Infostart.hu
eur:
390.8
usd:
340.32
bux:
121066.59
2026. március 16. hétfő Henrietta
A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor miniszterelnök (j) interjút ad a Kossuth Rádiónak a Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (MTVA) brüsszeli képviseleti irodájában az Európai Unió tagországai állam- és kormányfőinek kétnapos tanácskozása idején 2023. június 30-án. Balra Törőcsik Zsolt műsorvezető.
Nyitókép: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Fischer Zoltán

Orbán Viktor péntek reggel: a gatyánk is rámegy erre a háborúra

Szerinte az EU-csúcs egy, az amerikaival szembeni "ellenstratégiát" alkotni jött össze a héten, de megerősítette, egy gyors és egyszerű véleménynyilvánítást kezdeményez abban az ügyben, hogy Ukrajna lehet-e gyorsított eljárással az unió tagja. Szólt "jó és rossz dollárokról", a boltoknak adott árletörő határidőről, és további vitákról is Brüsszellel.

A rendkívüli uniós csúcs helyszínéről, Brüsszelből adott interjút péntek reggel Orbán Viktor a Kossuth rádiónak.

"Hogy Magyarország és a 26 másik uniós tagország közötti véleménykülönbség fennáll, az eddig is világos volt, de most már a vita az EU és az Egyesült Államok között van" - tette világossá az EU-csúcs utáni reggelen a kormányfő.

Szerinte a 26 ország "ellenstratégiát" alkotni jött össze Brüsszelben, az Egyesült Államok helyébe lépve folytatni a háborút Ukrajnában, miután az Egyesült Államok kiszállt a háború finanszírozásából.

Orbán Viktor szerette volna megtudni, hogy ezzel kapcsolatban "miben bízik" ebben a helyzetben.

"Ez egy olyan kérdés, amire nincsen válasz" - jegyezte meg, miközben "a gatyánk is rámegy erre a háborúra".

Mint folytatta, a NATO-ban is megváltoztak az erőviszonyok, a békepártiak vannak többségben az USA, Törökország, Szlovákia és Magyarország révén.

Sérelmezte, hogy Ukrajna Európától követel egy 800 ezer-egymillió fős hadsereget, miközben "ennyi pénz nincs", nemhogy Európában, Amerikában sincs.

Brüsszeli vétójáról azt mondta, "úgy tűnik, hogy én vétóztam, de vissza fognak jönni", fogalmazta meg reményeit arról, hogy az uniós tagállamok meg fogják változtatni véleményüket a háborúval kapcsolatban.

Véleménynyilvánító szavazás

A véleménynyilvánító szavazásról elmondta, szép dolog a segítség, az ukránoknak szükségük is van rá, de úgy nem lehet segíteni, hogy közben mi tönkremegyünk, "ezt a folyamatot időben meg kell állítani".

"Ukrajna csak akkor lehet az unió tagja, ha minden tagállam támogatja ezt. Nem felgyorsítani kell a tárgyalást, hanem időt kell neki hagyni, minden apró részletet át kell gondolni" - érvelt Orbán Viktor.

Rámutatott, már megkezdődött az EU és Ukrajna közötti kereskedelem kinyitása, de láttuk ennek a következményeit, Ukrajnában lazább szabályozások mellett, olcsóbban állítanak elő élelmiszereket, az rázúdulna az Európai Unióra, ez tönkretenné szerinte Európa gazdaságát.

De van ezen kívül egy szabad munkaerő-áramlási probléma:

Magyarország be tud fogadni évente 30-50 ezer vendégmunkást, de nem tud százezreket. A szavazás hasonló lesz a nemzeti konzultációhoz, gyors lesz és egyszerű,

a következő hetekben, hónapokban le is zajlik.

Megerősítette, egy 800 ezres hadsereget fenntartani, Ukrajnát fenntartani, Európa újrafelfegyverzését elvégezni nem lehet egyszerre megengedni, "tönkremegyünk, ha azt csináljuk, amit a 26 tagállam tegnap elfogadott".

További viták Brüsszellel

A rezsicsökkentéssel kapcsolatos brüsszeli vitával kapcsolatban megjegyezte, ugyanaz a helyzet, mint a migrációval kapcsolatban, amikor is beperelték és megbüntették Magyarországot.

"Amikor ilyen erős nyomás alatt van Magyarország, a konzultációknak, népszavazásoknak óriási jelentőségük van" - húzta alá a kormányfő.

A rezsicsökkentés eltörlésével a magyar családok tömegei járnának rosszul, "nem bírnák ki".

Megjegyezte, a magyar emberek talán nem is érzik, milyen összeget nem fizetnek most ki a rezsicsökkentés miatt. "Brüsszel azt akarja, hogy a rezsicsökkentés ne legyen" - szögezte le.

Ezt a csatát viszont a magyar kormány meg tudja vívni, hiába mondja Brüsszel mellett most a Tisza is azt, amit, ez márpedig egy évben 500 ezer forinttal magasabb terhet jelentene a magyar családoknak.

Árak

Jó hírként közölte, van már árcsökkenés a boltokban, "de ez nem elég", még mindig el kell tudni kerülni a hatósági árakat.

"Az árak nem emelkednek, hanem az árakat emelik" - mondta, hozzátéve,

egy hetük van a boltoknak az árak megfékezésére.

USAID-pénzek

Magyarország szerinte örül annak, ha külföldről pénz érkezik, a magyar gazdaság jó teljesítményéhez szükségesek is ezek a pénzek, ezek a "jó dollárok".

"De vannak rossz dollárok, befolyásszerzés céljából" - folytatta.

Ezek felfedésére az amerikai kormány érkezett Magyarország segítségére, kiteregette, hogy az előző kormány alatt külföldön befolyásszerzésre költöttek komoly mennyiségű dollárt, "mi a bot másik végén állunk" - ecsetelte.

Közben Brüsszelből is fizettek embereket arra, hogy Magyarországon Brüsszel akarata érvényesüljön, ezt viszont még fel kell tárni, a nehézséget az is adja, hogy "az még a mi pénzünk is", arra küldték, hogy "befolyásolják a magyar álláspontot, például a rezsicsökkentés ügyében".

Ez a "takarítási" munka húsvétra zárulhat le.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: Irán válaszcsapása mindent megváltoztathat

Szakértő: Irán válaszcsapása mindent megváltoztathat

Több mint két hete kezdett katonai akciót Irán ellen az Egyesült Államok és Izrael, az éjjel pedig újabb támadássorozat zajlott a térségben. Az amerikai elnök többször jelezte, hogy hamarosan lezárulhat a konfliktus. Szalai Mátét, a Clingendael Intézet kutatóját kérdeztük ennek esélyéről.

Elemzők március 15-ről: két nagy politikai tömböt láttunk, de nem az dönti el a választást, hol voltak többen

Ismét vita alakult ki a Fidesz és a Tisza Párt között annak kapcsán, hogy március 15-én a kormánypárti Békemeneten, vagy a Tisza által szervezett Nemzeti meneten vettek-e részt többen. A „számháború” jelentőségéről Pálfalvi Milánt, a Nézőpont Intézet elemzőjét és Horn Gábort, a Republikon Alapítvány kuratóriumának elnökét kérdeztük az InfoRádióban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.16. hétfő, 18:00
Nacsa Lőrinc
a Miniszterelnökség Nemzetpolitikáért Felelős Államtitkára
Durva kihívások és a növekedés lehetősége egyszerre: ez a magyar zöldségágazat

Durva kihívások és a növekedés lehetősége egyszerre: ez a magyar zöldségágazat

Óriási kiaknázatlan lehetőségek rejlenek a hazai kertészeti ágazatban, ezek kihasználásával Magyarország jelentősen megerősíthetné közép-európai pozícióját. A termelőket ugyanakkor komoly kihívások elé állítja a klímaváltozás, az egyre agresszívebb növényi vírusok megjelenése, az uniós hatóanyag-kivonások és az EU-n kívülről érkező olcsó import. A megoldást a technológiai korszerűsítés, az integrált biológiai növényvédelem, az egyenlő piaci feltételek megteremtése és a fiatal gazdák célzott támogatása jelentheti – foglalta össze a legfontosabb feladatokat Nagypéter Sándor, a DélKerTÉSZ elnök-ügyvezetője - jelentette az Agrárszektor.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×