Infostart.hu
eur:
382.28
usd:
323.39
bux:
125061.81
2026. január 25. vasárnap Pál
Érmék a Mohács 500 Csatatérkutatási Program című vándorkiállítás megnyitóján a mohácsi Kanizsai Dorottya Múzeumban 2020. augusztus 18-án. A kiállításon a mohácsi csatatéren feltárt leleteket mutatják be.
Nyitókép: MTI/Sóki Tamás

Nem tudni, hova tűnt Magyarország legjelentősebb éremleletének nagy része

Arról sincs információ, hogy az ötvenhárom éve megtalált, felbecsülhetetlen értékű mohácsi éremleletek múzeumban vannak-e még, vagy a közgyűjteményből a magángyűjteménybe kerültek.

A pécsi Janus Pannonius Múzeum szakemberei 2011 óta tudhatták, hogy Magyarország egyik legjelentősebb éremleletének több mint fele eltűnt. Az 1. számú éremleletből 10.450, míg a 2. számúból 3762 ezüstdénár hiányzik.– írja a szabadeuropa.hu.

A leleteket ötvenhárom évvel ezelőtt egy mohácsi útépítés során találták a Kálvin közben nyolcvan centiméter mélyen. Az érméket egy szürke és egy vörös korsóban rejtették el, vélhetően az 1526. augusztus 29-i mohácsi csata miatt. Szakemberek szerint a két lelet amiatt páratlan, mert a legkorábbi érméket Aquileiában 1387 és 1437 között bocsátották ki, de magyar pénzverdék dénárjai is voltak közöttük, a legkésőbbiek 1521-ben készültek.

A leletek nagy része ezután több mint ötven évig a pécsi múzeumban volt, majd 2015 előtt nem sokkal Nagy Balázs régész-numizmatikus egy kutatásához kérte kölcsön őket. A régész akkori publikációjából kiderül: az 1. számú éremkincs 53,6 százaléka, míg a 2. számú 12,6 százaléka hiányzik ’69-es megtalálása óta. Azonban arról nem értesített mást, hogy több ezer darab hiányzik belőle.

A portál megkeresésére a Janus Pannonius Múzeum igazgatója, Bertók Gábor elmondta: vizsgálatot indítanak az ügyben.

Más források szerint az éremlelet eltűnése szakmai körökben már évek óta nyílt titok volt.

Címlapról ajánljuk

Új közlekedési tábla terjed Európában, kérdés, elér-e Magyarországra

Egyre több nyugat-európai útszakasz mellett tűnik fel egy kék alapon fehér rombuszt ábrázoló közlekedési tábla, amely a többszemélyes járművek számára fenntartott sávokra hívja fel a figyelmet. Bár a jelzés Magyarországon egyelőre nem része a KRESZ-nek, az európai terjedése miatt a hazai utazók számára is fontossá vált a jelentésének ismerete.
inforadio
ARÉNA
2026.01.26. hétfő, 18:00
Resperger István
ezredes, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetem Szent-István Biztonságkutató Központ igazgatója
Végre itthon is van hó, de vajon működhet-e Magyarországon is a „sneckdown”?

Végre itthon is van hó, de vajon működhet-e Magyarországon is a „sneckdown”?

Az angol snow és neckdown – azaz a hó és a forgalomlassító útszűkítés – szavakból jött létre a „sneckdown” kifejezés, amivel sok facebookozó találkozhatott az év eleji Nagy Magyar Hóesésben. Minden olyan évben, amikor hosszabb ideig fehér marad egy városi környezet, újra felröppen a gondolat, felmerül a kérdés: mi lenne, ha az autós közlekedés tényleg csak annyi területet használna, amennyit feltétlenül szükséges, és a többit átadná zöldebb és emberközpontúbb urbanisztikai célokra? Utánajártunk, hogy itthon ez vajon reális lehetőség-e.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×