Infostart.hu
eur:
388.58
usd:
330.66
bux:
110619.36
2025. december 22. hétfő Zénó
Leadja voksát egy nő az elnökválasztás első fordulójában Helsinki egyik szavazóhelyiségében 2024. január 28-án.
Nyitókép: MTI/AP/Szergej Gric

Május végéig delegálhatnak tagokat a jelöltek és jelölőszervezetek a választási bizottságokba

A jelölőszervezeteknek, független jelölteknek alapvető érdekük, hogy valamennyi választási bizottságba delegáljanak tagot.

Az európai parlamenti, önkormányzati és nemzetiségi választáson jogerősen nyilvántartásba vett jelöltek és jelölőszervezetek tagokat delegálhatnak a választási bizottságokba, a delegáltak bejelentésének határideje május 31.

A június 9-ei választáson minden szavazókörben működik szavazatszámláló bizottság (szszb), minden településen helyi választási bizottság, a vármegyékben területi választási bizottság (Budapesten Fővárosi Választási Bizottság), továbbá országos hatáskörrel és illetékességgel a Nemzeti Választási Bizottság (NVB). Az egy szavazókörös településen a szavazatszámláló bizottság feladat- és hatáskörét a helyi választási bizottság (hvb) látja el.

A választási bizottságok választott és megbízott (delegált) tagokból állnak. A szavazatszámláló bizottságok választott tagjait a 2022-es országgyűlési választás előtt választották a képviselő-testületek, míg a hvb-k és tvb-k választott tagjait 2023 őszén a képviselő-testületek, illetve a vármegyei közgyűlések választották meg. A további tagokat a június 9-ei választáson induló, jogerősen nyilvántartásba vett jelöltek és jelölőszervezetek bízhatják meg.

A jelölőszervezeteknek, független jelölteknek alapvető érdekük, hogy valamennyi választási bizottságba delegáljanak tagot, mivel így saját megbízottjaikon keresztül győződhetnek meg a választás tisztaságáról, ellenőrizhetik azt és részt vehetnek a jogviták eldöntésében.

A választási bizottságokban ülő választott és megbízott tagoknak - az NVB-be az EP-lista jogán delegált bizottsági tagok kivételével - azonos jogaik és kötelezettségeik vannak. A jelölt, jelölőszervezet által megbízott tag a bizottság rendelkezésére álló valamennyi információt megismerheti. A tevékenysége során tudomására jutó személyes adatokat azonban sem az őt megbízó pártnak, sem másnak nem adhatja ki.

Az EP-választáson listát állító pártok valamennyi választási bizottságba (szavazatszámláló bizottságba két-két, hvb-be, tvb-be, FVB-be és az NVB-be egy-egy) tagot delegálhatnak, az NVB munkájában azonban ezek a tagok tanácskozási joggal vehetnek részt, szavazattal nem élhetnek.

A szavazatszámláló bizottságokba - országosan 10 119 van -, illetve az egy szavazókörös településeken a hvb-kbe - két-két tagot delegálhatnak a településen induló polgármester-jelöltek, az egyéni listás illetve egyéni választókerületi jelöltek, a kompenzációs listát állító jelölőszervezetek, a vármegyei listát (fővárosi listát) állító jelölőszervezetek és Budapesten a főpolgármester-jelöltek.

A helyi (Budapesten a kerületi) választási bizottságokba ugyancsak egy-egy tagot delegálhatnak a településen induló polgármester-jelöltek, az egyéni listás, illetve egyéni választókerületi jelöltek, a kompenzációs listát állító jelölőszervezetek. Nem delegálhatnak azonban tagot a vármegyei listát (fővárosi listát) állító jelölőszervezetek és Budapesten a főpolgármester-jelöltek.

A területi választási bizottságokba (Budapesten az FVB-be) a vármegyei (fővárosi) listát állító jelölőszervezetek és Budapesten a főpolgármester-jelöltek delegálhatnak egy-egy tagot. Az NVB-be pedig csak az EP-listaállítás jogán lehetséges a tag megbízása.

A közös listát állító jelölőszervezetek együttesen jogosultak a választási bizottságok tagjainak megbízására.

A nemzetiségi önkormányzati választáson induló jelölteknek, jelölőszervezeteknek nincs lehetőségük tagot delegálni a választási bizottságokba, azonban bejelentett megfigyelőik útján ők is részt vehetnek a szavazás törvényességének ellenőrzésében.

A megbízott tagokat május 31-én 16 óráig lehet bejelenteni az illetékes választási irodáknál. Az irodák ellenőrzik, hogy a megbízott tagnak van-e választójoga, ugyanis a választási bizottság megbízott tagjának lakóhelyére vonatkozóan nincs korlátozás, de az előírás, hogy a központi névjegyzékben szerepelnie kell.

Címlapról ajánljuk

A csehek és a sorkatonaság, érdekes felmérés készült

A csehek 53 százaléka egyetért az adminisztratív katonai nyilvántartás esetleges bevezetésével, míg egyharmaduk ellenzi azt – derül ki az NMS ügynökségnek a Cseh Rádió számára készített felméréséből. Az adminisztratív nyilvántartás a 18 és 60 év közötti cseh állampolgárokat érintené, akikre a hadkötelezettség vonatkozik.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

Társasági adó: amikor a kevesebb pont, hogy több

A vállalkozásfejlesztési szakpolitika alapvető célja, hogy a kkv-k számára kiszámítható és stabil működési keretrendszer álljon rendelkezésre. Ennek mentén időről időre fellángol a vita az adórendszert illetően is. Elég hatékony-e, megfelelően ösztönzi-e a gazdasági szereplőket, támogatja-e a növekedést? Segíti-e a társadalmi igazságosság érvényre jutását? Szükség van-e a hangsúlyok eltolására? Ez egy természetes folyamat és szükség is van rá, hiszen a gazdaság szerkezete változik, a gazdasági szereplők viselkedése sem állandó, így előfordulhat, hogy ami a múltban működött, ma már nem elég hatékony és vice versa. A vállalkozásbarát adózási környezet teremti meg azt az alapot, amelyre a vállalkozásfejlesztési szakpolitika célzott eszközei rá tudnak épülni: a támogatások, kedvezményes programok és fejlesztési ösztönzők így nem helyettesítik, hanem tovább erősítik az adórendszer vállalkozásbarát hatását, és elősegítik, hogy a vállalkozások a rendelkezésre álló lehetőségeket növekedéssé, innovációvá és tartós versenyképességgé alakítsák. Magyarországon a viták központjába igen gyakran a társasági adó kerül. A kritikák sok esetben a 9 százalékos kulcsot célozzák, a legjellemzőbb bírálat, hogy az alacsony adókulcsnak köszönhetően a vállalatok nem veszik ki eléggé szerepüket a közteherviselésből. Érdemes ezért körbejárni a társasági adó mértékét, megvizsgálva az a vállalkozásfejlesztéssel, növekedéssel való kapcsolatát, az alacsony adókörnyezet jelentette előnyöket, amelyek talán nem mindig szembetűnők.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×