"Tájékoztatom a tisztelt Országgyűlést, hogy köztársasági elnöki megbízatásomról lemondok a köztársasági elnök jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CX. törvény 2. §-a alapján" - írta Novák Katalin 2024. február 11-én, vasárnap az Országgyűlés honlapján megjelent dokumentum szerint.
Novák Katalin egy televíziós beszédben jelentette be a lemondását, de a köztársasági elnök jogállásáról szóló törvény szerint ez csak akkor válik hivatalossá, amikor távozásának szándékát írásban is közli az Országgyűléssel - ez történt meg mostanra.
A törvények szerint két választási lehetősége volt:
- megjelöli, hogy mikortól hatályos a lemondása. Ez nem lehet hamarabb, mint az írásos nyilatkozatának parlamenti kézhezvételétől számított 15 nap.
- nem írja bele a nyilatkozatba a távozása pontos időpontját, ez esetben az Országgyűlés dönt róla, a dokumentum megérkezése után, 15 napon belül. Ez utóbbira kerül sor ezután.
A törvényhozás tavaszi ülésszaka a tervek szerint, február 26-án kezdődik. A lemondás után egy átmeneti időszak következik, amelyben ideiglenesen az Országgyűlés elnöke veszi át az államfő feladatait. Kövér Lászlót ebben a néhány napban valamelyik alelnöke helyettesíti majd a parlamentben. Ez történt 2012. április 2. és május 9. között is, amikor Schmitt Pál mondott le a köztársasági elnökségről.
Kövér László csak korlátozott jogkörökkel rendelkezik majd, az Országgyűlés például nem oszlathatja fel.
Az új államfőt az Országgyűlés választja meg az előző elnök megbízatásának megszűnése után, 30 napon belül. Ezt egy jelölési időszak előzi meg.
A jelöltállításhoz az országgyűlési képviselők legalább egyötödének írásbeli ajánlása szükséges.
Az alaptörvény szerint bárki lehet köztársasági elnök, aki magyar állampolgár és betöltötte a 35. életévét.
A parlament kétharmados többséggel választja meg az új államfőt. Ha viszont az első szavazás esetleg eredménytelen lenne, akkor a másodikon a legtöbb voksot kapott két jelölt indulhat el, és közülük az lesz a Sándor-palota lakója, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta.
Az új államfő a választás eredményének kihirdetését követő nyolcadik napon lép hivatalba, és legfeljebb egyszer választható újra.
