Varga Mihály, az uniós tagországok pénzügyminisztereit tömörítő tanács (Ecofin) ülését megelőzően magyar újságíróknak nyilatkozva közölte, az Európai Bizottság szorosabb felügyelet alá vonná a tagállamok költségvetési politikáját, vagyis erőteljesebben kívánna beleszólni az egyes tagállamok gazdaságpolitikájába.

Hangsúlyozta: Magyarország egyetért azzal, hogy a koronavírus okozta világjárvány és az orosz-ukrán háború kitörése után a tagállamoknak egy fegyelmezettebb költségvetési politikára van szüksége, azonban kifejezetten veszélyesnek tartja azt, hogy az uniós bizottság tagországokra szabott döntésekkel, kettős mércét alkalmazva olyan intézkedéseket hozzon, amelyekkel a költségvetéspolitika alakítását kiveszik a tagállamok kezéből.

"Abba, hogy a fegyelmezettebb költségvetési politikát hogyan alakítjuk ki, nem gondolom, hogy a bizottságnak túlzott hatásköröket, jogköröket kellene adni. Ezt továbbra is rá kell bízni a nemzeti kormányokra, nekik kell kialakítani a megfelelő, az adott országnak leginkább hasznos gazdaságpolitikát" - fogalmazott.

Szavai szerint a magyar kormány már megkezdte ezt a munkát, a pandémia óta csökkenti az államadósság és az államháztartási hiány mértékét. A 2024-es költségvetésben már 3 százalék alatti, 2,94 százalékos hiányt tervez, az államadósság mértéke pedig az előző évhez hasonlóan tovább fog csökkenni.

"Magyarország az idei év után jövőre 66,7 százalékra javítja az államadósság szintjét, ami 10 százalékkal kedvezőbb az uniós átlagnál, miközben a hazánknak járó forrásokat még mindig visszatartja Brüsszel.

Tehát Magyarország ebben a tekintetben is jó példát mutat és jó döntéseket hoz" - fogalmazott.

A nap folyamán előterjeszteni tervezett országspecifikus ajánlásokkal kapcsolatban Varga Mihály azt mondta: az uniós források lehívásához megkövetelt uniós vállalásokat Magyarország igazolhatóan teljesítette, az Európai Bizottság azonban újabb és újabb kifogásokkal áll elő annak érdekében, hogy a jogosan járó támogatásokat továbbra se folyósítsa.

"Úgy érezzük, hogy a dokumentum alapján az Európai Bizottság továbbra is azt készíti elő, hogy hogyan ne adja oda a Magyarországnak járó forrásokat. Ez elfogadhatatlan."

Megjegyezte, ha ezek a pénzek már megérkeztek volna a magyar költségvetésbe, akkor Magyarország tavalyi gazdasági növekedése nem 4,6 százalék, hanem 5 százalék fölötti tartományban lett volna.

"Hazánk számos reformot végrehajtott az uniós pénzekhez való hozzáférés érdekében, így a 2024-es költségvetésben a teljes összeggel számolunk" - mondta.

A pénzügyminiszter végezetül összegezte:

két olyan fontos dokumentum van a pénteki tanácsülés napirendjén, amelyek esetében az uniós bizottság jogköreinek kiterjesztését, lopakodó beavatkozását készíti elő a tagállamok gazdaságpolitikájába.

A magyar kormány ezeket nem tudja elfogadni, és továbbra sem fog hozzájárulni, hogy a brüsszeli testület bármilyen eszközzel veszélyeztesse azokat az eredményeket, köztük a rezsivédelem kialakítását, amiket Magyarország az elmúlt években elért - tette hozzá Varga Mihály.