Infostart.hu
eur:
389.61
usd:
338.51
bux:
121718.08
2026. március 28. szombat Gedeon, Johanna
Nyitókép: samxmeg/Getty Images

Megszületett a nyelvvizsga-követelményekkel kapcsolatos törvényjavaslat

Az egyetemek lesznek felelősek a nyelvoktatásért és a vizsgáztatásért is

Júliusban jelentette be Csák János innovációs és kulturális miniszter, hogy 2024 őszétől átalakítják a felsőoktatási felvételi rendszert és megszüntetik a nyelvvizsga-kötelezettséget. Vagyis már nem lesz előfeltétele a nyelvvizsga annak, hogy valaki megkapja főiskolai vagy egyetemi diplomáját – idézi föl a Hvg.hu.

A tárcavezető már akkor beszélt arról, hogy a nyelvvizsgáztatás és nyelvoktatás területén is nő a felsőoktatási intézmények autonómiája, egy kedd éjjel beadott törvényjavaslatból pedig az is kiderül, hogy ezt hogyan képzelik el. A javaslat a felsőoktatási törvényt módosítva kimondja:

„Mostantól az adott felsőoktatási intézménynek kell majd arról gondoskodnia, hogy a nála megszerezhető szakképzettséghez szükséges nyelvet megszerezzék a hallgatók” – olvasható. A nyelvoktatást a tanterv részeként kell biztosítania, sőt, a vizsga lehetőségét is meg kell teremtenie. Ez utóbbi lehet államilag elismert nyelvvizsga vagy más tudásmérés is.

A lépést a kormány azzal indokolja, hogy a nyelvvizsga önmagában nem biztosít kellő idegen szaknyelvi ismereteket ahhoz, hogy az adott felsőfokú végzettséget szerzett hallgatók megfeleljenek a munkaerőpiac elvárásainak. Ezért tartották célszerűnek, ha a felsőoktatási intézmények döntési kompetenciájába kerül a végzettséghez igazodó idegen nyelvi ismeretek elsajátításának és mérésének meghatározása.

Címlapról ajánljuk
Repedések a jólétben – 20 jel, hogy ez a Németország már nem az a Németország

Repedések a jólétben – 20 jel, hogy ez a Németország már nem az a Németország

Németország hosszú ideig a kiszámíthatóság országa volt. Stabil árak, erős ipar, növekvő életszínvonal. 2019 óta azonban egy új korszak kezdődött, amelyben ezek az alapok meginogtak. A változás nem egyetlen válság eredménye, hanem több, egymást erősítő folyamat következménye. Ez a cikk húsz konkrét példán keresztül mutatja meg, hogyan változik meg egy gazdasági nagyhatalom.

Dulakodás Orbán Viktor beszéde alatt Győrben, forrósodik a kampány

Győrben már a beszéd előtt elszabadultak az indulatok. Az egymásnak feszülő kormánypárti és ellenzéki csoportok között dulakodások alakultak ki, transzparenseket téptek ki egymás kezéből, miközben a skandálások és sértő bekiabálások egyre erősödtek.
inforadio
ARÉNA
2026.03.30. hétfő, 18:00
Nagy Dávid
a Magyar Kétfarkú Kutya Párt pártigazgatója, választási listavezetője
Európa újrafegyverkezése nemcsak pénznyelő: az IMF szerint a gazdaságot is húzhatja

Európa újrafegyverkezése nemcsak pénznyelő: az IMF szerint a gazdaságot is húzhatja

Az Európai Unió újrafegyverkezése nemcsak biztonságpolitikai kényszer, hanem gazdasági tényező is: a védelmi kiadások rövid és középtávon érezhetően támogathatják a növekedést, még ha közben növelik is a költségvetési terheket és az államadósság-kockázatokat. Az IMF egy friss elemzése ugyanakkor arra jut, hogy ebből a többletköltésből nem minden tagállam profitál egyformán, mert a hatás nagyban függ az importfüggőségtől, a fiskális mozgástértől, az állami beruházások hatékonyságától és attól is, hogy mire megy el a pénz. Magyarország számára mindez azért különösen fontos, mert bár nem tartozik az uniós védelmi költés legnagyobb szereplői közé, földrajzi helyzete, védelmiipari kapcsolódásai és exportkitettsége miatt akár haszonélvezője is lehet az európai fegyverkezési hullámnak.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×