Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.44
bux:
0
2025. december 26. péntek István
Nyitókép: Pexels.com

Kapósak lettek a hazai fürdővárosok

A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ (NTAK) novemberi adatai szerint idén a fürdővárosokban eltöltött vendégéjszakák száma majdnem 10 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az ünnepi időszak várhatóan tovább emeli a fürdővárosok forgalmát

A legnagyobb emelkedést novemberben Hajdúszoboszlón (22 százalék) és Egerszalókon (19 százalék) mérték. Hét fürdőtelepülés összesített szálláshelyi forgalmának részesedése a vidéki Magyarország teljesítményéből elérte az 56 százalékot.

A legnépszerűbb vidéki fürdőtelepülésnek novemberben Hévíz bizonyult, ahol a legtöbb külföldi vendégéjszakát az Ausztriából érkezők töltötték. A csehek novemberben is Sárvárt és Büköt részesítették előnyben, a románok leginkább Hajdúszoboszlón és Gyulán fürdőztek. A német és osztrák vendégek mellett Hévízen sok cseh vendéget is köszönthettek.

A fürdővárosok közül a hazai vendégek a legtöbb éjszakát Hajdúszoboszlón töltötték el.

Fürdővárosok növekvő népszerűségéhez hozzájárult, hogy az elmúlt években jelentős fejlesztések valósultak meg a gyógyhelyeken a kormány támogatásának köszönhetően. Összesen 14 vidéki gyógyhely újult meg, többek között Bük, Gyula, Hévíz, Zalakaros, Hajdúszoboszló és Sárvár - emlékeztetett az MTÜ.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Mi köze a Golf-áramlatnak egy ország nemzetbiztonságához? – A homokba dugják a fejüket a döntéshozók

Éghajlati billenőelemek, billenőpontok, fordulópontok – olyan fogalmak, amelyekkel egyre többször találkozhatunk ismeretterjesztő és tudományos szakcikkekben is, de a politikusok és a döntéshozók figyelmét nemigen kelti fel, hiszen elintézik azzal a profán kiszólással, hogy „köztudott, hogy az időjárás változik”. Pedig a legújabb kutatások azt mutatják, hogy a globális felmelegedés jelenlegi szintje mellett már "lehetséges" kockázatos fordulópontok bekövetkezte, és a párizsi klímamegállapodás 1,5 és 2°C közötti felmelegedési tartományán belül azok "valószínűsíthetővé" válhatnak, megkérdőjelezve azt a korábban elfogadott elképzelést, hogy az éghajlati fordulópontokat alacsony felmelegedés esetén kis valószínűséggel lépjük át. Kétrészes cikksorozatunk első részében ezen fordulópontok bekövetkeztének természeti hatásait mutattuk be, ebben a cikkben pedig a klímaváltozást érdemben kezelő politikai, gazdasági fellépés lehetőségeit vizsgáljuk meg.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×