Tavaly decemberben látott napvilágot a hír, hogy Volner János külgazdasági attasé lehet Szingapúrban. Az akkori értesülést Paczolay Máté, a Külgazdasági és Külügyminisztérium szóvivője is megerősítette és hozzátette: folyamatban van a kinevezés. A hvg.hu azonban szerdán azt írta, Volner János mégsem kap külszolgálati megbízást. A tárca arról tájékoztatta a lapot, hogy „ez a felkészülő diplomata saját döntése volt”.

A Huxit Párt alapítója ugyancsak szerdán Facebook-oldalán közölte: hosszú ideig vívódott a lehetőséggel kapcsolatban, végül visszautasította a megbízást. „Pártelnökként én vállaltam fel a 2022-es választások után a huxit ügyének a képviseletét, így egyszerűen nem tehetem meg, hogy egy álomállás miatt hátat fordítok neki” – fogalmazott.

Volner János azt mondta az InfoRádióban: gazdaságpolitikusként először izgató lehetőségként tekintett arra, hogy kereskedelmi, külgazdasági diplomata lehetne a világ egyik inspiráló üzleti központjában. Óriási lehetőség lett volna számára ez a feladat. Hozzátette: Szijjártó Péter a gazdasági válság ellenére jelentős mennyiségű beruházást tudott Magyarországra hozni és

„egy ilyen külügyminiszter alatt különösen inspiráló lehetőség lett volna dolgozni”, mégis másképp döntött.

A korábbi jobbikos politikus megerősítette, hogy a huxit ügyét szeretné képviselni, most erre koncentrál inkább. Abban bízott, hogy a 2022-es országgyűlési választásokat követően lesz majd valaki, aki felkarolja a témát. Azt várta, hogy a kormánypártok belátják, „az Európai Unióval egyszerűen nem lesz közös utunk”, valamint abban is reménykedett, hogy a Mi Hazánk Mozgalom radikális pártként fel meri vállalni ezt az ügyet. „Ott meg a bátorság hiányzik” – jegyezte meg.

Volner János kiemelte: ő a Jobbik alapítói nyilatkozatának szelleme szerint politizál, ezért továbbra is úgy gondolja,

ki kell lépnie Magyarországnak az Európai Unióból és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) tagjává kell válnia.

„Ilyen módon megmaradnak az Európai Unió vámhatárok nélküli kereskedelmi elődjei és természetesen a schengeni övezet részei maradhatunk továbbra is, hiszen ennek sem előfeltétele az uniós tagság” – magyarázta. Volner János Norvégiát, Svájcot, Izlandot és Liechtensteint hozta fel példaként, amely országok hasonló feltételekkel tudnak kereskedni az Európai Unióval és a polgáraik is szabadon utazhatnak.

Keleti nyitás és nemzeti szuverenitás

A kormány korábban többször is élesen bírálta Volner Jánost, ezért is volt meglepő sokak számára, hogy az Orbán-kabinet megbízásából vállalt volna diplomáciai munkát Szingapúrban. A Jobbik korábbi frakcióvezetője a sajtóban és számos más fórumon megjelent kritikákra reagálva azt mondta: a keleti nyitást illetően mindig egyetértett a kormány törekvéseivel a célkitűzéseivel. Emlékeztetett, hogy a Jobbik már a 2010-es választási programjába is beleírta ezt. „Én magam voltam az a gazdaságpolitikus, aki ezt talán a leghatározottabban képviselte. Nagyon fontos látni azt is, hogy Magyarországnak meg kell őriznie a szuverenitását, mert az Európai Unió egyre inkább egy gyarmatosító, az országot elnyomó hatalmi központként igyekszik ellenünk fellépni” – fogalmazott.

Mint mondta, mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy „magyarnak őrizzük meg az országot és ne rendelődjünk alá az Egyesült Államoknak, ne legyünk az Európai Egyesült Államok részei, hiszen ez a nemzeti szuverenitásunk teljes feladását jelenti.”

Volner János hangsúlyozta: nem a Huxit Pártot szeretné építeni, hanem a huxittal kapcsolatos ügyeket akarja képviselni a nyilvánosságban. „Nincsenek semmilyen közpénzzel kapcsolatos ambícióim, nem is fogadnék el semmilyen hasonló állást. Nekem az a fontos, hogy a huxittal kapcsolatban a magyar társadalommal megértessük azt, hogy az Európai Unióból való távozás nem azt jelenti, hogy visszajönnek a vámhatárok és azt sem, hogy innentől fogva nem fogunk tudni ugyanúgy szabadon utazni” – összegzett a politikus.