Magyarországon évente 37 millió munkanap esik ki táppénz és betegszabadság miatt, a fizikai inaktivitásból eredő betegségek 268 milliárd forinttal terhelik az egészségügyi rendszert. A 35 év feletti korosztályban pedig évente több száz milliárd forintnyi gazdasági kiesés keletkezik, mivel a krónikus betegségek miatt 30-40 százalékos produktivitáscsökkenés tapasztalható – hívta fel a figyelmet az Egészségesebb Munkahelyekért Egyesület (EMEGY).

A munkavállalók egészségének megőrzése nem csupán egyéni érdekként jelenik meg, hanem a vállalkozások hosszú távú sikerének alapfeltétele is. Ha a cégek rendszeresen támogatják munkavállalóik egészségét, és mozgásprogramokkal ösztönzik őket, akár 14 százalékos növekedést is elérhetnek a nyereségükben - írja az Index.

Az EMEGY célja, hogy szakmai iránymutatásokat nyújtson a szakpolitikának, és felhívja a munkáltatók figyelmét a fizikai inaktivitás hosszú távú következményeire. Az egyesület nemcsak a problémák feltárásában, hanem a megoldások felmutatásában is aktív szerepet vállal. Interaktív programokat, eszközöket és képzéseket biztosít, amelyek segítik a munkáltatókat abban, hogy támogassák munkavállalóik egészségmegőrzését, s ezáltal a munkavállalók tudatosabban szervezhetik mindennapjaikat, több figyelmet fordítva az egészségükre.

„Jelenleg leginkább a kimerültség, a kiégés mint végső állapot foglalkoztatja a vállalatokat, mert komoly teljesítménybeli visszaesést vagy munkából való kiesést okoz a fizikai betegségek megjelenésén keresztül. De ez csak a jéghegy csúcsa. Emögött többek között hosszabb távú szorongás, túlórázás, stresszterheltség, megküzdési problémák hiányosságai, túlhajszoltság, munkaszervezési problémák állnak” – mondta Toldy Anna, az EMEGY egyesületi főtitkára.

Az EMEGY tapasztalata szerint az ügy érdekében lépő vállalatok a hatékony eszközöket keresik, és kevésbé a számok, mutatók fogják meg őket.

"Hazai kutatások is bizonyították, hogy aki sportol, az a munkahelyén szignifikánsan jobban kezeli a stresszt, egészségesebben táplálkozik, jellemzőbb rá, hogy mentes a függőségektől, és jobb a mozgásszervi egészsége” – tette hozzá a munkavédelmi szakember, aki szerint itt az ideje tudatosan megerősíteni egészségszokásainkat, mind pszichés mind fizikális oldalon.

A szakember szerint jelenleg hiányzik a keretrendszer, az eszközök, tanácsadás, iránymutatások, vállalkozásokat segítő, jó példákat bemutató díjak, pályázatok, így a több millió munkanap, ami betegség miatt esik ki évente, rendkívül leterheli az egészségügyet és a munkáltatói oldalon több százmilliárd forint kiesést okoz.

A betegszabadság okozta károkat nehéz megbecsülni, mind az állam, mind a vállalatok szemszögéből. Az EMEGY szerint mindent együttvéve akár ezer milliárd forint körüli összeget is jelenthet a költségvetés és a cégek számára.

„A hazai munkáltatók közel 80 százaléka stratégiai fontosságúnak tartja a munkavállalói jóllétet, egészséget, de csak közel 20 százalékuk tesz aktívan ezért a mindennapokban. A különbség pedig a tudás és a rendelkezésre álló adatok, valamint az eszközök hiányából fakad. De már napvilágot láttak olyan jó gyakorlatok is, hogy a sportolás is adómentessé vált, a foglalkozási megbetegedések körét kibővítették a kiégéssel, országos munkahelyi egészséghetet tartanak, a cafeteriaelemek közé bekerültek a sportolást és egészséget, vagy épp a sporteszköz-vásárlást támogató kategóriák is” – fejtette ki Toldy Anna.

Már az EU-s iránymutatások is abba az irányba terelnek bennünket, hogy csökkentsük az ülő munkavégzés idejét, maximum 5 órára. A kétórás vagy azt meghaladó hosszan tartó ülést mint kockázatot kezelni kell, és megelőzni azt, hogy ilyen feltétel kialakulhasson. Biztosítani kell ülő/álló munkaállomásokat a testhelyzet váltására, és ideálisan 30–40 percenként, de legfeljebb 50 percenként megtörni az ülést. Ezt lehet napi tornákkal, átmozgatást támogató megoldásokkal, oktatásokkal, heti rendszeres sportfoglalkozásokkal, tornaterem biztosításával, torna- vagy terembérleti megoldásokkal, népszerűsítő kampányokkal, sportnapokkal, helyi vagy országos sporteseményekre való nevezésekkel megoldani.

Fizikai munkásoknál– akik sokat állnak, járnak – más a helyzet. Náluk pont a rendszeres munkaközi regenerációt, pihenést kell támogatni, az alapos bemelegítést, a munka utáni lenyújtást ott, ahol a megterhelések keletkeztek a mozgásszervrendszerben. Érdemes erőt, energiát, pénzt fektetni a kreatív sportnapokba, sporteseményekbe, illetve egyéb gyakorlatias, jó hangulatú megoldásokba, ahol tudják mutatni erejüket, fittségüket, míg a mozgásszervi programok jó megoldást jelent a leterhelt fájó végtajaik kezelésére - írja a portál.