Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
Macroshot of a 200 Hungarian Forint note
Nyitókép: HendrikDB/Getty Images

Hihetetlen áron kelt el két régi papír kétszázas

Sokan nem is gondolnák, mennyit érhet egyik-másik régi, forgalomból már kivont pénz.

Egymillió forintot fizettek két darab papír kétszázasért a Vaterán tavaly szeptemberben - írja az online piactér közleménye alapján a Telex.

A Károly Róbert királyt és a diósgyőri várat ábrázoló papír kétszázast 2009-ben vonták ki a forgalomból. Az online használtcikk-oldalon eladott két papírpénzért azért adtak ilyen magas összeget,

mert a legutolsó, 2007-es dátum volt rajtuk, a legutolsó széria sorozatjelét viselték, és emellett a sorszámuk is nagyon alacsony volt.

A közlemény arra is kitér, hogy már a koronavírus-járvány előtti években is folyamatosan nőtt a numizmatikai termékkategória forgalma, ami éves szinten sok százmillió forintra nőtt - írja a lap.

A magyar forintot 1946 augusztus 1-jén vezették be, az ehhez a dátumhoz közel készült, makulátlan vagy jó állapotú érmék különösen sokat érnek: nemrég egy különösen ritka, próbaveretként 1947-ben készült alumínium 10 filléres több mint 400 ezer forintért kelt el. A forint pénzérmék esetében a piaci értékét a fellelhetőség (a megmaradt példányok száma) és az állapotuk határozza meg. Egy verdefényes, tökéletes állapotú példány sokkal többet érhet egy olyannál, amely éveken át közkézen forgott.

Címlapról ajánljuk
Ilyen volt a világ 2025-ben
Háború, halál, béke

Ilyen volt a világ 2025-ben

2025-ben egy hosszú ideje óta tartó háborút sikerült befagyasztani, egy másik azonban – a béketervek ellenére – még a fegyverszünetig sem jutott. Körképünkben nem csak a világpolitikát meghatározó fegyveres konfliktusokat, de az év más fontos nemzetközi történéseit is áttekintjük.

Inváziós fajok támadása: durva következménye lesz, ha csak akkor cselekszünk, amikor már ég a ház

Amikor egy idegen állat- vagy növényfaj megtelepszik Magyarországon, hajlamosak vagyunk csak ökológiai problémaként gondolni rá, pedig a számlát nem a természet, hanem a gazdaság fizeti. Fertő Imre, a Budapesti Corvinus Egyetem Fenntartható Fejlődés Intézetének professzora az InfoRádióban azt mondta, az igazi veszteség sokszor olyan „láthatatlan” tételekben rejlik, mint a romló vízminőség vagy az eltűnő fajok, ezért fontos a minél gyorsabb cselekvés, továbbá mérsékelni kell az okozott károkat, negatív hatásokat.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×