Infostart.hu
eur:
384.79
usd:
327.98
bux:
121282.66
2026. január 20. kedd Fábián, Sebestyén
Nyitókép: Unsplash.com

Újabb javaslatok jöttek a kútamnesztia ügyében

Megkezdte az Országgyűlés a kútamnesztiáról szóló törvénymódosítási javaslat általános vitáját. Az előterjesztést az ellenzék is támogatja, mert az egy nagyon régi problémára nyújt megoldást. A helyzet bonyolultságát jól értékelteti, hogy az állam most még azt sem tudja, hogy 15 ezer vagy 150 ezer kút van Magyarországon, ezeket ugyanis az elmúlt fél évszázadban a többség engedély, sőt bejelentés nélkül fúratta ki.

A törvénymódosítás értelmében nem kell engedély az 50 méternél nem mélyebb és az első vízzáró réteget el nem érő, évi 500 köbméternél kevesebb vizet szolgáltató háztartási kutak üzemeltetéséhez – mondta előterjesztői expozéjában a Belügyminisztérium parlamenti államtitkára. A bejelentési kötelezettség azonban megmarad, hangsúlyozta Rétvári Bence.

A törvénymódosítással a kormány szándéka az, hogy a lakosság és a mezőgazdasági termelők stabil vízhozzáférését elősegítse. A törvényjavaslat szerinti háztartási kutak használata a zöld vegetáció fenntartása és a kiskerti növénytermesztés mellett mérsékli a vezetékes víz felhasználását, ami hozzájárul a lakosság biztonságos vízellátásához – mondta a politikus.

A fideszes Font Sándor nagy előrelépésnek tartja, hogy végre definiálták a háztartási vízigény fogalmát. A hatóságok augusztus végéig megalkotják a vízkészletvédelmi országtérképet, a soron következő népszámlálások alkalmával pedig az ásott és fúrt kutakra is rákérdeznek majd.

A KDNP-s Juhász Hajnalka értékelte, hogy a módosítás megszünteti a kutakkal kapcsolatos, régóta fennálló bizonytalanságokat.

A DK-s Arató Gergely jelezte, hogy frakciója támogatja az új szabályozást, de

szükségesnek tartanák egy nemzeti vízgazdálkodási terv létrehozását is.

A jobbikos Bencze János szerint Magyarországon vannak olyan területek, ahol az 50 méteres határ problémát okozhat.

A Mi Hazánk vezérszónoka, Dócs Dávid a téma apropóján a nagy vízigényű akkumulátorgyárak ellen érvelt.

A Párbeszéd nevében felszólaló Szabó Rebeka azt kérte, hogy

készüljön egy formanyomtatvány a kutak bejelentéséhez.

Rétvári Bence államtitkár zárszavában közölte, hogy az országnak körülbelül az egynyolcada tartozik vízvédelmi szempontból fokozottan védett övezetbe.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Formálódik Donald Trump béketanácsa – és az is, kik akarnak részt venni benne

Formálódik Donald Trump béketanácsa – és az is, kik akarnak részt venni benne

Az amerikai elnök 60 országot hívott meg a gázai béketanácsba, de állandó tagságot csak bizonyos feltételekkel lehet kapni. A kazah, az üzbég és a fehérorosz elnök mellett Orbán Viktor is üdvözölte a kezdeményezést, Oroszország, Lengyelország és Izrael még kivár, a francia államfő viszont egyértelműen közölte, hogy a jelenlegi feltételekkel nem csatlakoznak a testülethez.

40 százalékos ugrás – Szakértő a Mol történelmi lépéséről

Megállapodás született a Mol és az orosz Gazpromnyefty között a Szerbiai Kőolajipari Vállalatban lévő, többségi orosz tulajdonrész megvásárlásáról. Az üzlet jelentőségéről Hortay Olivért, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. energia- és klímapolitikai üzletágvezetőjét kérdezük.
Micsoda erőt mutatott ma a forint!

Micsoda erőt mutatott ma a forint!

A Grönland sorsát övező geopolitikai ellentétek miatt ismét kiéleződtek a vámháborús feszültségek az Amerikai Egyesült Államok és Európa között, ami a tőke- és pénzpiacokon is komoly változásokat indíthat el. Az elmúlt napokban több másik globális kockázat (költségvetések helyzete és infláció) is hirtelen a felszínre tört, az üzenetet pedig az amerikai és japán kötvénypiac közvetíti. A kockázatokra az amerikai és a japán eszközök eladásával reagáltak a befektetők, ami a dollár és a jen gyengülését okozta az euróval, illetve a régiós devizákkal szemben is. A piaci átrendeződésből főként az euró profitál, ami jelentős erősödésben van a többi vezető tartalékvaluta ellenében.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×