Infostart.hu
eur:
364.3
usd:
310.75
bux:
133168.5
2026. április 27. hétfő Zita
Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter (j) beszél, mellette mellette Sövényházi Balázs, Nemesvámos független polgármestere a Nemesvámos határában tavaly feltárt kincsleletről, török kori ezüst pénzérmékről és egy ón-ólom ötvözetű gyűrűről tartott sajtótájékoztatón a Veszprém vármegyei település polgármesteri hivatalában 2023. március 10-én. A lelet különlegessége, hogy a több mint 150 érme és a gyűrű egyszerre került elő.
Nyitókép: MTI/Vasvári Tamás

Navracsics Tibor: technokrata, futurisztikus vízió uralta el az Európai Uniót

Az európai integráció legnagyobb problémája, hogy a közös identitás hiányával szembesül. A magyaroknak fontos a meglévő etnikum-alapú, nyelvhasználaton alapú közös identitás – mondta Navracsics Tibor Budapesten a Századvég által szervezett kerekasztal-beszélgetésen.

„Elitista projektté vált az integráció, miközben a második világháború után a békés európai keresztény társadalom kialakítására irányuló törekvések elbuktak. Napjainkra egy technokrata, futurisztikus vízió uralta el az Európai Uniót, miután az intézményrendszerek, a szabályozás nem jelent közös identitást is” – hangsúlyozta a területfejlesztési miniszter.

A szerdai rendezvényt abból az alkalomból tartották meg, hogy a Századvég kiadásában megjelent magyarul David Goodhart brit író, újságíró Úton hazafelé című kötete, amely a brexit, illetve Donald Trump amerikai elnökké választása okait, hátterét tárja fel. A könyvbemutatón a szerző és Navracsics Tibor beszélgetett az aktuális európai politikai és társadalmi folyamatokról.

„2016-ban, a brexitnépszavazás idején kezdtem írni a könyvet, és a korábban megszokott jobboldali-baloldali törésvonal helyett egy másikat vázoltam fel. Ebben a társadalom a kulturális, oktatási szint alapján különül el akárholokra és valaholokra. Az akárholok alapvetően a liberális diplomások, számuk egyre nő, ők mobilok, az egyetem miatt elköltöznek otthonról. A valaholok a globalizáció vesztesei, kötődnek otthonukhoz, a családhoz, a hagyományokhoz” – jegyezte meg David Goodhart.

Mint kifejtette, a nyugati civilizációban évtizedek óta általános tendencia, hogy az akárholok vannak hatalmon, ami megbontotta az egyensúlyt. Hozzátette: a valaholok elégedetlensége vezetett a brexithez, hiszen úgy tapasztalták, hogy ha az őket képviselő párt győz is egy-egy választáson, elképzeléseik nem valósulnak meg, mivel a közszolgálati médiát, a civil szervezeteket az akárholok uralják.

Navracsics Tibor a beszélgetésen azt mondta, hogy a jelenlegi politikai viták Európában a migrációról, a Kelet-Nyugat választóvonalról, a nemzetek fölé nyúló uniós intézmények legitimitásáról egyre inkább felszínre hozzák az identitás kérdését.

David Goodhart szerint az európai társadalmakban az akárholok-valaholok feszültség megoldásához a politikusok új generációjára van szükség, hogy átíveljék ezt a szakadékot. „Az Egyesült Királyságban sürgősen orvosolni kell, hogy a hagyományos szakmák a háttérbe szorultak, miközben az egyetemre eljutók aránya túllépte az 50 százalékot. Akik nem jutnak felsőoktatási intézménybe, vagyis a valaholok, másodosztályú állampolgároknak érzik magukat, a helyzetet tovább nehezíti a bevándorlás miatt kialakult versenyhelyzet” – mondta.

A rendezvényen mondott köszöntőjében Kenyeres Kinga, a Századvég vezérigazgatója azt emelte ki, hogy Goodhart könyve segít mederbe terelni gondolatainkat. Hozzátette: a Századvég 2016 óta folytat kiterjedt, Európa-szintű közvélemény-kutatásokat meghatározó témákban. „Mindannyian látjuk, hogy egyes uniós tagállamok politikai döntéshozói mintha más irányba mennének, mint amiről saját polgáraik gondolkodnak” – mondta.

Címlapról ajánljuk
Aréna: az élvonalból az Élvonalba – tehetségeket keres a Nobel-díjas Krausz Ferenc

Aréna: az élvonalból az Élvonalba – tehetségeket keres a Nobel-díjas Krausz Ferenc

„A tudomány, a csúcskutatás és a tehetséggondozás ügye az nem egy kormány ügye, az az ország jövője. Nagy horderejű áttörések, amelyek a jövőben életünket befolyásolni tudják, azt jobbá tudják tenni, amelyre a jövő tudásalapú gazdasága épülhet, amelyre a nagy hozzáadott értékű technológiák, termékek fejlesztése épülhet, nem tudnak rövid távú, néhány éves finanszírozásból keletkezni” – mondta Krausz Ferenc Nobel-díjas fizikus, az Élvonal Alapítvány kuratóriumi elnöke az InfoRádió Aréna című műsorában. Hozzátette: nincs élő kapcsolatuk a jövendő kormánnyal, de adott esetben szívesen találkozna Magyar Péter jövendő miniszterelnökkel, mert mint fogalmazott, „a céljai és a mi céljaink százszázalékosan összecsengenek.”

Rogán Antal, Kövér László, Selmeczi Gabriella, Kubatov Gábor és még sokan mások: egy sor ismert fideszes nem lesz ott az új Országgyűlésben

Gulyás Gergely, aki a május 9-én megalakuló új Országgyűlésben a Fidesz-frakció vezetője lesz, közzétette a Fidesz-frakció névsorát. Orbán Viktor kormányfő, Kósa Lajos és Bánki Erik már korábban bejelentette, hogy nem veszi fel a mandátumát, mint ahogy a KDNP vezérkara, így Semjén Zsolt sem – de most kiderült, hogy még egy sor ismert név hiányozni fog a parlamenti padsorokból. Összeállítottuk a nagy hiányzók névsorát.
A külső erők újra húzni kezdték a forintot

A külső erők újra húzni kezdték a forintot

A vezető devizák árfolyamánál ingadozással indult a hét, miután az iráni-amerikai békemegállapodás kilátásai bizonytalanná váltak. A befektetők figyelme a héten több jegybanki kamatdöntő ülésre irányul. A piacok elsősorban azt várják, hogyan értékelik a döntéshozók a közel-keleti háború gazdasági hatásait, így délelőtt végül erősödni tudott az euró és a forint is az újabb tűzszüneti hírére. A forint szempontjából a legérdekesebb mozgatóerőt Magyar Péter leendő miniszterelnök bejelentései jelentik, legyen szó akár a gazdaságpolitika irányáról, akár a kormány összetételéről. A nap folyamán minimális mozgás volt az árfolyamokban, estére 364 környékére érkezett meg a forint az euróval szemben, a dollár-forint 311 körül járt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×