Infostart.hu
eur:
386.47
usd:
330.03
bux:
110405.74
2025. december 20. szombat Teofil
Photo of worried mother taking temperature of her little son who is lying in bed with fever. Mature brown hair mother checking the temperature of her ill 11 years old boy  with thermometer on a couch in the living room at home. Sick boy with thermometer laying in bed and mother hand taking temperature. Mother checking temperature of her sick son who has thermometer. Sick child with fever and illness in bed.
Nyitókép: ljubaphoto/Getty Images

Rusvai Miklós: beigazolódni látszanak a sötét őszi jóslatok

A következő hetekben tetőzhet az influenzajárvány – mondta Rusvai Miklós, de a virológus szerint az időjárás változásával mérséklődhet a felső légúti fertőzések száma.

Rusvai Miklós megfogalmazása szerint a következő három hétben csúcsközeli állapotban leszünk, de hogy pontosan mikor fog kicsúcsosodni az influenzajárvány, az megjósolhatatlan. Mint mondta, a korábbi tapasztalata alapján a legtöbb esetszám február végén, március elején van, már amikor van járvány, hiszen az utolsó nagyobb nyolc évvel ezelőtt, 2015-ben volt.

Múlt ősszel az előrejelzések még arról szóltak, hogy az idei influenzaszezon erősebb lehet, hiszen a Covid időszakában, jórészt a maszkviselés miatt, nem is volt influenza. A víruskutató szerint ez beigazolódni látszik, noha

megelőzhető lett volna intenzívebb maszkviseléssel, ha kötelezővé tették volna a tömegközlekedésben vagy a bevásárlóhelyeken.

"Miután ez nem történt meg, viselnünk kell a következményeit most" – emelte ki a virológus, aki szerint nem kérdés, hogy a mostani járvány hasonlóan komoly lesz, de akár komolyabb is, mint a nyolc évvel ezelőtti, hiszen az akkori számokat nagyjából már elértük.

Az influenza vírusa mellett – igaz, hogy már elenyészőbb számban, de – a koronavírus is jelen van, nem beszélve az RSV-ről. Az ezek által okozott megbetegedések klinikai tünetei nagyon hasonlatosak, így laboratóriumi tesztek nélkül nem igazán elkülöníthetők egymástól. Rusvai Miklós megjegyezte, a koronavírus december óta stagnál, illetve enyhe csökkenést mutat, miközben lezajlott egy óriássejtes (RSV) hullám, jelenleg pedig az influenzavírus okozta légzőszervi megbetegedések vannak erőteljes felfutásban.

A víruskutató arra is felhívta a figyelmet, hogy

mindhárom vírus esetében előfordulhat a tünetmentes „átvészelés” és terjesztés.

Tulajdonképpen ezt próbálják a vakcinázással is elérni – hangsúlyozta Rusvai Miklós –, hiszen az influenza és koronavírus elleni védőoltások mellett enyhébb tünetekre számíthatunk. (Az RSV ellen Magyarországon egyelőre még nincs forgalomban vakcina.)

A mostani hűvös, borús időjárás egyértelműen segíti a vírusok terjedését. A járvány csökkenésével esetleg március második felében számolhatunk, ha naposabbra, szárazabbra és szelesebbre fordul az időjárás – tette hozzá a víruskutató.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Donald Trump le akar számolni Venezuela elnökével

Az amerikai elnök teljes olajblokádot hirdetett Venezuela ellen, hadihajókkal zárná el az ország fő bevételi forrását. Szakértők szerint a gazdasági nyomás egyedül nem biztos, hogy elég lesz a rendszer megdöntéséhez.

Az EU nem ezt az utat tervezte Ukrajna támogatására - Merz ennek ellenére elégedett

A zárolt orosz vagyon érintetlen maradt, a tagállamok három kivétellel Ukrajna 90 milliárd eurós támogatásában állapodtak meg. Legalábbis a nyilvánosság előtt ezzel a német kancellár is elégedett volt, noha az eredményhirdetésig az ellenkezőjét remélte.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.22. hétfő, 18:00
Vecsei Miklós
felzárkóztatásért felelős miniszterelnöki biztos, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat alelnöke
Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

Így vált jelképes támogatássá a családi pótlék

A családi pótlék történetéről szóló kétrészes cikksorozatunk első részében a családi pótlék kialakulását tekintettük át egészen a rendszerváltásig. Ennek a támogatásnak a története jól mutatja, hogyan lett egy szűk körű, szociális indíttatású juttatásból olyan univerzális ellátás, amely évtizedeken át jelentős segítséget nyújtott a magyar családoknak. A 20. század során a jogosultak köre folyamatosan bővült, egyes időszakokban a családi pótlék a háztartások bevételének meghatározó részét képezte. A nyolcvanas évek végére pedig elérte a csúcspontját: minden gyermek után, munkaviszonytól függetlenül járt, és összege viszonylag jelentősnek számított. Mindez azonban éles kontrasztban áll a jelenlegi helyzettel, amikor az összeg évtizedek óta változatlan, és reálértékben szinte eltűnt a családok költségvetéséből. Felmerül a kérdés: hogyan jutottunk el idáig, és milyen társadalmi, gazdasági tényezők vezettek ahhoz, hogy a családok egykori védőhálója mára szinte jelképes támogatássá zsugorodott?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×