eur:
408.22
usd:
376.8
bux:
0
2024. november 2. szombat Achilles
Nyitókép: Facebook/Orbán Viktor

Orbán Viktor: Európa elhibázta az első lépést

Az ukrajnai háború jelentőségéről, az Egyesült Államok szándékairól, az európai parlamenti választásokról fejtette ki gondolatait a kormányfő.

Nekünk olyan vezetőket kell választanunk, akik képesek megakadályozni, hogy Európa belesodródjon egy Oroszországgal szembeni háborúba - hangsúlyozta Orbán Viktor a Magyar Nemzetnek adott interjúban. Mint mondta, két év alatt fő kérdéssé vált az ukrajnai helyzet, mert eleinte például Németország azt mondta, csak sisakokat küldenek, szó sem lehet fegyverekről. "Ma Ukrajna területén német gyártmányú tankok száguldoznak, és arról beszélnek, hogy légvédelmi rendszereket is átadnak. Már arról folyik a diskurzus, hogy kell-e német katonáknak ukrán területre lépniük a NATO keretein belül. Így jutottunk el a sisaktól a közvetlen konfrontációig" - sorolta a miniszterelnök.

Ennek az oka szerinte az, hogy Európa elhibázta az első lépést. A magyar kormány nem, de az európai vezetők azt mondták, a háborút nemzetköziesíteni kell. Vagyis Európának és Amerikának, aztán most már a NATO-nak is oda kell állnia Ukrajna mögé. A kormányfő úgy látja, már két éve lehetett tudni, hogy a háború logikája azt fogja megkövetelni, hogy egyre szorosabban vonódjon be Európa a háborúba. Ugyanis "a háború logikája más, mint a békéé. Amikor valaki már benne van, embereket veszített, pénzt költött, a gazdasága is alkalmazkodott, akkor már a háború logikája vezérli a gondolkodást", fogalmazott.

Arra a kérdésre, hogy előfordulhat-e, hogy csak szavakban tudunk kivételek lenni, hiszen végső soron a NATO tagjai vagyunk és vannak kötelezettségeink, Orbán Viktor azt mondta: "Ez Magyarország nagy kérdése. Hogy összhangban tudjuk-e tartani a tetteinket a szándékainkkal és a szavainkkal. Ez mindig erő kérdése. Amikor az első világháborúból Tisza István ki akart maradni, nem volt hozzá ereje. Horthy Miklósnak sem volt ereje, hogy ezt a második világháborúban megtegye. A szándék mindig megvolt, az erő nem. A következő hónapokban kiderül, vajon a mostani magyar kormánynak lesz-e elég ereje. Erről szól az európai választás, ezért kérem a háborúellenes magyar kormány megerősítését a választóktól".

Felmerült az is, miként lehet magyar képviselők Brüsszelbe küldésével hatást gyakorolni a háború alakulására. Orbán Viktor szerint két kapcsolat van:

  • az Európai Parlamentnek szerepe lesz abban, hogy az európai országok mikor, mennyi pénzt, fegyvert és támogatást nyújtanak Ukrajnának.
  • ugyan az Európai Parlamentbe küldünk képviselőket, de minden választás nemzeti alapon történik. Tehát ez a választás megerősíti vagy gyengíti a kormányokat, mert bár a választás nem róluk szól, "a demokráciának ez a természete".

A kormányfő azt reméli, hogy a háborúpárti európai kormányokat meg­gyengítik a saját szavazóik, és világos jelzést adnak, hogy változást akarnak.

Szerinte Európát az Egyesült Államok sodorja a háború felé. "Amerika a világ és a NATO legnagyobb katonai ereje, ha eldönti, hogy ő az egyik háborúzó fél mögé áll, akkor ma a nyugat-európai vezetők nem elég erősek ahhoz, hogy nemet mondjanak. Ez alól egyedül Magyarország kivétel" - vélekedett. Meglátása szerint Amerikában csak akkor lesznek jó döntések, ha Donald Trump visszatér, és Európában csak akkor, ha a mostani választáson határozott békepárti jelzést kapnak a vezetők.

Magyarország nemcsak azért "sziget a liberális óceánban" Orbán Viktor szerint, mert konzervatív ország, hanem azért is, mert itt felépítettek egy olyan önvédelmi rendszert, amely képes talpon maradni ilyen nagy nyugati, amerikai törekvéssel szemben.

"Amerika mindemellett a barátunk, a szövetségesünk. De a napnál is világosabb, hogy úgy szövetségesünk és úgy barátunk, hogy befolyásolni akar bennünket azokban a kérdésekben, amelyekben nem értünk egyet. Trump elnöksége azért volt üde színfolt, mert ő nem csinált ilyet. A háború előtt az amerikai erőkivetítést arra használták, hogy szellemi természetű ügyekben befolyásoljanak bennünket. A véleménykülönbségek leginkább a migráció és a genderkérdés kezelésében mutatkoztak meg" - magyarázta.

Címlapról ajánljuk
Megvan a repülőkhöz a zöld üzemanyag, de nyomós ok miatt nem használják

Megvan a repülőkhöz a zöld üzemanyag, de nyomós ok miatt nem használják

2022-ben a légi közlekedés a globális szén-dioxid-kibocsátás 2 százalékát tette ki, és a kibocsátás mennyisége az elmúlt évtizedekben gyorsabban nőtt, mint a vasúti, közúti vagy hajózási szektoré. A fenntartható repülés azonban még hosszú mérföldekre van - állapítja meg jelentésében az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány. Az USA inkább ösztönzőkkel, az EU pedig inkább szabályozásokkal próbálja előmozdítani az átállást.

Friss felmérés mutatja, mit gondolnak a németek az amerikai elnökválasztás kimeneteléről

A Demokrata Párt elnökjelöltjének, Kamala Harrisnak drukkol a németek túlnyomó többsége, de valamelyest csökkent azoknak az aránya, akik tényleges győzelmében hisznek. Erről tanúskodik a ZDF közszolgálati televízió legfrissebb felmérése, immár kevesebb mint egy héttel az amerikai elnökválasztás előtt. Ami a magas rangú politikusokat illeti, ők ügyelnek arra, hogy a nyilvánosság előtt egyértelműen ne foglaljanak állást, a kormánykoalíció pártjai és az ellenzéki konzervatív CDU/CSU vezetőinek nyilatkozataiból ugyanakkor kitűnt, hogy Harris hívei.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.04. hétfő, 18:00
Böcskei Balázs politológus, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója
Mráz Ágoston Sámuel a Nézőpont Intézet igazgatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×