Infostart.hu
eur:
378.78
usd:
321.74
bux:
126534.75
2026. március 2. hétfő Lujza
Volner János, a Jobbik vezérszónoka felszólal a 2019. évi központi költségvetés általános vitájában az Országgyűlés plenáris ülésén 2018. június 27-én.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Egy párt, amelynek "érdemi szavazatszerzésre" nincs esélye

Magyarország uniós kilépéséért kezdett el kampányolni Volner János. A korábbi jobbikos politikus az elmúlt években saját magáról nevezett el pártot. Különös ismertetőjegye az volt, hogy leginkább az ellenzéket kritizálta. Most Huxit pártra változtatta szervezete nevét, amiről nem tudni, hogy létezik-e egyáltalán.

"Ha csak azt nézzük, hogy a Magyarországon az Európai Unió támogatottsága az összes tagállam közül a legelőkelőbb helyeken szerepel – sőt, van időszak, amikor a legnépszerűbb –, akkor azt mondanám, hogy érdemi szavazatszerzésre nem alkalmas a Huxit párt – mondta érdeklődésünkre Erdélyi Rezső Krisztián. A Nézőpont Intézet elemzője szerint a közvélemény-kutatások alapján sem mérhető támogatottságát az egykori Volner Pártnak ez a névváltoztatás, illetve a Huxit zászlóra tűzése nem fogja befolyásolni.

Erdélyi Rezső Krisztián jelezte, hogy a választók látják a különbséget aközött, hogy a miniszterelnök vagy néhány esetben még ellenzéki képviselők is nem az Európai Unió feltétel nélküli követői, hanem az erős nemzeteken alapuló, erős unió hívei, illetve aközött, hogy

valaki sutba dobva minden társadalmi és politikai érdeket, minden történelmi érzést, egyszerűen otthagyná az Európai Uniót.

Azt gondolom, hogy mivel mindenki látja a kettő közötti különbséget, érdemi támogatottsága Magyarországon nincs a kilépésnek – mondta az elemző.

"Ha más mondanivalója a Huxit pártnak nem lesz, akkor ezzel az egy kérdéssel önmagában, mindenféle szervezeti háttér nélkül a társadalom 5 százalékát nem tudja a megfogni, még akkor sem, hogy ha egyébként van négy éve a következő országgyűlési választásokig" – fűzte hozzá Erdélyi Rezső Krisztián. A politikai elemző azt azért jelezte, hogy a következő fontos voksolás nem a 2026-os országgyűlési, hanem az a 2024-es európai parlamenti választás lesz.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Iráni háború: újabb nagy robbanások Teheránban, erősödnek a csapások, két nap után nem látszik a vége

Vasárnap este újra erős robbanások rázták meg Teheránt. Miközben Donald Trump szerint Irán már tárgyalna, az amerikai–izraeli légicsapások ereje fokozódik. Bár katonai vezetőinek többségét megölték, Ali Hamenei ajatollah is halott, Irán vasárnap mégis több száz rakétával és drónnal támadott meg egy sor országot. Lezárták a Hormuzi-szorost, a világ kőolaj-ütőerét, a világpiac reszket, és olajár-robbanástól tartanak. Az egész Közel-Keleten leállt a légi közlekedés – 4200 magyar rekedt például az Emirátusokban, amelyet súlyos iráni rakétacsapások értek. Ilyen volt az iráni háború második napja.

Orbán Viktor: letörjük Zelenszkij olajblokádját!

Nem engedjük, hogy ezer forintra emeljék a benzin árát, letörjük Zelenszkij olajblokádját – írta Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap Facebook-oldalán a százhalombattai olajfinomítónál tartott „terepszemléről” készült videóhoz. Majd azt is kiposztolta: hétfőn bemutatják a bizonyítékokat a Barátság kőolajvezeték ukrajnai szakaszának állapotával kapcsolatban.
inforadio
ARÉNA
2026.03.02. hétfő, 18:00
Hortay Olivér
közgazdász, a Századvég Konjunktúrakutató Zrt. Energia- és Klímapolitikai üzletág vezetője
Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

Nem a Hormuzi-szoros a legnagyobb veszély: Irán máshol okozhat igazán pusztító csapást

A Közel-Keleten gyorsan eszkalálódó konfliktus középpontjába a Hormuzi-szoros került, amelyen a globális tengeri olaj- és LNG-kereskedelem mintegy ötöde halad át. Bár Teherán bejelentette a stratégiai átjáró lezárását, a valódi kockázat nem feltétlenül egy formális blokád: a térség olajmezői, finomítói és exporttermináljai az iráni rakéták és drónok hatósugarán belül találhatók. Az orosz-ukrán háborúból is ismerős, energetikai infrastruktúrát célzó támadások nemcsak átmeneti piaci pánikot, hanem tartós kínálati sokkot és 100 dollár feletti olajárat is eredményezhetnek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×