Infostart.hu
eur:
385.22
usd:
331.86
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Man fueling car with bio diesel pump in garage.
Nyitókép: Peter Dazeley/Getty Images

Vérszagot fogtak az európai autógyártók: a belső égésű motorok betiltásának elhalasztását követelik

Fokozza a nyomást az autóipar az Európai Bizottságra annak érdekében, hogy kerüljön le a napirendről a belső égésű motorok eredetleg 2035-től tervezett betiltása. Erről még tavaly márciusban döntött az Ursula von der Leyen vezette testület. Az autóipar vezetői "ráéreztek" arra, hogy van mód a kezdeményezés halasztására.

Hónapokkal ezelőtt már élesen bírálta az új benzin- és dízelüzemű autók forgalomba helyezésére 2035-től érvénybe lépő tervezett uniós tilalmat a BMW AG vezérigazgatója, Oliver Zipse a Handelsblatt német lapnak adott interjúban. "Felelőtlennek tartom a belső égésű motorok fokozatos kivonását szorgalmazó politikát" – fogalmazott. Az igazgató felhívta a figyelmet arra is, hogy Európában az elektromos autók tömeggyártásához szükséges nyersanyagok, például a lítium, a kobalt és a ritkaföldfémek egész egyszerűen nem állnak rendelkezésre. Ezért

Európa azt kockáztatja, hogy importfüggővé válik és politikai zsarolásnak szolgáltatja ki magát

– jelentette ki, kimondatlanul is az európai piacokat olcsóbb elektromos autókkal elárasztó Kínára utalva. Egyik legfőbb érve az volt, hogy súlyos társadalmi probléma lehet abból, ha a mobilitás nem lesz megfizethető.

A Brüsszel által eredetileg tavaly márciusban elfogadott irányelv értelmében 2035 után csak akkor lehet új, belső égésű motorral hajtott járműveket forgalomba helyezni az EU-ban, ha klímasemleges e-üzemanyaggal működnek.

Ezúttal a francia Renault járműipari csoport vezérigazgatója, Luca de Meo nyilatkozott minderről ugyancsak a Handelsblatt német gazdasági napilapnak. A vezérigazgató a tervezett 2035-ös kivonással kapcsolatban "nagyobb rugalmasságra" szólított fel, szerinte a 2035-ös időpont túl korai, szerinte inkább 2040-re kellene törekedni.

Luca de Meo, aki 2009 és 2020 között a Volkswagen egyik csúcsmenedzsere volt, jelenleg pedig a Renault mellett az Európai Gépjárműgyártók Szövetségét is vezeti, az interjúban ugyanakkor a technológiai nyitottság mellett foglalt állást, és szerinte a teljesen elektromos autók csupán a megoldások egyikét jelentik, ugyanakkor óva intett az elektromobilitás céljaitól való alapvető eltéréstől.

A Handelsblatt emlékeztetett arra, hogy a napokban a német autóipar ugyancsak arra szólította fel az Európai Bizottságot, hogy az elektromos autókat ne tekintse a közlekedési átállás egyetlen lehetőségének. "A kitűzött klímacélok eléréshez minden technológiára szükség van" – idézte a lap Hildegard Müllert, a Német Autóipari Szövetség elnökét.

A múlt hét közepén újabb öt évre az Európai Bizottság elnökévé választott Ursula von der Leyen az elkövetkező időszakra szóló politikai programjában jelezte, hogy enyhíthetik a belső égésű motorral felszerelt új autók kilátásba helyezett értékesítési tilalmát. Részleteket azonban nem közölt.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×