Infostart.hu
eur:
388.53
usd:
330.75
bux:
110730.16
2025. december 22. hétfő Zénó
Man fueling car with bio diesel pump in garage.
Nyitókép: Peter Dazeley/Getty Images

Vérszagot fogtak az európai autógyártók: a belső égésű motorok betiltásának elhalasztását követelik

Fokozza a nyomást az autóipar az Európai Bizottságra annak érdekében, hogy kerüljön le a napirendről a belső égésű motorok eredetleg 2035-től tervezett betiltása. Erről még tavaly márciusban döntött az Ursula von der Leyen vezette testület. Az autóipar vezetői "ráéreztek" arra, hogy van mód a kezdeményezés halasztására.

Hónapokkal ezelőtt már élesen bírálta az új benzin- és dízelüzemű autók forgalomba helyezésére 2035-től érvénybe lépő tervezett uniós tilalmat a BMW AG vezérigazgatója, Oliver Zipse a Handelsblatt német lapnak adott interjúban. "Felelőtlennek tartom a belső égésű motorok fokozatos kivonását szorgalmazó politikát" – fogalmazott. Az igazgató felhívta a figyelmet arra is, hogy Európában az elektromos autók tömeggyártásához szükséges nyersanyagok, például a lítium, a kobalt és a ritkaföldfémek egész egyszerűen nem állnak rendelkezésre. Ezért

Európa azt kockáztatja, hogy importfüggővé válik és politikai zsarolásnak szolgáltatja ki magát

– jelentette ki, kimondatlanul is az európai piacokat olcsóbb elektromos autókkal elárasztó Kínára utalva. Egyik legfőbb érve az volt, hogy súlyos társadalmi probléma lehet abból, ha a mobilitás nem lesz megfizethető.

A Brüsszel által eredetileg tavaly márciusban elfogadott irányelv értelmében 2035 után csak akkor lehet új, belső égésű motorral hajtott járműveket forgalomba helyezni az EU-ban, ha klímasemleges e-üzemanyaggal működnek.

Ezúttal a francia Renault járműipari csoport vezérigazgatója, Luca de Meo nyilatkozott minderről ugyancsak a Handelsblatt német gazdasági napilapnak. A vezérigazgató a tervezett 2035-ös kivonással kapcsolatban "nagyobb rugalmasságra" szólított fel, szerinte a 2035-ös időpont túl korai, szerinte inkább 2040-re kellene törekedni.

Luca de Meo, aki 2009 és 2020 között a Volkswagen egyik csúcsmenedzsere volt, jelenleg pedig a Renault mellett az Európai Gépjárműgyártók Szövetségét is vezeti, az interjúban ugyanakkor a technológiai nyitottság mellett foglalt állást, és szerinte a teljesen elektromos autók csupán a megoldások egyikét jelentik, ugyanakkor óva intett az elektromobilitás céljaitól való alapvető eltéréstől.

A Handelsblatt emlékeztetett arra, hogy a napokban a német autóipar ugyancsak arra szólította fel az Európai Bizottságot, hogy az elektromos autókat ne tekintse a közlekedési átállás egyetlen lehetőségének. "A kitűzött klímacélok eléréshez minden technológiára szükség van" – idézte a lap Hildegard Müllert, a Német Autóipari Szövetség elnökét.

A múlt hét közepén újabb öt évre az Európai Bizottság elnökévé választott Ursula von der Leyen az elkövetkező időszakra szóló politikai programjában jelezte, hogy enyhíthetik a belső égésű motorral felszerelt új autók kilátásba helyezett értékesítési tilalmát. Részleteket azonban nem közölt.

Címlapról ajánljuk

A csehek és a sorkatonaság, érdekes felmérés készült

A csehek 53 százaléka egyetért az adminisztratív katonai nyilvántartás esetleges bevezetésével, míg egyharmaduk ellenzi azt – derül ki az NMS ügynökségnek a Cseh Rádió számára készített felméréséből. Az adminisztratív nyilvántartás a 18 és 60 év közötti cseh állampolgárokat érintené, akikre a hadkötelezettség vonatkozik.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

A vállalkozásfejlesztési szakpolitika alapvető célja, hogy a kkv-k számára kiszámítható és stabil működési keretrendszer álljon rendelkezésre. Ennek mentén időről időre fellángol a vita az adórendszert illetően is. Elég hatékony-e, megfelelően ösztönzi-e a gazdasági szereplőket, támogatja-e a növekedést? Segíti-e a társadalmi igazságosság érvényre jutását? Szükség van-e a hangsúlyok eltolására? Ez egy természetes folyamat és szükség is van rá, hiszen a gazdaság szerkezete változik, a gazdasági szereplők viselkedése sem állandó, így előfordulhat, hogy ami a múltban működött, ma már nem elég hatékony és vice versa. A vállalkozásbarát adózási környezet teremti meg azt az alapot, amelyre a vállalkozásfejlesztési szakpolitika célzott eszközei rá tudnak épülni: a támogatások, kedvezményes programok és fejlesztési ösztönzők így nem helyettesítik, hanem tovább erősítik az adórendszer vállalkozásbarát hatását, és elősegítik, hogy a vállalkozások a rendelkezésre álló lehetőségeket növekedéssé, innovációvá és tartós versenyképességgé alakítsák. Magyarországon a viták központjába igen gyakran a társasági adó kerül. A kritikák sok esetben a 9 százalékos kulcsot célozzák, a legjellemzőbb bírálat, hogy az alacsony adókulcsnak köszönhetően a vállalatok nem veszik ki eléggé szerepüket a közteherviselésből. Érdemes ezért körbejárni a társasági adó mértékét, megvizsgálva az a vállalkozásfejlesztéssel, növekedéssel való kapcsolatát, az alacsony adókörnyezet jelentette előnyöket, amelyek talán nem mindig szembetűnők.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×