eur:
389.41
usd:
357.62
bux:
73146.16
2024. július 22. hétfő Magdolna
A pécsi Janus Pannonius Múzeum feltárása a Mohácsi Nemzeti Emlékhely III. számú tömegsírjánál, ahol régészek és antropológusok a tömegsír vázait emelik ki Sátorhely közelében 2020. szeptember 11-én. A már korábban megtalált, összesen öt tömegsír feltárását 1960-ban, illetve 1976-ban már elvégezték. A csontokat akkor konzerválták és visszatemették, hogy majd egy későbbi, újabb feltárással részletes vizsgálatot végeznek rajtuk. Most a harmadik számú tömegsír újbóli feltárása és további tudományos vizsgálata tart szakemberek közreműködésével.
Nyitókép: MTI/Sóki Tamás

Kulcsfontosságú leletet találtak a mohácsi csata szempontjából

Egy korabeli fegyver alkatrésze került elő a közelmúltban a baranyai Majs község közelében.

Sok más lelet mellett egy korábban megtalált, a mohácsi csata idejéből származó, taplólakatos puskacsőhöz illő kakas került elő október közepén egy fémkeresős csatatérkutatás során – derül ki a Janus Pannonius Múzeum közleményéből.

Az 1526-os ütközet központi helyszínének kutatásában azért tekinthető mindez kulcsleletnek, mert a tárgy megerősíti a feltevést, miszerint ekkoriban

a helyszínen tűzfegyverekkel is támogatott gyalogsági összecsapás zajlott.

Bertók Gábor az intézmény igazgatója, a kutatás vezetője szerint az ütközetben részt vevő Brodarics István, II. Lajos király kancellárjának tudósítása szerint a mohácsi csata legjelentősebb része egy általa Földvárnak nevezett faluban és annak környékén, a török ágyúállások előtt folyt. Amikor a magyar lovasság támadása kifulladt, a megmaradt 4-6 ezer fős keresztény gyalogság – mivel nem tudott kitörni – ezen a helyen védelmi négyszögbe rendeződött. Az oszmán lovasság nem is tudta megtörni őket, a janicsár lövészek azonban a sortüzeikkel már igen – vélekedik a szakember.

A megtalált lövedékeket térképre rögzítették, ezek szóródási képe pedig behatárolja azt a területet, ahol a tűzfegyverek használata történt. A kutatók ismeretei szerint ez a momentum döntötte el véglegesen a csatát, s ezt támasztják alá a további leletek is Majs közeléből: a golyóöntő forma, a korban használt sarkantyútípus töredékei, fokos, buzogánytöredékek, lópatkók, nyílhegyek, Szulejmán-aranypénzek.

Bertók Gábor szerint több ezer halottat azon a helyen temethettek el, ahol elestek. A JPM vezetésével és a civil önkéntesek részvételével, 2016 óta zajló fémkeresős kutatások egyik célja tehát ezeknek a tömegsíroknak a felderítése is.

A 16. század elejéről származó taplólakatos puskacső és ahhoz illő kakas azért érdekes, mert egyrészt kevés maradt fenn a fegyverből, másrészt az volt a 16. század első harmadának meghatározó gyalogsági fegyvere, azaz a csata idején ezt a típust használták a katonák.

A JPM jelenleg Sátorhelyen, a Mohácsi Nemzeti Emlékhelyen a III. számú tömegsír feltárásában vesz részt. A céljuk, hogy 2026-ban, a csata 500. évfordulóján a kiemelt, vizsgálatoknak alávetett csontokat kegyelettel visszatemessék ugyanarra a helyszínre, de már sírládákban, egymástól elkülönítve. Hozzáfűzték: pénzügyi forrás megléte esetén fontos lenne a IV. számú tömegsír feltárása is, hiszen ott a csontok a földfelszín közvetlen közelében vannak.

Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.07.22. hétfő, 18:00
Bóka János
európai uniós ügyekért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×