúlyozta: csak akkor adhatunk emberközpontú válaszokat korunk kihívásaira, ha a technológiai fejlődést a lélek és psziché szempontjából is megértjük. Orbán Balázs, a miniszterelnök politikai igazgatója, az MCC kuratóriumának elnöke ezzel összhangban azt is kifejtette: a technológia nemcsak tudományos kérdés, hanem társadalmi dilemma is, amelyre közösségi válaszok szükségesek, hiszen a technológia akkor is formálja a társadalmunkat, ha nem vesszük észre.

A nyitó panelbeszélgetés előadója, Norman Lewis technológiai szakértő hangsúlyozta: a technológia nem csupán technikai kérdés, hiszen emberi szándék hívja életre és formálja. Ezért is lehetetlen – erre már Timandra Harkness tudománykommunikátor hívta fel a figyelmet –, hogy a mesterséges intelligencia (MI) helyettesítse az emberi gondolkodást és értékítéletet. Josefina Gimenez kultúrakutató szerint az AI (Artificial intelligence – mesterséges intelligencia) használata egyszerre tükrözi és alakítja a kultúrát. Vagyis az AI nem semleges eszköz, hiszen az emberi kultúra határozza meg a jellegzetességeit és a használatát. A ChatGPT például empatikusnak tűnhet, mert az empátia alapvető emberi igény és képesség. Ez is azt mutatja, hogy technológia és emberi értékek között mély kapcsolódás van.

Abban a különböző panelek kutatói egyetértettek, hogy a gépi korszakban nem elzárkózni kell az MI-től, hanem tudatosan használni azt az emberi célok szolgálatában. Cséfalvay Zoltán, az MCC Technológiai Jövők Műhelyének vezetője fontos szempontként kiemelte: túlságosan adatvezéreltté vált az AI-kutatás, fontos lenne más irányokat is felfedezni.

A konferencia egyik témájaként a technológia hatását vizsgálták a szakértők a fiatalok mentális egészségére és érzelmi fejlődésére. A magányérzés, az elmagányosodás erősödése bizonyítja, hogy a közösségi média felkelti ugyan a kapcsolódás illúzióját, de nem elégíti ki a valódi kapcsolódás igényét. Leonardo Orlando kutató pszichológus a fiatalok digitális viselkedését evolúciós szempontból vizsgálta meg állítva, hogy sok olyan mintázat, amit ma a közösségi médiában látunk, valójában ősrégi, túlélésre irányuló ösztönökből ered. Szerinte ezek az ösztönök – mint például az elfogadás utáni vágy vagy a társas összehasonlítás – a digitális térben új formát öltöttek, például a lájkok és követők számában, de ugyanazokra az alapvető pszichológiai szükségletekre vezethetők vissza. Ez a megközelítés segíthet abban, hogy jobban megértsük a fiatalok viselkedését az online térben, és abban is, hogy segítsük őket az egészségesebb minták kialakításában. Aggodalomra adhat okot például a fiatalok viszonya az AI-hoz: máris sok diák használja a tanulás kikerülésére, márpedig az MI-függőség csökkentheti a kognitív képességeket, passzívvá téve az embereket.

A jelenlegi MI-képességeket gyakran túlbecsülik

A technológia gazdasági és geopolitikai vonatkozásairól szóló beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy a jelenlegi MI-képességeket gyakran túlbecsülik például a deepfake-ek és az általános intelligencia terén, és az MI adatfüggősége korlátozza globális alkalmazhatóságát. Böszörményi-Nagy Gergely, a Brain Bar alapítója hangsúlyozta, hogy az AI nem valódi intelligencia, hanem fejlett automatizáció, fejlődése nem egyenes vonalú, sok kudarc kíséri. Kijelentette, hogy az AI még inkább felértékelheti az emberi kreativitást, mely személyes küzdelmekből és érzelmi mélységből fakad, ezek pedig a gépekből hiányoznak. Figyelmeztetett a veszélyre is: amíg a korábbi technológiák növelték a világunk feletti kontrollunkat, az MI épp ellenkezőleg hathat: csökkentheti a megértésünket és „bevonódásunkat”.

Hszü Jao (Xu Yao), a mesterséges intelligencia globális fejlődésének elismert kutatója szerint a valódi kreativitás emberi sajátosság: a gépek nem képesek „miért?” kérdések felvetésére, ami pedig a kritikus gondolkodás alapja. Hszü úgy véli, hogy az MI felelősségteljes használata fokozhatja a kreativitást, de az igazság felismerése és az ötletek strukturálása emberi képesség marad.

Az MCC Summit célja a technológiáról szóló társadalmi párbeszéd erősítése, a tudás demokratizálása és az emberi gondolkodás középpontba helyezése, az esemény Budapesten és az MCC vidéki központjaiban, 14 helyszínen zajlott – írta közleményében a kommunikációs igazgatóság.